146865. lajstromszámú szabadalom • Berendezés különleges alakú tárgyak, különösen rácsfeszítő magok krómozására
Megjelent: 1960. május 31. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 146.865. SZÁM 48. a. 11—16. OSZTÁLY — EE—525. ALAPSZÁM Berendezés különleges alakú tárgyak, különösen rácsfeszítő magok krómozására Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt., Budapest Feltaláló: Paczauer Győző technikus, Budapesti lakos A bejelentés napja: 1958. március 10. Találmányunk különleges alakú fémtárgyak, mint pl. rácsfeszítő magok krómozására, illetve ezen krómozás céljait szolgáló berendezésre vonatkozik. Mint ismeretes, elektroncsövek rácsainak gyártása során a rácsbordákra - feltekercselt huzalok a tekercselőgépről való levételük után még csupán egy nyers rácsnak nevezhető rácsot képeznek, tehát nem rendelkeznek azzal a pontos alakkal, amelyre szükség van. Éppen ezért a már felszabdalt nyers rácsokat utólag rácsfeszítő magok segítségével alakítják ki a kívánt végleges méretre. A rács végleges alakját tehát a rácsfeszítő mag fogja kialakítani, éppen ezért fontos, hogy maga a rácsfeszítő .mag teljesen méretpontos legyen, és ezen méretpontosságát sorozatgyártásnál meg is tartsa. v Különösen nehéz kisméretű rácsokhoz a követelményeknek megfelelő rácsfeszítő magot készíteni, mert ily kisméretű rácsOiknál már századmilliméternyi eltolódások megváltoztatják a rádiócső elektromos adatait. Márpedig az eddig használt rácsfeszítő magok erős kopásnak voltak kitéve, ami azt eredményezte, hogy csak viszonylag elég kevés méretpontos rácsot lehetett egy rácsfeszítő maggal elkészíteni, mert pl. 5000—10 000 rács feszítése után a magok kopása már oly nagyméretű volt, hogy azzal már alig lehetett a megengedett toleranciákon'belül méretpontossága rácsot készíteni. Ezért ily darabszámú feszítőművelet után néhányszor még meg lehetett javítani a f eszítő' magot, azután azonban ' használhatatlanná vált. Márpedig a rácsfeszítő magok meglehetősen munkaigényes művelettel készülnek, tehát igen költségesek. Célunk egyrészt a rácsfeszítő magok élettartamának megnövelése, másrészt azok méretpontossági időtartamának megnövelése volt. Ennek kapcsán arra a gondolatra jöttünk rá, hogy keménykrómozással mindkét feladatot egyidejűleg meg lehet oldani, tehát a keménykrómozott rácsfeszítő magok 5—10 000 rács készítése helyett minden javítás nélkül 80—100 000 rács készítésére válnak alkalmassá, másrészt pedig újrakrómozás révén a magokat bármikor teljes mértékben regenerálni lehet. Ezzel tehát egyrészt megnövekszik a szerszám abszolút élettartama a többszörösére, másrészt pedig sokkal méretpontosabb rácsok készíthetők az ily magokkal tömeggyártásban is. A rácsfeszítő magok keménykrómozása azonban meglehetős problémát jelentett. A rácsfeszítő magok ugyanis két fél ellipszis profilú darabból állnak, amelyek egymáshoz illesztve egy teljes ellipszist adnak és ezen mag közepén egy vájat van, amelybe egy tüske hatol be. E kónuszos alakú tüske mozgatása révén feszül szét a mag a szükséges méretre és feszíti ugyanakkor a rája húzott rácsot is. A rácsot tehát magára a magra a tüske kihúzott állapotában húzzák rá, amikor az a magra könnyen ráhúzható, majd a tüske megfelelő mértékű benyomása révén alakul ki az említett módon a megfelelő rácsprofil és méret. A kopásnak tehát mind a mag külső oldala, mind pedig a vájat és a tüske egyaránt ki van téve. A krórnozásnál viszont éppen a vájat krómozása okozza a nehézséget, miután a szokásos és ismert keménykrórnozási eljárásokkal a vájatba nem, vagy csak alig hatol be króm. Márpedig hiába van a rnag külső része krómozva, ha a vájat krómozatlan marad, mert ez esetben a mag külső rész ugyan kevésbé kopik, de a vájat és a tüske továbbra is erősen kopik, márpedig az egész szerszám használhatósági élettartamát azon rész élettartama szabja meg, amely legelőször megy tönkre. Súlyosbodnak a problémák abban az esetben, ha oly kisméretű rácsokhoz való feszítőimagról van szó; amikor az egész mag mérete az ellipszis hosszabb tengelye irányában kb. 6 mm, a rövidebbik tengelye irányában pedig még 1 mm-t sem ér el, ugyanakkor pedig a vájat mérete ennek