146792. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tömör fémöntvények előállítására gáznyomás alatt és eszközök ezen eljárás kivitelezésére

Megjelent: 1960. április 30. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 146.792. SZÁM * 31. c. 1—15. OSZTÁLY — FA-250. ALAPSZÁM Eljárás tömör fémöntvények előállítására gáznyomás alatt és eszközök ezen eljárás kivitelére A Magyar Állam,, mint a feltalálók: Balogh Imre, Farkas József és Lipovecz Iván budapesti lakosok jogutódja A bejelentés napja: 1955. június 16. A fémöntödékben, különösen vas- és acélöntö­dékben a holtfejek felhasználása tömör öntések előállítása céljából ismert. Ezen eljárásnál a feles­leges felöntések elhagyásával a fémfelihasználás az egyes öntéseknél csökkenthető. A gyakorlatban ez az eljárás mégsem volt kivihető, mivel a mennyi­ség és a nyomás ezen holtfejekben képződött gázoknál nem volt megfelelőképpen szabályozható. Az ismert eljárásnál a holtfejben levő gáz termi­kus szétbontása idegen anyagok felhasználásával történik. Így pl. ajánlatos mészkőpor felhasználása, ahol is a megolvadt anyag hőhatás következtében egy termikus szétbontás lép fel és széndioxid kép­ződik. A fejlődött széndioxid nehéz ellenőrizhető­sége' és a melegátadás rossz szabályozhatósága kö­vetkeztében csökken, ennek következtéiben a meg­kívánt gáznyomás megfelelő mértékben nem állít­ható be, és a gázképződés emiatt csak hátrányos. Kísérletek történtek azzal kapcsolatban, hogy a holtfej hőmérsékletét melegképző anyagok hozzá­adásával, mint pl. termitkeverék befolyásolják. Ennek ellenére ez a módszer nem vezetett sikerre. Kísérletek történtek továbbá, hogy a holtfejben a gázképződést organikus idegen anyagok hozzáadá­sával előidézzék, így többek között paraffint hasz­náltak fel erre a célra. Ez az eljárás sem vezetett eredményhez, mivel a holtfejekben ezen anyagok nyomása igen gyorsan állt elő, továbbá, mert az organikus anyagokból képződött gáz például szén­hidrogént illetőleg hidrogént, legtöbb esetben az öntvénydarabra káros befolyással képezte. A találmány tárgya olyan eljárásra vonatkozik, amety fémöntéseknél a holtfejekben képződő gáz nyomásával kapcsolatos, amely gáz továbbá meg­határozott mennyiségű és megnyugtató módon ké­pezhető. Továbbá amelynél a holtfejben képződő gázok nyomása pontosan regisztrálható és ennek következtében az öntési selejt minimumra csök­kenthető. A találmány alkalmazásánál a holtfejben előállí­tott gázt kétféle anorganikus anyaggal állítjuk elő, öntéseknél ezek a holtfejben keletkező gázok ma­gas hőmérséklete következtében egymással kémiai reakcióba lépnek és hidrogénmentes gázt képez­nek. Ilyen kémiai reakcióval előállított gázképző anyagot előnyösen oly módon választjuk meg, ille­tőleg olyan salakképző anyaghoz adagoljuk, amely­nél a dermedési pont a gázképződésnél vissza­maradó reakciós termékeknél alaosonyalbb mint a folyékony anyagé. Ennek következtében a vissza­maradó reakciós terméke a gázképző1 anyagoknak különösen az öntvény holtfejek felületén képződik úgy, hogy az öntvény idegen anyagok által nem szennyeződik. Gázképző anyagokként előnyösen széndioxid re­akciót előállító anyagok használhatók. Ilyen anyag például az alkálikarbonát és sziliciumsavanhidrid például, finoman porított kvarcpor jöhet számí­tásba. Felhasználható például alkáliumkarbonát és borsavanhidrid keveréke is. Ezen gázképző anya­gok felihasználása előnyösen finom por alakjában történik, kezelésük megkönnyíthető azáltal, hogy ezt olyan hüvelybe adagoljuk, mely a hevítésnél gázt nem ad le, de gázátbocsátó-képes. Előnyösen használható pl. az; azbeszthüvely, amely előzetesen kiizítandó. Ez a hüvely perforált fémből is készül­het. A fém lehet az öntvény fémével azonos össze­tételű, előnyösebb azonban, ha olvadáspontja az öntvénynél magasabb. Előnyös, ha a reakciót képző kteverék valamilyen formában készül, pl. ilyen le­het valamilyen tabletta forma, amelynél a tabletta számának a megválasztása a fejlődő gáz mennyi­ségére, illetve annak nyomására irányadó, amely természetesen a holtféjek súlyára számotadó, ille­tőleg annak alapján beállítandó. Magas olvadáspontú öntések, mint pl. acélöntés előállítása, melynél a hőmérséklet 1450 és 1500 C° között választandó meg, a gázképző reakció az ön­tés korábbi állapotában igen hevesen megindul, tekintettel arra, hogy a nátriumkarbonát olvadás­pontja 850 C° körül van. Ilyen esetben tehát aján­latos a reakció késleltetése. A reakció előnyösen azáltal késleltethető, hogy ha a reakcióban részt­vevő anyagok a meleget rosszul vezető csőben, mint például azbesztcsőben vannak elhelyezve. A késleltetés még azáltal is elérhető1 , ha a. reakciót előidéző, anyagokat egy különlegesen rassz hő­vezető csőben helyezzük el, amelynél egy bizonyos

Next

/
Thumbnails
Contents