146838. lajstromszámú szabadalom • Alvázkeret többtengelyű sínenfutó járművek forgózsámolyához

Megjelent: 1960. május 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 146.838. SZÁM 20. d. 1—5. OSZTÁLY — VU—28. ALAPSZÁM Alvázkeret többtengelyű sínenfutó járművek forgózsámolyához Vyzkumny ustav kolejovych vozidel, Praha (Csehszlovákia) Feltalálók: Freibauer Ladislav mérnök, Praha Marik Jiri mérnök, Praha A bejelentés napja: 1958. december 10. Csehszlovákiai elsőbbsége: 1958. január 8. Sínenfutó jármű forgózsámolyának alvázkerete a forgózsámoly tengelyével rendes körülmények között úgy van összekapcsolva, hogy a forgózsámoly, mint külön egység veendő figyelembe. Ezzel szemben vannak olyan járművek is, melyeknél a járműszekrény egy függőleges tengely körül elfordul és a terhelést a tengely csapágyaknak adják át. Ez utóbbi eset akkor következik be, midőn a jármű haladása közben pályaegyenlőtlenségeken halad keresztül és a pályát függőleges irányban elhagyja. Vagy kanyarban igyekszik a kanyarba beállni, minek következtében a párhuzamos keréktengelyek egymással való párhuzamossága megszűnik. A forgózsámoly kerete rendszerint merev és a már említett esetben, midőn a keréktengelyek iránya egymással már nem párhuzamos, olyan rugózást alkalmaznak, melynél a terhelés a. tengely csapágyakra adódik át. A forgózsámoly kerete és a járműszekrény közötti rugalmas felfüggesztés nem képezi jelen találmány tárgyát, ezért annak részletes ismertetésére nem térünk ki. A legtöbb esetben a fellépő1

káros lökések csillapítása oly módon történik, hogy a csapágyházak és a forgózsámolykeret közelében rugalmas felfüggesztést alkalmaznak. A találmány tárgyát a rajzok ábrázolják. Ezek a következők: 1. ábra: négy tengelyű sínenfutú jármű oldalnézetét szemlélteti, 2. ábra: kéttengelyű forgózsámolyon futó kivitelt sematikusan ábrázolja, 3. ábra: a találmány szerint kivitelezett kéttengelyű forgózsámolykeretnek prespektivikus képát mutatja be. Az 1. ábra szerinti jelölés alkalmazásával A a sínenfutó jármű szekrényét jelzi, mely a B-vel jelzett forgózsámolyokon nyugszik. A 2. ábrában sematikusan ábrázolt B forgózsámoly —1— és —2— tengelyei láthatók, melyek kerekekkel vannak ellátva és csapágyazásuk a —3— keretre rugalmasan van felfüggesztve. Mindkét tengelyt összekötő —3— keret merev. Amennyiben a sínenfutó jármű a sín valamilyen egyenlőtlen szakaszán halad végig, mint ahogy azt a 2. ábrán láthatjuk, úgy a megfelelő kerékoldal felemelkedik és mindkét kerék tengely középvonala kitérő helyzetbe kerül. Ennek következtében a megfelelő oldalon levő rugó sokkal jobban összenyomódik, mint az ellenkező oldalon levő rugó, mely esetben a szekrény helyzetében lényeges változás még nem lép fel. Ha azonban a rugót az előbbinél nagyobb nyomóerő terheli, úgy ez az erő már a —3— merev rámát is igénybe fogja venni. Az így megnövekedett igénybevétel következtében a keret csavaró igénybevételnek lesz alávetve, miértis a —3— keret méretezésénél ez a határeset is figyelembe veendő. A rugók egyenlőtlen terhelése következtében a megfelelő tengely csapágyházaira is megnövekedett nagyságú nyomóerő fog támadni, ami a forgózsámoly egyenlőtlen terhelésére és a keréknyomás egyenlőtlenségére fog vezetni. Ennek következtében a jármű labilis lesz, ami közlekedési szempontból hátrányos. A keréknyomás egyenlőtlenségének csökkentése érdekében az említett kivitelű rugófelfüggesztés esetén az. szükséges, hogy a forgózsámolyon levő rugófelfüggesztés lehetőleg lágy rugózású maradjon. A forgózsárnolykeret lágy rugózását hátrányosan befolyásolja az a szerkezeti körülmény, hogy a forgózsámolykeretben a tengelycsapágy vezetése függőleges irányú. Ez különösen akkor jelentős, ha a vezetés egyenesirányú ágyvezeték-melléktámmal történik. A találmány szerinti elrendezéssel kiküszöbölhető az egyenlőtlen keréknyomás hátránya azáltal, hogy a keret rugalmas, mint ahogy azt a 3. ábra szemlélteti. A keret két, lényegében azonos —4— részből áll, amely felülnézetben T formájú. Az egyik :

karját a —4'— hosszanti tartógerenda képezi, amely az —5— tengelycsapágyházzal a vele