146848. lajstromszámú szabadalom • Kétszres ekevas és eljárás annak előállítására

2 148.848 hogy az ekevasak meglevő alakjai a nagyfrekvenciás felületi edzésre egyáltalán nem alkalmasak, mert az ekevas különböző részeinek különböző anyagvastagságai és az ismert ekevasak igen bonyolult alakja folytán az önélesítéshez szükséges egyenletes, keménységet és egyenletes edzési mélységet nem tudták elérni. A nagyfrekvenciás felületi edzésnek ezt a hátrányát már régóta ismerték. Oly célból, hogy önélesítő mezőgazdasági eszközök előállítását nagyfrekvenciás felületi edzés felihasználásával egyáltalán lehetővé tegyék, különleges eljárást dolgoztak ki, melynél egy anyagszalag középső részét nagyfrekvenciás hevítéssel felületen edzették és e szalagból az egyes szerszámokat elősaj tolás után letörték. Ezt az eljárást azonban ekevasakra jiem lehetett átvinni, mert ezekhez legalább 8 mm vastag anyagot kell használni, eltekintve attól, hogy a szokásos alakú ekevasat ily módon az előedzett anyagszalagból egyáltalán nem lehet letörni. Még ha sikerülne is olyan eljárást találni, amellyel a gyártás ekként megvalósítható, túlnagy az anyaghulladék. A találmány szerint, melynek célja mindezeknek a hátrányoknak kiküszöbölése, igen olcsó ekevasat valósítunk meg, mely a használata folyamán önmagát élesíti, vagyis kovácsolásos élesítést, egyáltalán nem tesz szükségessé. Az új ekevas élettartama minden eddig ismert ekevasnál sokkal nagyobb, munkamódja pedig nemcsak egyenértékű az ismert ekevasakéval, hanem azt több tekintetben felül is múlja. A találmány lényege az, hogy kétrészű ekevas alaprésze változatlan, sík, alul leélezett keresztmetszetű anyagszalagból áll, melynek hatékony része felületileg edzve van, olyan rétegben, amelynek keresztmetszete az akó éltől felfelé ék alakban, az önélesítést eredményező mértékben kiszélesedik, aholis az említett alaprészhez orr van erősítve, melynek hatékony oldala szintén olyan rétegben felületileg edzett, amelynek keresztmetszete az alsó éltől felfelé ék alakban, az önélesítést eredményező arányban kiszélesedik és torzulás ellen ki van merevítve, míg az alaprész elöl, az ekenád irányával ellentétesen, addig a részig, ahol az alaprész alsó élének legnagyobb kopása kezdődik, ferde metszéssel le van rézselve és e helytől kezdve az orrot olyan domború görbe határolja, amely az ekevas egész hossza egyenletes kopásának elve szerint van kialakítva. A rajz a találmány iszerinti ekevas egyik kiviteli alakját példaképpen tünteti fel. Az 1. ábra az ekevas nézete. A 2. ábra metszet az 1. ábra II—II vonalán. A 3. ábra az alaprész előállításához szükséges szalaganyag nézete. A 4. ábra az alaprész nagyobb léptékű metszete. Az ekevas két részből áll, mégpedig az —1— alaprészből és a —2— orrból. Az —1— alaprészt előhengerelt anyagszalagból készítjük, melynek profilját metszetben az 1. ábra mutatja. E profil az alsó szélén leélezett derékszögű négyszög. A leélezéssel szemben fekvő hatékony oldalán a szalag végig edzett. A találmány szerint az edzést nagyfrekvenciás felületi hevítéssel végezzük, mégpedig több ekevas anyagát egyszerre edzzük, amint ez a 3. ábrán látható. Az anyagszalagból már előre —3— kivágásokat csákózunk vagy vágunk ki. Az így előkészített anyagot edzőigépben a felületén, a —4— sáv szélességében, nagyfrekvenciás hevítéssel megedzzük. Az edzett rész vastagsága feleljen meg az önélesítéssel szemben támasztott követelményeknek. E követelmények adva vannak a lágy alapréteg és az edzett •—5— réteg vastagságával és a 4. ábrán szemléltetett ß metszőszöggel. Tekintettel arra, hogy nemcsak a lágy, hanem a felületileg edzett rész is bizonyos — ámbár sokkal kisebb — kopásnak van kitéve, az edzési mélységet ezek szerint kell megszabni, ami azt jelenti, hogy az edzett rész keresztmetszete az éltől felfelé a 7-tel jelölt legnagyobb szélességig ék alakban kiszélesedik. Előnyösnek mutatkozott az edzett réteg olyanféle kialakítása, hogy az alsó részben az edzés mélysége mintegy 55—60 Rockwell keménység mellett legfeljebb 1,5 mm, a felső részben pedig az éltől mintegy 50 mm távolságban, 1,8—2 mm legyen. Az ekként edzett szalagot a 3. ábrán feltüntetett alakú darabokra osztjuk fel, vagyis olyan szakaszokra, amelyek hátsó • oldala trapéz alakú, elülső oldala pedig tető alakú. A felosztás bármilyen alkalmas módon végezhető, pl. úgy, hogy a szalagba mindkét oldalán köszörűkoronggal —8— hornyokat vágunk, amelyeknél a csíkot darabokra törjük, úgyhogy tiszta törésfelületeket kapunk. A —2— orrot az —1— alaprészhez tetszőleges módon, pl. —9— csavarokkal hozzáerősített ékként alakítjuk ki. Az orr körvonala olyan alakú, hogy az az alaprész körvonalából ott lép ki, ahol az alaprészhez viszonyítva egyenlőtlen kopás megy végbe, vagyis a —10— helyen, megközelítően ott, ahol az alaprész lerézselése végződik. Ettől a helytől kezdve a körvonal a domború —11— görbe, mely először lefelé halad, majd ívben felfelé hajlik el és ún. „egyenletes kopású görbét" képvisel. E görbe alakja kísérletek eredménye és a találmány fontos jellemzője; e görbe mentén a kopás a munka folyamán mindenütt egyenlő. Az orr elülső (dolgozó) oldala a —12— mélységben felületileg edzett. Ezt a réteget ugyanolyan elvek szerint hozzuk létre, mint az alaprész —5— rétegét, amivel az egész használati idő folyamán állandó önélesítést érünk el. Az orr hátsó oldalát megvastagító —13— rész eltorzulás ellen merevít. Az ekevas helyes működéséhez szükséges az, hogy mind az alaprész, mind pedig az, orr elülső fala a függélyes síkkal a = 50—67°-ot, a —14— leélezés a homlokfelülettel ß = 20—30°-ot és a vízszintes síkkal y == 3—10°-ot zárjon be. Ez azért fontos, mert a normális e'kevasak alakja a kormánylemez görbületét követi. A találmány szerinti ekevasnál, mely gyártási okokból sík, hogy könnyen és gyorsan legyen előállítható és főként edzhető, az említett munkaszögek betartása azért fontos, hogy az ekevas helyesen működjék. Figyelembe kell vennünk ugyanis azt, hogy amennyiben az; ekevas görbe, ez az edzésnél nagy nehézségeket okoz, mert az edzés a görbe alakzatot előre nem látható módon eltorzítja és ennek az eltorzulásnak káros hatását még azzal sem lehetne elhárítani, hogy az ekevasat az eltorzulás kiegyen-