146863. lajstromszámú szabadalom • Eljárás oxidkatódák előállítására
Megjelent: 1960. május 31. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 146.863. SZÁM 21. g. 13. OSZTÁLY — EE-490. ALAPSZÁM Eljárás oxidkatódák előállítására Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt., Budapest Feltalálók: Winter Ernő, Budincsevits Andor mérnökök és Biró Istvánné vegyész, budapesti lakosok A bejelentés napja: 1957. október 17. Mint ismeretes, kisütőesövek oxidkatódái működésük során kisebb-nagyobb mértékben párolognak és elsősorban báriumoxid tartalmuk csökken. Megfigyeléseink szerint •—• mint azt a jelen bejelentésünkkel egyidejűleg benyújtott 145 912 lajstromszámú (EE—491 alapszámú) „Oxidkatóda" c. magyar szabadalmunkban leírtuk — e párolgás jelentős része a kezdeti működési szakaszra esik, tehát a katóda mindjárt működésének megkezdésekor jelentős mennyiségű báriumoxidot veszít, tnely pl. fényesöveknél a burafalra lerakódik és hozzájárul- a fénycső feketedéséhez. Mint az, említett 145 912 lajstromszámú (EE—491 alapszámú) szabadalmunkban leírtuk, e hátrányokon úgy lehet segíteni, hogy egyfázisú, vagyis egy egységes vegyületet képező emissziós rétegnek1 kell a magtesten lennie.. Célszerű, ha mindjárt olyan anyagokból indulunk ki, amelyeket ezen említett másik bejelentésünkben javasoltunk, lehet azonban hasonló, de eltérő összetételű anyagokból kiindulni és ezeket a jelen találmányunk szerinti eljárással egyfázisú anyaggá, tehát egységes vegyületté átalakítani. Ha e kiindulási anyag egyfázisú anyaggá alakul át, így párologni nem fog, ha pedig ezenfelül ez a. kiindulási anyag olyan, hogy az említett másik szabadalmunkban szereplő tartományba eső anyaggá alakul át, úgy emissziója is kielégítő lesz. Ha tehát oly anyagból: indulunk ki, melynek összetétele nem nagyon tér el a 20% stronciumoxid, 20—40% kalciumoxid és 40—60% báriumoxid összetételtől, úgy végeredményben, a jelen kezeléssel ilyen anyaggá alakítható át magfémre felvitt állapotban. Függetlenül attól, hogy ezen másik bejelentésünkben ajánlott összetételek egyikéből, vágy ahogy jelen bejelentésünkben említettük, csak egy, azt az összetételt megközelítő összetételű anyagból indulunk ki, gyors eredmények elérése végett ajánlatos a jelen találmány szerinti eljárást alkalmazni. A jelen' találmányunk szerinti eljárás oxidkatódák előállítására lényegében egy, a szokásos aktiválást követő különleges hőkezelésből áll. Említett szabadalmunk szerinti összetételeknél, a szokásos kezelés és üzemeltetés mellett az egyfázis, vagyis valamilyen egységes bárium-stroncium-kálciumoxid vegyület, ezen hőkezelés nélkül is kialakul, de csak igen hosszú idő alatt, ami hátrányos. Ha azonban a kiindulási anyag összetétele az említett szabadalom szerinti összetételt csak megközelíti, úgy a jelen találmányunk szerinti különleges hőkezelés nélkül megfelelő emissziójú egységes vegyület egyáltalában nem, vagy legfeljebb néhány 100 óra után alakul ki, tehát a kisütőcsőben a káros párolgás az üzem hosszabb kezdeti szakaszában is jelentős lesz. Találmányunk szerinti eljárás egy, a karbonátok oxiddá bomlása utáni, de az aktiválást megelőző,, vákuumban, vagy nemesgáz-atmoszférában, célszerűen pedig ez utóbbiban kb. 100—760 mm higanynyomáson, 1050—1100 C°-on történő, legalább 5 perces izzításban áll. Az izzítás történhet akár a már kisütöcsőbe beépített katódnál, akár pedig még be nem épített katódnál is. . Ha az, izzítást kisütőcsövön kívül végezzük, úgy az lehet akár vákuumban történő, akár nemesgázban lefolytatott izzítás, míg kisütőcsövekbe már beépített oxidkatód esetén célszerű kb. 100—760 mm, higanynyomású nemesgázt, pl. argont alkalmazni, mert így rövid idő, kb. 5 perc alatt nem túl magas hőmérsékleten érjük el a kívánt eredményt. Az ily 100—760 mm-es nyomáson történő izzítás ugyanis alacsonyabb hőmérséklet mellett oldható meg rövid idő alatt, vákuumban történő izzításnál pedig vagy magas hőmérsékletet (1100 C° fölött) kell alkalmazni, vagy hosszú ideig tart a hőkezelés, ami kisütőcsövekbe beépített katódák esetén kerülendő. Ezen hőkezelés során a kiindulási anyag leadja báriumoxid feleslegét, majd egyfázisú anyaggá alakul át. Ha a kiindulási összetétel azonban mindjárt megfelel az egyfázisú összetételnek, úgy alig következik be párolgás, tulajdonképpen csak egyfázisú anyaggá átalakulásról Van szó. Ez utóbbi esetben tehát ily különleges hőkezelést alkalmazni csak rövid ideig (pl. 5 percig) szükséges. Ha azonban az összetétel csak megközelíti az egyfázis kialakulásához szükséges összetételt, úgy a talál-