146828. lajstromszámú szabadalom • Eljárás alkálibentonit előállítására
\ Z 14i tációs folyamatok is igen kismérvűek lesznek. Ennélfogva ilyen szerkezetű bentonitoknál az eddig ismert aktiválási módokkal viszkózus, tixotróp, víztartó gélek, stabil szuszpenziók vízben nem nyerhetők. A találmány a fenti elméleti megfontolásokat figyelembe véve azon alapszik, hogy bármely bentonit típusnál az aktiváló nátrium- vagy más alkálielektrolitot relatíve nagykoncentrációban forróvízben oldva adjuk a benonithoz oly módon, hogy egyúttal a földalkáli bentonitot is alkalmas módon 100 C°-ot meg nem haladó hőmérsékletre melegítjük fel és egyúttal keverésnek, gyúrásnak vetjük alá. Ilyen körülmények mellett a hőkezelésre a kationcsere reakció » sebessége nagymértékben megnő, s a forró elektrolitoldat kis viszkozitásánál fogva a montmorillonit másod- és harmadrendű felületeit is eléri, s ezáltal a kationcsere mértéke is nagymértékben megnő. Ezzel együtt a térhálók közötti vízmolekulák adszorpciója is bekövetkezik, azaz a montmorillonit xerogélből már az aktiválás folyamata alatt rövid időn belül liogél keletkezik; ez a gél folytonos átmenettel a szol állapotba újabb és újabb vízfelvételre képes. Ezeknek a bentonitoknak szuszpenziót még kemény vizekben is igen állandók, azonkívül híg szuszpenziókban magas nyomáson is igen nagyfokú tixotrópiát, viszkozitást és nagy víztartóképességet mutatnak. Az ily módon aktivált bentonitok sajátságai azonos montmorillonit eseten nemcsak az ismert módon aktiváltakét, de a természetes nátriumbentonitok sajátságait is messze felülmúlják. Olyan bentonitoknál, amelyeknél akadályozza a kationcserét valami idegen gélszerű anyag, pl. a fentemlített vashidroxid, célszerűen úgy járhatunk >el, hogy a bentonitot előzőleg híg (N/100—N/10) sósavval, vagy más ásványi savakkal hidegen kezeljük, olyan savkoncentrációnál, amelynél a montmorillonitrács nem bomlik meg. Ezután savmentesre mosva a bentonitot, a fent jellemzett aktiválási eljárást hajtjuk végre. Az eljárás célszerű példája: 500 kg 100 C°-nál nem magasabb hőmérsékleten szárított 6% nedvességű indiai (Bihar) bentonitot 0—50 mm szemnagyságra törünk, s ezt alkalmas keverő járatba visszük, amely keverő egyúttal gyúrást is végez. A bentonithoz állandó keverés mellett finom permet formájában 25 kg 150 liter vízben oldott nátriumelektrolitet, pl. szódát adunk, kb. 80—90 C°-os hőmérsékleten, miközben zárt kollerjáratban, vagy más alkalmas keverőben 1 atm. nyomású gőz bevezetésével gondoskodunk arról, hogy az egész rendszer 100 C°-ot meg nem haladó hőmérsékleten legyen. Mintegy 5—10 percnyi keverés, gyúrás után a rendszer az aktiválás, befejezettnek tekinthető. A nedvességtartalom összes mennyiségét úgy választjuk meg már gazdasági szempontból is, hogy az az 50%-ot ne haladja meg. Nagyobb mérvű nedvesítés nem káros. Az aktiváláshoz rendszerint 30—40% nedvességtartalom elegendő. Ezután a bentonitot granulálhatjuk és kíméletes szárításnak, majd őrlésnek vetjük alá, szükség szerint. Megjegyzendő, hogy ilyen típusú bentonitoknál, amennyiben vizes rendsze-A kiadásért felei: a Közgazdasá. 1.828 rekben kerülnek felhasználásra, nagyobbmérvű finom őrlés nem szükséges, minthogy ezek vizes közegben nagymértékben kolloid méretű részekre diszpergálódnak, ide nem számítva a montmorillonitot kísérő esetleges durvább diszperz alkatrészeket. (Pl. kvarc.) Eljárhatunk oly módon is az aktiválásnál, hogy amennyiben a bányanedves bentonit puhább, azaz gyúrható konzisztenciájú, akkor szárítás és aprítás nélkül az aktiváló elektrolitot szárazon vagy kisebb mennyiségű vízzel visszük a rendszerbe és az előbb említett módon szintén 100 C°-ot meg nem haladó hőmérsékleten végezzük a keverést, ill. gyúrást. A fenti módon készült bentonitminőségek, minthogy elektrolitokkal szemben nagymértékben érzéketlenek, kiválóan alkalmasak vízszigetelési célokra, épületeknél, árvízvédelmi töltéseknél, völgyzáró gátaknál, öntözőcsatornáknál, mélyfúrási iszapokhoz stb. Azonkívül bármilyen célra megfelelők, ahol nagy viszkozitású duzzadó bentonitokra van szükség. Az indiai (Bihar) bentonitnál ily módon 6% szuszpenzióban 31 cP viszkozitást és 7 atm. nyomáson 8—10 ml vízleadást kapunk 30 perc alatt.) A magyarországi istenmezei bentonitnál, annak montmorillonit tartalmától függően, 20—35 cP viszkozitást és 7—10 ml szabad vizet kapunk 6%-os szuszpenzióban 1/2 óra alatt, 7 atm. nyomáson. A fent leírt aktiválási eljárás nagyobb nedvességtartalom mellett autoklávban is elvégezhető 2 atmoszféra nyomást meg nem haladó nyomáson. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás alkáliföldfém-'bentonitból alkálibentonit előállítására, azzal jellemezve, hogy képlékeny, vagy képlékennyé tett alkáliföldfém-bentoníthoz 40 C°-ot meghaladó — célszerűen 80—90 C° — hőmérsékleten alkálifémtartalmú elektrolitot vagy elektrolit oldatot adunk és az így kapott keveréket 40 C°-ot meghaladó — célszerűen 80—100 C° — hőmérsékleten gyúrásnak és keverésnek vetjük alá. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a gyúrás és keverés közben a keverék víztartalma legalább 25%. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a gyúrást és keverést köpennyel eUátott keverő-, illetve gyúrókészülékben — pl. Koller járatban — végezzük, melybe a hőmérséklet fenntartása céljából 1 légköri nyomású telített gőzt vezetünk be. 4. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy az elektrolit hozzáadása előtt az alkáliföldfém bentonitot híg savval kezeljük, majd autoklávba visszük és ott az elektrolit, vagy elektrolitoldat hozzáadása után az említett gyúrás és keverés közben a légkörinél magasabb — célszerűen két atmoszféra nyomású telített vízgőz hatásának vetjük alá. 5. Az előző igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a kiindulási anyagot és a végterméket 100 C°-ot meg nem haladó hőmérsékleten szárítjuk. ;i és Jogi Könyvkiadó igazgatója 60370. Terv Nyomda, Budapest V., Balassi Bálint utca 21-23.
