146829. lajstromszámú szabadalom • Nagyhőfokú iparivíz (kondenzvíz) átemelő berendezés

2 146.829 ebben az állapotában vezetjük azt vissza a permetezőkhöz. 'A permetezők akkor lépnek üzembe, amikor a szivattyú megindul és annak leállásáig maradnak üzemben. A szivattyút a medencében elhelyezett — a találmány tárgyát nem képező —° vízszint szabályozó önműködően indítja és állítja le. Ennél a kivitelnél, valamint az 1. alattinál semmiféle mozgó alkatrész nincsen. Külön ki kell emelni, hogy a permetezők célja nem a kondenzvíz, illetőleg valamely nagyhőfokú folyadék lehűtése, vagy a gőz lehűtése, hanem a keletkezett telített gőzök lecsapása — amely gőzöknek és páráknak nyomása a szívóhatást csökkenti — optimális hőelvonás útján, kis. részben pedig a bepermetezett folyadékrészecskék mechanikai hatása révén is. Ilyen módon a nyomás a szívótartányban csökken és a folyadékszállítás a nagyhőfokú folyadéknál, illetőleg kondenzvíznél is üzembiztossá válik annyival inkább, mert a szivattyú — akár a ráfolyásos üzemnél — víz nélkül sohasem maradhat. A találmány szerinti berendezés egyik kiviteli alakját az 1. ábra, a hozzátartozó szívótartány függőleges metszetét a 2. ábra, a vízszintes metszetét a 3. ábra tünteti fel. Az —1— kondenzvíztartányból a —2— szívócső vön ós a —3— szívótartányon, valamint a —4— szívócsövön keresztül emeli fel a kondenzvizet az —5— szivattyú és azt egyrészt a —6— nyomócsövön át a —10— vissza töltő tartányba és a —11— nyomóvezetékbe, másrészt a —7— vezetéken, a —9— hőhasznosító berendezésen és a —8— permetezővezetéken át a —12— permetezőkhöz szállítja. A —2— szívócső végződések — az ábrán vázolt kivitelben meghajlított alakban — úgy van szerkesztve, hogy a szívócsőből a szívótartányba kiáramló folyadék a permetezőket ne érje, mert ellenkező esetben ezek nem lennének képesek a gőz- és párateret lecsapni, minthogy ebben a folyadéksugár megakadályozná azokat. A permetezők a szívótartány legfelső részén vannak elhelyezve. Ebben a kivitelben az egyik permetező kivételt képez az elmondottak alól, miután ez a permetező a —2— szívócső, tengelyében van elhelyezve a szívócső felső hajlásán levő kis nyílás felett, abból a célból, hogy a szivattyú indulásakor lecsapja azokat a párákat és gőzöket, amelyek üzemszünet alatt a —2— szívócsőben esetleg összegyűlnek. Az üzem megindulása után ez a permetező feladatát elvégezte és a párák lecsapásában többé nem vesz részt, mert víz alá kerül. Hogy a víz a fentemlített kis nyíláson áthatolva a többi permetezőt ne tegye üzemképtelenné, a kijutott víz irányítására terelőlemezt kell alkalmazni, amelyik a 2. és 3. ábrákban fel van tüntetve. -A berendezés működése a következő: A szivattyú nyugalmi állapotában a szívótartány —Hí—magasságig folyadékkal van töltve. A—7— és —8— permétezővezetékek és a —9— hőhaszr nősítő készülék primer folyadéktere — az ábrán feltüntetett kivitel szerint — szintén víz alatt állanak. Lehetséges olyan megoldás is — amennyiben a —9— hőhasznosító készüléket a —Hj— vízvonal felett helyezzük el — hogy a —9— hőhasznosító primer oldala, a —7— és —8— vezetékeknek pedig legalább egy része —• üzemen kívül — folyadék nélkül van és azokban csak üzem alatt folyik víz, vagy egyéb folyadék. A hőhasznosító szekundér oldali terében lehet levegő vagy folyadék, ez azonban nem képezi a találmány tárgyát. Ha az —5— szivattyú indul, a —3— tartányból kezdi először a vizet a —4— csövön át kiszívni, ezzel egyidejűen a —6— nyomócsőben és a —7— csőben szállítja a vizet a —9— hőhasznosító primer oldalához s az abban lehűlt permetezővizet a szivattyú — nyomás alatt — a —8— csövön át a —12— permetezőkhöz juttatja. A —7— csőben áramló permetezővíz kb. 1/10—1/20 része a —6— nyomócsőben áramló átemelendő folyadéknak. Ezután a permetezők üzembe lépnek, mialatt a —3— tartányban a vízszint egyre inkább süllyed a —H2

— vízszint felé. A permetezők a párák és gőzök által lerontott léghíjas teret megjavítják és a —H2— szinten bekövetkezik az a stacioner állapot, midőn a permetezők által folyamatosan lecsapott gőz és pára mennyisége egyenlő az —1— kondenztartányból a —2— szívócsövön át folyamatosan érkező kondenzvíz által a —3— szívótartány belsejében termelt gőz és pára mennyiségével. A szivattyú leállásakor a —10— vissza töltőtartányban ebben az időpontban helyetfoglaló víz, vagy folyadék az —5— szivattyún keresztül ismét visszatölti a —3— szívótartányt, amíg abban a folyadékszint a —H2— szintről a —Hí— szintig ismét felemelkedik és a szivattyú újból indulásra készen áll. Szabadalmi igénypontok: 1. Berendezés nagyhőfokú ipari víz (kondenzvíz) önműködő felszívására, amelynél — szivattyún kívül — a szivattyú szívóvezetékébe zárt szívótartány (—3—) van iktatva, amelynek alsó részéhez csatlakozik a szivattyú szívóvezetéke (—4—) és amelynek alsó fedlapján keresztül vagy a szívótartányon kívül halad a medencéből induló felszálló cső (—2—) a szívótartány felső részébe, azáltal jellemezve, hogy a felszálló cső, amely a szívótartány (—3—) fedőlapjának közeiéig halad, itt vizet terelő ívvel van ellátva és ezenkívül a zárt szívótartány felső részén — a felszálló cső (—2—) kitorkolása feletti térben — vízszórók (permetezők) (—12—) vannak elhelyezve, amelyekhez egy külön — a felszálló cső keresztmetszeténél (—2—) legalább egyötödével kisebb keresztmetszetű — csővezeték (—8—) csatlakozik. 2. Az 1. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a szivattyú nyomóvezetékéből (—6—) elágazó vezeték (—7—) indul ki és csatlakozik egy hőhasznosító berendezéshez (—9—), onnan pedig egy másik vezeték (—8—) indul ki és csatlakozik a permetezőkhöz (—12—) és a két csatlakozóvezeték keresztmetszete legfeljebb egyötöd része a nyomóvezeték (—6—) keresztmetszetének. 3. Az 1. vagy 2. igénypontok szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a permetezők (—-12—) üzeméhez szükséges nyomást folyadéksugár szivattyú biztosítja, amelyet az alapszivattyú (—5—) hoz működésbe. 4. Eljárás az 1—3. igénypontok bármelyike szerinti berendezéshez, amely szerint a szivattyú