146841. lajstromszámú szabadalom • Relé, például egyenáramú vágányrelé

9 146.841 Ezen túlmenően az ismert megoldásokkal ellen­tétben, amelyeknél általában csak egy tekercs van alkalmazva és a horgony forgáspontját egy szög­letes vasjárom köti össze a tekercsvasmag felső végével, így zárva a mágneses kört, itt a járom helyett egy második tekercs kerül alkalmazásra, amelynek vasmagja az alsó végén púlussaruszerűen ferdén le van vágva és ezen van a horgony él­szerűen, légrés nélkül csatlakoztatva. A talál­mánnyal adott előnyöket különösen abban kell látni, hogy a szokásos (biztosítástechnikai követel­mények teljesítése mellett, amilyenek a lehetőleg magas ejtési arány, érintkezőnyoimás és -löket, most már több érintkezőt lehet működtetni és ezek mindegyikének két nyitási helye van, ki­elégítő érintkezőnyomás mellett, A találmány szerinti relé felépítését és műkö­dési módját az alábbiakban egy példaképpeni váz­latos ábra és egy diagram alapján magyarázzuk közelebbről. Az 1. ábra elvi vázlat. Az 1 horgony, mely kés­élszerűen kialakított, 3 forgáspontja körül 2 elekt­romágneses tekercs meghúzó ereje következtében az 5 pólussaru felé a 4 maradéklégrésig- mozog­hat, mozgása közben egyben a 6 érintkező emelőt is kilendíti annak 7 forgáspontja körül. Ezt a mozgást egy ugyancsak élén ágyazott 8 közbenső tag viszi át, mely említett tag az érintkezőemelőt, annak teljes hosszat 1 : 2 arányban megosztó pont­jában támadja. Ennek következtében a horgony­nak pl. 1 mm hosszú lökete a 9 érintkezőrúd 3 mm-es mozgásává alakul át. Az érintkezőemelő 10 pontján késélszerűen ágyazva, a horgony meghúzási irányában fejti ki hatását a 11 me­netes pálca útján a 12 nyomórugó, melynek rög­zített ellentámasza a 13 tartólemez. A 2. ábrán látható diagram 1 görbeserege a légrés függvényében ábrázolja a mágneses erő lefolyását (Pmagn)- A görbesereg paramétere —' = a mágneses fluxus, amperében, Mint lát­ható, a légrés csökkenésével a mágneses erő nö­vekszik. Ugyanezen diagramba vannak berajzolva a való­jában negatív irányban, tehát a mágneses erővel szemben ható mechanikus (Pmech) erők, ugyancsak a légrés függvényében. Itt a 2 görbe a horgony mozgása folyamán ható érintkezőnyomásokat, to­vábbá a horgony és az általa mozgatott részek eúlyát ábrázolja. A relé meghúzásakor az eddig zárt és most nyitó érintkezők nyomása enged. Ezt ábrázolja a 2 görbe alsó ferde vonala. A felső ferde vonal az eddig nyitott és most csukódó érint­kezőknek a légrés csökkenésével növekvő, a mág­neses erővel szemben ható erejét ábrázolja. A köz­benső vízszintes rész akkor áll elő, mikor sem az alsó, sem a felső érintkezőket nem érinti az érint­kezőrúd pecke. Ekkor csak a horgony és az általa mozgatott részek súlya hat. A 3 görbe a 12 nyomó­rugó (1. ábra) jelleggörbéje, melynek ereje ugyan­csak a mágneses erővel szemben hat. A 2 és 3 görbékkel ábrázolt erők eredője a 4 görbe, amely tehát az összes mechanikai erőket mutatja a légrés függvényében. Ha az 1 görbesereg egyik görbéjét a 4 görbé­vel fedésbe hozzuk, a mágneses és mechanikus erők változása a horgony mozgása közben kiegyen­líti egymást és csak a hiszterézis4iatást és a súr­lódási veszteséget kell legyőzni. Ezáltal a horgony leejtése és az ejtési arány kedvezőbbé válik. Ez a felismerés döntően hozzájárult, hogy a 4 görbét a diagramban olyan helyzetbe hozzuk, hogy az egyrészt lehetőleg könnyen az 1 görbesereg egy görbéjével kedvezően fedésbe hozható legyen, másrészt a teljesítményfelvétel figyelembevételé­vel a 12 nyomórugó (1. ábra) előf észültségét ne kelljen túl nagyra választani. A nyomórugó járulékos hatása nélkül a 4 görbe alakja a 2 görbével egyezne, vagyis azt a diagram­baa sehol sem lehetne valamelyik 1 görbével fedésbe hozni. Ezt az előnyt csak a nyomórugó hatása biztosítja. Ezen túlmenően a nyomórugó előf észültségét a 11 menetes pálcán változtatva, a gyártási hibákat mösszemenően ki lehet egyen­líteni ós minden relének a lehető legnagyobb ej­tési arányt lehet adni. Szabadalmi igénypontok: 1. Relé, például egyenáramú vágányrelé, amely­nél a mechanikai erők növekedésének változása a légrésváltozás folyamán a mágneses erők növe­kedésének változásához illesztett, azzal jellemezve, hogy a mágneses erőnek az út függvényélben tör­ténő változása kiegyenlítésére (amit a relé mág­neseserő^út jelleggörbéjével ábrázolunk, 2. ábra) a meghúzás irányával ellentétesen ható rugó —• pl. nyomórugó — és az érintkezők rugói vannak el­rendezve és ezen rugóerők eredőjének az út függ­vényében való változása (amit a relé mágneseserő­út jelleggörbe ábrájában ellentétes előjellel ábrá­zolunk) a maradéklégrés — munkalégrés viszo­nyának — pl. 1,5 mm : 1 mm — megválasztásá­val a mágneseserő változását kiegyenlíti (ami a relé mágneseserő-út jelleggörbéjében a mágneses­erő és mechanikus erők eredőjét ábrázoló görbék nagymértékű fedésében jelentkezik). 2. Az 1. igénypont szerinti relé kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az érintkezők villamos mű­ködés szempontjából szükséges löketének előidé­zésére az érintkező és a horgony közé mozgás­átviteli szerv van beiktatva. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti relé kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az összes ágyazási helyek — beleértve az előfeszülteéget adó nyomó­rugó által kifejtett erőt átvivő rúd támaszkodási pontját is — késélszerűen vannak kiképezve. 1 rajz A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 60712. Terv Nyomda, Budapest V., Balassi Bálint utca 21-23.

Next

/
Thumbnails
Contents