146777. lajstromszámú szabadalom • Spektrokémiai elemzés időben felbontott színképek segítségével és berendezés hozzá

2 146.777 sül ki és szolgáltatja a gerjesztő energiát. A ki­sülést a V2 thyratroncső indítja be, melynek rá­csát az I fotocellától a K erősítőn át jövő jel ve­zérli, R2, R3, R4 és R5 ohmos ellenállások. A szikragerjesztő működésének ismertetése az em­lített dolgozatokban található meg. A szikragerjesztői legnagyobb pontossággal foto­cellás vezérlés mellett dolgozik. Természetesen az időfelbontás kárára használhatók kisebb pontos­sággal dolgozó szikragerjesztők is. Az.l. ábra felső része az optikai rendszer váz­latos elrendezését adja. Az A szikraközből jövő fény a B résen áthaladva az L forgó, konkáv tü­körre jut. Az A elektródok a rajz síkjára merőle­gesek, a B rés pedig a rajz síkjával párhuzamos. Az L tükör a D szinkron motor tengelyére van erősítve. Az 1. ábra szerinti szikragerjesztő kap­csolás mellett a tükör egyik oldala fekete papírral be van borítva. Az L tükör a B rést a spektrográf E résére lekicsinyítve képezi le. A B ernyőnek a spektrográf E résén jelentkező széthúzott képé­bői a nem kívánt rész kiárnyékolható. Az E rés a rajz síkjára merőleges. F a spektrográf priz­mája, G a fényképező lemez. A szikrakisülést beindító V2 cső vezérlése úgy történik, hogy a H autólámpa izzószálát az L tü­kör segítségével felnagyítva az I fotocellának a rajz síkjába eső résére képezzük. A motor min­den fordulatánál kiváltott fotóáram a K erősítőn áthaladva, feszültségjel alakjában a V2 thyratron­cső rácsához jut. A V2' cső á negatív előfeszült­séget is a K erősítőből kapja. Ha kisfeszültségű kondenzált szikrát használunk fényforrásul, az 1. ábra szerinti szikragerjesztő a gyújtószikra áramkört jelenti. Ha az 1. ábra szerinti berendezéssel a B rés idő­ben széthúzott képéből az E rés síkjában a meg­felelő részt kiárnyékoljük, a háttér leválasztható és mind minőségi, .mind pedig mennyiségi elem­zés végezhető. Mivel azonban az a célszerű, hogy a színképvonalak intenzitása a G lemezen teljes hosszukban azonos legyen, célszerű közbenső le­képezést alkalmazni. Ez különösen mennyiségi meghatározásoknál fontos. A több közbenső le­képezési lehetőség közül a 2. ábrán bemutatunk egyet. A 2. ábra szerinti optikai elrendezés mind­össze annyiban különbözik az 1. ábra szerinti el­rendezéstől, hogy az A fényforrás előtt levő B rést nem közvetlenül a spektrográf El résére ké­pezzük, hanem az E2 ernyőre, amelyen a rajz sík­jával párhuzamos, változtatható szélességű rés van. Most a B rés időben széthúzott képéből az E2 ernyő segítségével árnyékoljuk ki a kívánt részt. Az E2 ernyőt a közvetlenül a spektrográf rése (El) előtt levő N lencsével a szokásos módon a spektrográf kollimátor lencséjére képezzük. Meg kívánjuk említeni, hogy mind az 1., mind pedig a 2. ábrák szerinti elrendezésiből a B rés el is hagyható. Ekkor viszont a nagyobb fényfor­rás-méret imiatt kisebb időbeli felbontóképesség­gel kell számolni. Ahhoz, hogy a spektrográf E résén (1. ábra), il­letve az E2 közbenső résen (2. ábra), a B ernyő, illetőleg az A fényforrás időben széthúzott képé­ből csak a megkívánt rész jusson tovább, e kép függőleges (vagy vízszintes) irányiban eltolható, kell legyen. Ezt az eltolást vagy a H autólámpának,, illetőleg az I fotocellának a rajz síkjára merőle­ges állításával, vagy pedig elektronikus időeltolás­sal lehet végrehajtani. Nem elektronikus vezér­lésű szikragerjesztő alkalmazásánál hasonló ter­mészetű beállítás az L tükörnek a D motor forgó­részéhez viszonyított megfelelő beállításával ér­hető el. A találmány természetesen nem korlátozódik csak a példaképpen leírt berendezésekre, hanem magában foglal minden olyan eszközt, amelyek segítségével villamos szikrakisülés fénye időben szétbontható és abból csak a kívánt rész kerül a spektrográfba. Így felhasználható az eljárás gya­korlására olyan forgó vagy rezgő eszköz is, amely a szikrakisüléssel szinkron dolgozva annak fényét a. kívánt időtartamig leárnyékolja. Ezért a leírás­ban és az igénypontokban említett optikai elem vagy optikai eljárás utóbb említett lehetőségeket is magában foglalja. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás villamos kisüléssel való' minőségi és mennyiségi spektrokémiai elemzéshez, azáltal jel­lemezve, hogy a villamos kisülésnek optikai úton felbontott sugárzásából az elemzéshez csak a kí­vánt részt használjuk fel, míg a felhasználni nem kívánt részt kiárnyékoljuk. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosí­tási módja, azzal jellemezve, hogy a szikrafény­forrás képét optikai rendszer segítségével a nem kívánt képrészek kiárnyékolása végett időben széthúzva a spektrográf résére képezzük. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás foga­natosítási módja, azzal jellemezve, hogy'a szikra­fényforrás képét optikai rendszer segítségével, a nem kívánt képrészek kiárnyékolása végett időben széthúzva közbenső résre képezi. 4. Berendezés az 1—3. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítására, amely a fényfor­rás és spektrográfból álló rendszer megfelelő he­lyén elhelyezett, a villamos kisüléssel szinkron dolgozó kiárnyékoló berendezéssel bír. 5. A 4. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azáltal jellemezve, hogy olyan elektronikus vezérlésű gerjesztő berendezéssel bír, amelynek vezérlése időszakosan megvilágított fotocella ál­tal létrehozott feszültséglökések segítségével tör­ténik. 6. A 4—5. igénypontok bármelyike szerinti be­rendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az időben felbontott színképeket fényképező lemez­zel érzékeli. 7. A 6. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az időben felbon­tott színképeket közvetlen fénymérő eljárással ér­zékeli. 2 rajz A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 60365. Terv Nyomda, Budapest V„ Balassi Bálint utca 21-23.

Next

/
Thumbnails
Contents