146864. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés üvegcsövek vágására
Megjelent: 1960. május 31. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 146.864. SZÁM 32. a. 26—27. OSZTÁLY — EE—518. ALAPSZÁM Eljárás és berendezés üvegcsövek vágására Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt., Budapest Feltaláló: Király Tibor technikus, budapesti lakos A bejelentés napja: 1958. február 26. 1. pótszabadalom a 145 731 sz. szabadalomhoz Törzsszabadalmunk oly üvegcső darabolására vonatkozó eljárást helyez védelem alá, amelynél az üvegcsövet húzása köziben a csővel együtt haladó égő segítségével gyűrű felület mentén helyileg megolvasztjuk és a megolvasztás helyén a csőben a cső tengelyirányába eső húzófeszültséget létesítünk mindaddig, mig a cső a feszültség alá helyezett olvadt gyűrű alakú szakaszán égő segítségével kettéválik, majd a két egymástól elvált csődarab végeit hőhatással peremezzük. Az égő, amely célszerűen körégő, a cső húzása közben a csővel együtt mozog, azzal azonos sebességgel, egészen addig, míg a megolvasztás helyén húzófeszültséget nem létesítünk, amikor is a csőnek a melegített szakasz képlékeny állapotában, ettől a szakasztól a húzás irányában tekintve előre felé eső részét a húzás sebességénél nagyobb sebességgel meghúzzuk és közben a körégőt úgy mozgatjuk, hogy az mindig a képlékeny, ül. kontrakciós szakasz; közepén helyezkedjék el. Ezzel a megoldással lehetségessé vált kemencéből folyamatosan húzott üvegcsöveket méretpontosan vágni, méghozzá ugyanakkor a vágás szilánkmentes is volt és a levágott üvegcsődarab mindkét vége be volt peremezve. A törzsszabadalmunk szerinti megoldással, elsősorban fénycsövekhez való üvegcsöveket daraboltunk, ámbár az eljárás alkalmas másfajta üvegcsövek, pl. ampullacsövek darabolására is. Olyan vékony üvegcsövek-' nél azonban, mint amilyenek az ampullacsövek, igen nagy a húzás sebessége, pl. 1 m/sec, így az egy csőhossznyi előrehaladás ideje oly rövid, hogy a vele egy darabig előrehaladó és visszamozgó égőnek nincs ideje a fent leírt megolvasztást elvégezni. Űgy találtuk, hogy az ezzel kapcsolatos nehézségek rendkívül egyszerű módon kiküszöbölhetők azáltal, hogy az üvegcsövet a törzsszabadalmunk szerinti vágóberendezéssel nem mindjárt a kívánt hosszra, tehát pl. 1,5 méteres darabokra, hanem ezen hossz többszörösére, tehát pl. 3 vagy 6 m hosszú darabokra daraboljuk fel és ezen hosszabb üvegcsöveket most már további üvegcsődaraboló berendezésekkel a kívánt kisebb méretre daraboljuk. E további darabolás történhet akár a törzsszabad alom szerinti berendezés után bekötött további, ugyancsak a törzsszabadalmunk szerinti eljárással dolgozó berendezéssel, de történhet egyébként ismert, lángok segítségével daraboló másfajta berendezésekkel is. Miután a cél az üveg szilánkmentes vágása, repesztéses módszerrel dolgozó további vágó berendezések beiktatása természetesen nein célszerű. Amennyiben a szükséges hossz többszörösére levágott üvegcsövet a törzsszabadalmunk szerinti eljárással és berendezéssel kívánjuk továbbdarabolni, úgy -most már ezen további daraboló berendezéseknél az üvegcső haladási sebessége tetszés szerint lassúbb lehet és annyi további berendezést kell beiktatnunk, amennyivel az üvegcső haladási sebessége a daraboló berendezésen kisebb, mint az első darabolón és közbe kell iktatnunk egy önmagában ismert elosztó berendezést, amely a levágott hosszabb csődarabokat az egyes további berendezésekhez adagolja. Megoldható azonban a további darabolás oly ismert berendezéssel is, amelynél a levágott hosszú üvegcsövet átemeljük oldalirányban egy oly pozícióba, ahol az forgó görgőpárokon felfekszik, majd a csőhossz közepén egy égő segítségével megolvasztjuk, mialatt a két csőrészre ferdén rátámaszkodó megforgatott tárcsák a két félcsövet széthúzzák. Az ily módon szétvágott csövet. ismét oldalirányban fekvő oly további pozícióba tehetjük át, amely hasonló módon mindegyik félcsövet ismét kettévágja, majd lángok segítségével az ily módon nyert, most már 4 üvegcsövet mindegyik végükön leolvasztják, ill. az égők megfelelő beállításával szükség esetén mindjárt foe is fenekelik. A találmányt részletesebben az ábra kapcsán magyarázzuk, amely vázlatosan tünteti fel az el-