146842. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés jelek továbbítására és logikus társítására

Megjelent: 1960. május 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 146.842. SZÁM 42. m. 17—32. OSZTÁLY — ZE—140. ALAPSZÁM Kapcsolási elrendezés jelek továbbítására és logikus társítására VEB Carl Zeiss Jena cég, Jena (Német Demokratikus Köztársaság) A bejelentés napja: 1958. július 29. Német Demokratikus Köztársaságbeli elsőbbsége: 1957. szeptember 17. A találmány olyan kapcsolási elrendezések kö­rébe tartozik, amelyeknél jeleket megközelítően derékszögű hiszterézisj gÖrbéjű anyagokból készült elemek segítségével továbbítanak és logikusan társítanak. Ilyen kapcsolási elrendezések számolóautomaták­ban, számlálókapcsolásokban, önműködő vezérlé­seikben és egyéb hasonló berendezésekbein már ismeretesek. Ilyen elrendezések azonban több­nyire csak akkor működnek kielégítően, ha az illető elemekhez használt anyag hiszterézisgörbéjé­nek derékszögű alakja eléggé kifejezett. Ha ez runes így, akkor az ismert kapcsolások alkalma­zásánál a jeleket nem lehet kifogástalanul átvinni. A találmány célja ilyen kapcsolási elrendezések­ben olyan anyagok alkalmazásának is a lehetővé tétele, amelyeknél a hiszterézisgörbe alakjának sem a B — Hm 2 B + Hm derékszögűségi viszony, sem pedig a Br — B# m vonal és a B-tengely iránya közötti derékszögűség tekintetében nem kell különleges követelményeket kielégíteni. Emellett mégis az energiabevitel inga­dozásával szemben igen nagy kapcsolási bizton­ságot és érzéketlenséget kell biztosítani és az al­kalmazott szerkezeti elemeknél nagy tűréseket, valamint tetszőleges impulzusalakokat kell meg­engedni. A találmány szerint ezt olyan kapcsolási elren­dezéssel érjük el, amelynél egy hídkapcsolás ágai­ban egy, vagy több vezérlőtekercs van, melyek az említett anyagú magokon a teljes hí darámtól át­járt adalékos tekerccsel együtt foglalnak helyet. Ennek az; adalékos tekercsnek feszültsége vala­mely jel bevitelekor a megfelelő hídág áramát elzárja, úgyhogy a teljes hídáram a másik híd­ágban folyik és egy másik magon elhelyezett, vevőként működő differenciáltekercsnek csak az egyik feléiben hatékony, míg jel bevitele nélkül a differenciáltekercs mindkét felében a hídág­áramok következtében keletkező mezők egymást megsemmisítik, aiholis mindkét esetben a vezérlő és az; adalékos tekercseket hordozó magok a kap­csolási folyamat befejeződése után jel nélküli álla­potban vannak. A találmány szerinti kapcsolási elrendezésnél a vezérlő (azaz a 2. ábra esetében az I. mag, az adó-) oldalon az egyik, vagy mindkét hídágban több mag is lehet soros és/vagy párhuzamos kapcsolásban. Éppígy a vevőoldalon is lehet több magot alkal­mazni soros és/vagy párhuzamos kapcsolásban. Emellett egyáltalán nem szükséges, hogy a vevő­oldal valamennyi magja azonos értelemben legyen bekötve. Amennyiben a magok görbealakja pontosan derékszögű, a találmány szerinti kapcsolási elren­dezés abban az esetben is használható, ha csak az egyik hídágban van vezérlőtekercs. A magok a vezérlő1 - és a vevőoldalon különböző nagyságúak lehetnek, hogy megfelelő felerősítést érjünk el. A rajz a találmány szerinti kapcsolási elrende­zés egyik kiviteli alakját példaképpen tünteti fel. Az 1. ábra megközelítően derékszögű hiszterézis­görbét mutat, amilyen a felhasználandó maganyag­nál számba jön, a derékszögűségi viszonyok meg­határozásához való jelölésekkel. A 2. ábra szemlélteti a találmányi kapcsolási elrendezést. Az 1. ábra szerinti hiiszterézisgörbéjű anyagból készült —I—- lés •—II— magok az —1— és —2— vezérlőtekercseket hordják. E magokon foglalnak helyet továbbá az —5— és —6— ada^ lékos tekercsek is. Az —1, 2— vezérlőtekercsek alkotják a differenciálhídkapcsoláis két ágát, mely kapcsolást a —III— magra helyezett —3, 3'—• differenciáltekercs egészíti ki. Az elrendezés mű­ködéséhez szükséges haj tófészültségét az —A— és —B— pontoknál vezetjük be. Az •—5, 6— ada­lékos tekercseket tehát a hídon áthaladó teljes i áram járja át, míg az —1, 2— tekercsekkel el­látott két hídágban az; ii és Í2 részáramok foly­nak. Az —A— és —B— pontókon bevezetett hajtófeszültség, amely impulzusfeszültség és létre-

Next

/
Thumbnails
Contents