146802. lajstromszámú szabadalom • Eljárás talajvízben létesíthető építmények megépítésére

146.802 felső részét (a fenék feletti részt) kiemeljük, amikor a műtárgy üzemeltetése megkezdhető. A fentiekben leírt eljárás öblíthető, homogén talajban használható. Vasbeton szádpallók öblítéses süllyesztésével az alábbi cikkek foglalkoznak: Hallóssy Ferenc: A korszerű vasbeton szádpalló. Építőipar 1956. évi 5. szám. Hallóssy Ferenc: A vasbeton szádpallók sülylesztése. Építésügyi Műszaki Fejlesztési Tájékoztató. Az 5 és 6 jelű kapcsoló elem típusát, amely az egymás mellett lesüllyesztett elemek kapcsolásán kívül a soron következő süllyesztendő elemnek az előtte való elem által való vezetését is megoldja, — A. Zinner írta le a Bau und Planung című hetilap 1953. évi 1. számában. Fentebb említettük, hogy az alaprajzilag nem zárt, függőleges elemek esetén azokat ideiglenes szádlemezzel el kell zárni, amelyek az építés befejeztekor részben visszanyerhetők. Ezeknek az ideiglenes szádlemezeknek alsó (az alaplemez felső síkja alatti) részét azonban végleg bent kell hagyni, nehogy a helyén a talajban rés keletkezzék. Ezért előnyös az ideiglenes lezáró lemezeket két részből készíteni, egy alsó (végleg bentmaradó) és egy felső (az építmény befejezte után visszanyerhető) részből. A 2. és 3. ábrán a —3a—val a visszanyerendő felső és a —3b—vei a végleg bentmaradó alsó szádlemez rész van jelölve. Ilyen két részből álló lezáró szádlemezt tüntet fel a 10'. ábra függőleges metszetben. Mint az ábrán látható, a —7— határoló vonallal elválasztott felső —3a— és alsó —3b— szádlemez mindegyikén egymásnak megfelelő függőleges —8— kör alakú nyílások vannak. Ezekbe a —8— nyílásokba kell a —9— öblítőcsöveket helyezni. A —9— öblítőcsövek alsó végükön külső —10— csavarmenetekkel, felső végükön ugyancsak külső —11— csavarmenetekkel vannak ellátva. A —3b— alsó szádlemezek talpába a —12— vaslemezek vannak beépítve, melyek az öblítőcső befogadására a —13— csavarmenetes nyílással bírnak. öblítéses süllyesztés céljából a —8— nyílásokba a —9— öblítőcsöveket behelyezzük, azokat alsó —10— meneteik révén a —12— vaslemez —13— menetes nyílásába becsavarjuk, az öblítőcső felső végén levő —11— csavarmenetes részre a nagyméretű —15— anyát rácsavarjuk, s annak megszorításával a két szádlemezrészt egymáshoz feszítjük. (A jobb teherelosztás céljából célszerű a —15— anya alá a —14— elosztólemezt elhelyezni.) Az építmény elkészülte után az öblítőcsövet a —12— vaslemezből kicsavarjuk, azt kihúzzuk, s a felső —3a— szádlemezrészt visszanyerhetjük. Az öblítéses süllyesztési eljárás; elbírja, hogy a lesüllyesztendő elemek felülete durva, fogazott vagy dudoros legyen és abban kihajtható vasalás is helyet foglaljon, amely utóbbi a vízszintes elemeknek a függőlegesekkel való összeköttetését végezheti. Az alaplemez bekötését szolgáló vasalás kihajlítását (a vasaknak a betonfelületből való kikaparását) békaember végezheti, míg az alaplemez elkészülte utáni vaskihajlításokat már szá? rózban lehet elvégezni. , j Az eljárás talajvízmentes, öblíthető talajban is alkalmazható. Ebben az esetben természetesen á talajvízszint süllyesztésével járó nagy, kiadások nem takaríthatók meg, de a rövidebb építési, idő itt is jelentékeny megtakarításokat eredményezr het. j I Szabadalmi igénypontok: i 1. Eljárás talajvízben létesítendő építményéig megépítésére, azzal jellemezve, hogy az építmény; felbontjuk azt határoló alaprajzilag zárt vagy ideiglenes — részben visszanyerhető — szádlemezekkel zárttá tett függőleges és a függőleges elemeket áthidaló vízszintes elemekre, a függőleges elemeket a térszínen megépítjük, azokat öblítéses süllyesztéssel végleges helyükre süllyesztjük és ezek védelme alatt az építmény többi (vízszintes esetleg függőleges) elemeit megépítjük. 2. Az 1. igénypontban meghatározott eljáráí foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy E nagyobb méretű függőleges elemeket alaprajzilag részekre osztjuk, az egyes részeket külön építjük meg és süllyesztjük le, minden ilyen külön lesüllyesztett elemet a szomszédos, előzőleg lesüllyesztett elem által vezetjük, és valamely ismert módon hozzá kapcsoljuk. 3. Az 1. vagy 2. igénypontokban meghatározott eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve hogy a függőleges elemek vonalát zárttá tevő szádlemezek felső részét az építmény elkészülte után visszavesszük, alsó részét pedig végleg benn hagyjuk. 4. Szádlemezek a 3. igénypontban meghatározott eljáráshoz, azzal jellemezve, hogy a visszanyerhető felső és bennmaradó alsó szádlemezeken egymásnak megfelelő kör alakú függőleges nyílások vannak, mely nyílások célja, hogy rajtuk| az átdugott és mindkét végükön külső csavar-4 menetekkel ellátott öblítőesövek alsó végüköri talplemezekbe csavarhatók, felső végükre csavart nagyméretű anyákkal megfeszíthetők és kibontás-jkor az alsó talplemezből ismét kicsavarhatok1 legyenek. i 5. Az 1—3. igénypont bármelyikében meghatározott eljárás foganatosítási módja nagyobb vast tagságú függőleges falelemeknél, azzal jellemezve!, hogy azokat határoló kerületi elemekre és belscji kitöltendő részre bontjuk; a kerületi elemeket öblítéses eljárással helyükre lesüllyesztjük és a keletkező térben az eltávolított föld helyét vízalatti betonozással kitöltjük. 6. Az 1—3. és az 5. igénypontok bármelyikéber meghatározott eljárás foganatosítási módja, azzá. jellemezve, hogy a függőleges elemeket már Sí térszínen való megépítéskor ellátjuk felületképzci anyaggal és alakkal (műkőburkolat, hornyok, vájatok stb.), valamint a vízszintes elemeknek a függő legesekbe való bekötését szolgáló kihajlítható vasalással. 1 rajz A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jot»l Könyvkiadó israzEatói.i 614855. Terv Nyomda, Budapest V., Balassi Bálint utca 21—23.