146846. lajstromszámú szabadalom • Berendezés köszörógépek köszörülés közbeni méretrevezérléséhez
4 . 146.846 Ez az ütköző a lengőkar mozgását minden egyéb beállítástól függetlenül a legfinomabb: egyfogú előtolásra korlátozza. Simításról kiszikrázta tásra való átváltásnál az említett kilinesmű kilincsét a köszörűgépe« általában egy íves pálya elmozdításával ki lehet emelni, aminek következtében a kilincses lengőkar üresen jár ide-oda, anélkül, hogy a kilincskereket forgatná. Á simításról kiszikráztatásra az átváltás úgy történik, hogy egy hidraulikus henger az íves pályát úgy mozdítja el, hogy a lengőkar kilincse kiemelt helyzetben legyen. A köszörűkő1 visszahúzása és a tárgyasztal beállítása nem-aütomata üzemnél általában a központi kézi indító- és a leállítókar elfordításával valósítható meg, automatikus üzemnél pedig egy hidraulikus henger fordítja el ezt a kart. Nagyolásról simításra, simításról kiszikráztatásra való áttérést, valamint a köszörűkő visszahúzását és a tárgyasztal beállítását a köszörűgép hidraulikus vezénylőszékrényébe szerelt hidraulikus hengerek és a dugattyúk végzik, amelyekhez a nyomóolajat a köszörűgép meglevő hidraulikus rendszere szolgáltatja. Ezeknek a hidraulikus hengereknek és dugattyúknak a villamos vezérlőberendezéssel való kapcsolata és működése a következő (2. és 3. ábra): Az —1— nyomóvezetékből a —2— fojtáson át jut az olaj a —3— szabályozó tolattyún keresztül a —4— visszafolyóvezetékbe. A —2— fojtásnál olyan nyomásesés -keletkezik, hogy az —5— hidraulikus henger —7— dugattyúja nem mozdul el. Az .—5— hidraulikus henger olajtere a —6— leágazáson át a —2— fojtás utáni térrel egyforma nyomású. Ha a —3— tolattyút a —9— rugó ellenében elmozgatjuk, ami a —4— visszafolyónyílás elzárását eredményezi, a —6— leágazásban és az —5— hengertérben a nyomás az —1— nyomóvezeték nyomására felemelkedik, ami a —7— dugattyú —8— rugó ellenébeni elmozdulást eredményezi. Ha a —3— tolattyúra ható erő megszűnik és azt a —9— rugó újra nyitott állásába hozza, az —5—, térben a nyomás újra lecsökken és a —8— rugó a —7— dugattyút nyugalmi helyzetébe visszahozza. Az ismertetett szerkezeti megoldás a hidraulikus és villamos szerkezeti részek teljes elválasztását eredményezi és a villamos részek részére olaj, vagy más szennyezés ellen teljes védelmet nyújt. A 3 működtető hidraulikus dugattyúk —2— fojtásai, —3— elzárótolattyúi, továbbá a leállítókart működtető hidraulikus henger a köszörűgép hidraulikus kapcsolószekrényében, célszerűen közös blokkba van szerelve. A találmány szerinti méretvezérlő berendezés meglevő köszörűséüekre is felszerelhető. A szerelés megkönnyítésére az egyes összetartozó vezérlőelem csoportok külön egységet képezve építőkoekaszerűen kiemelhetők vagy kihúzhatók a köszörűgépből vagy a kapcsolószekrényből. Az automatikus vezérlőberendezés —X— főkapcsolójának kikapcsolásával az egész méretvezérlő berendezés kiiktatható, amikor is a köszörűgép a szokásos módon üzemeltethető. A beállítás megkönnyítésére pedig a villamos vezérlés —K— kapcsoló segítségével átkapcsolható úgy, hogy a mérőelem érintkezőjének zárásakor semmi egyéb nem történik, mint a megfelelő fényjelzés felvillanása, ill. az érintkező nyitásakor annak kialvása. Az üzembiztosság megnövelése érdekében a villamos vezérlőrészek a hidraulikus működtetőelemektől elkülönítve, célszerűen külön szekrénybe vannak elhelyezve. E szekrény a hidraulikus kapcsolószekrény alatt helyezkedik el, amivel megvalósítható az elektromos és hidraulikus berendezés legkívánatosabb összekapcsolása. A találmány szerinti berendezéssel felszerelt köszörűgépeknél a munkadarab helyes mérete minden körülmények között biztosítható. A mérettől függő önműködő átkapcsolás a megmunkálási főidőt a legrövidebb szükséges mértékre csökkenti, a mellékidőket pedig gyakorlatilag megszünteti. A leírás szerinti köszörűgép hidraulikus vezérléskivitel csak példa. Más szerkezetű köszörűgépeknél a megoldás másfajta lehet, a —3— működtető hidraulikus dugattyúk más helyekre is felszerelhetők. Ennek érdekében kialakításuk is változhat. A villamos vezérlés kapcsolása az M2, M3, M4 mágneseket is beleértve, változatlan maradhat. Szabadalmi igénypontok: 1. Berendezés köszörűgépek köszörülés közben méretrevezérléséihez, amely berendezés meglevő köszörűgépekre utólag is felszerelhető és amely berendezés villamos érzékelő és vezérlő szervekkel, továbbá a köszörűgép meglevő vezérlő és működtető részeit hidraulikusan mozgató szervekkel van ellátva, azzal jellemezve, hogy a köszörűgép meglevő vezérlő és működtető részeit mozgató szerkezetrészek, a szelepek vagy tolattyúk és a villamos vezérlőszerkezetnek a szelepeket vagy tolattyúkat mozgató szerkezetrészei egymással érintkeznek, illetve rugóval vannak egymáshoz szorítva, jellemezve továbbá azzal, hogy a villamos vezérlés parancsadó szervei, egymástól függetlenül beállíthatók és a hidraulikus részektől helyileg elkülöníthető szerkezeti egységet képeznek. 2. Az 1. igénypontban meghatározott berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a villamos vezérlés parancsadó szerveinek, mágneseinek áramkörei kapcsolatban állnak az egyes műveleteket vizuálisan vagy. akusztikusán jelző1 szervek áramköreivel, amely jelzőszervek az átkapcsoló (X) egyik helyzetében a miérőelem érintkezőiről közvetlenül működtethetők. 3. Az 1—2. igénypontokban meghatározott berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy újabb műveletre történő átkapcsolást lehetővé tevő, csak a tárgyasztal irányváltásakor működő segédérintkezők (Vg) vannak a berendezésben alkalmazva. 4. Az 1—3. igénypontokban meghatározott berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a gép leállítását vezérlő áramkörrel kapcsolatban álló, a leállítást vezérlő impulzussal működtetett számlálószerkezet van a berendezésben alkalmazva. 5. Az 1—4. igénypontokban meghatározott berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a köszörűgép meglevő vezérlő és működtető részeit hidraulikusan mozgató szervek munkahengere