146754. lajstromszámú szabadalom • Készülék cotton-, síkhurkoló- és síkkötőgépekbe bevezetett fonál feszültségmentesítésére
146.754 o o működése következtében kerül az 1. ábrán szaggatottan rajzolt helyzetébe. A szomszédos R lovasok L húzókötelei a H| és H2 emelőkarokra vannak erősítve, amelyek egymással mereven összekötve az O felfutó görgőt hordják, amely a W haj tó tengelyre ékelt E excenter vezérlőgörbéjén gördül végig. Az egyes excenterekihez tartozó Hí és H2 emelőkarok az L húzókötelek és Z vonórudak útján az S résekben a szomszédos R lovasokat egymással ellentétes irányban mozgatják. A lovasok mozgásuk köztben a fonalat megragadják és az „a" résben a Pi és P2 lapok között zegzugosán vagy hullámvonalban eltolják, ezáltal lehúzva a fonalhordozóról a szükséges mennyiségű fonalat. Ez a folyamat az egymáshoz csatlakozó széthúzó berendezéseknél, amelyek egymást követően jönnek működésbe, rendre megismétlődik, amivel elérjük, hogy a fonal feszültsége ne legyen túlságosan nagy. Az R lovasok segítségével végzett lehúzás körülbelül abban az időpillanatban veszi kezdetét, amelyben a fonálvezető nyugalmi helyzetét elfoglalta, tehát a szemsor képzése előtt. Az R lovasok nyugalmi helyzetében az egyik vonórúdjának rugója meg van feszítve, és ugyanakkor a szomszédos rugó feszültségmentesül. Minden egyes géphez csak egyetlen excenterdobra van szükség, az excenterek .száma pedig 1 :2 arányban áll a vezérelt lovasok számával. A vonórudakkal vezérelt lovasok száma és mozgatásuk mértéke (löketük) —• ami azonos az S rés hosszával — a mindenkor szükséges fonálkészlet nagyságához igazodik. Mindegyik fonálhordozóhoz egy résekkel ellátott lappár (kettős lap) tartozik. Egy gép összes lappárai lovasait egyetlen excenterdob vezérli. A találmány szerinti lehúzókészülék hajtására a szemléltetettől eltérő, más eszközök is alkalmazhatók, így például az ábrázolt excenteres vezérlést más, önmagukban véve ismert vezérlőberendezésekkel — például bütykökkel vagy támolygó tárcsákkal is — lehet helyettesíteni. A készülék működési módja a következő: A lovasok nyugalmi helyzetében — (vö. az 1. és 6. ábrákat) — a Hr emelőkar, amely a Zi vonórudat mozgatja, legmélyebb helyzetében van. A Zi vonórúdhoz tartozó rugó meg van feszítve. A H2 emelőkar ugyanekkor legfelső állásában van. A Z2 vonórúdhoz tartozó rugó nincs megfeszítve. Az SF befűzőrésfoe helyezett F fonál az 1. ábrán fel nem tüntetett, lényegében egyenes vonalat alkot és a mellette kétoldalt egymáshoz képest felváltva eltoltán elrendezett lovasok között helyezkedik el. A Cottongépnél egy szemsor képzésére a gép teljes fordulatának körülbelül 140°-ára van szükség, ez alatt az idő alatt a gép nem húz le fonalat a fonálhordozóról. A leírt készülékben ugyanezen idő alatt az alábbi folyamat játszódik le, minden egyes lappárhoz 18 ex centert és 36 lovast véve alapul: A Zi és Z2 vonórudakon ülő Rí és R2 lovasok alapállásukból kiindulva az Sí és S2 résekben egymással szemben (ellentétes irányban) mozognak el, áthaladnak (keresztezik) az SF befűzőrésen, a befűzőrésben fekvő F fonalat magukkal viszik és ezáltal fonalat húznak le a fonálhordozóról. Ugyanez a folyamat játszódik le ismétlődve az excenter beállításának megfelelően az R3/R4, R5/R6, R7/R8 és a további lovasoknál is. Az exoentergörbék hossza úgy van kialakítva, hogy az R1/R2 lovas mindaddig megmarad legkülső munkahelyzetében, míg az RT/RS lovasok is el nem érték a legszélső (terpesztett) állásukat. Az Ei—E4 excenterekihez tartozó Rí—Rs lovasok szétterpesztett helyzetüket megtartják és így megakadályoznak minden nem kívánatos fonálleihúzást. Csak az R9/R10 lovasokat mozgató 5 excenter felfutásakor térnek vissza az 1 excenter (R1/R2) lovasai kiindulási helyzetükbe. Az Rí és R2 lovasok által lehúzott fonál ekkor szabadon, lazán és nyugodtan fekszik a Pi lapon. Ugyanez a folyamat megismétlődik a további lovaspároknál is. Amikor a 17/18 lovasokat mozgató 9 excenter megkezdi Löketét, az 5 excenterhez tartozó R9/R10 lovasok visszatérnek kiindulási helyzetükbe (lásd a 6. ábrát). Ebben az időpillanatban azonban már tíz szabad, laza hullám fekszik tartalékkészletként a két lap között. Ez körülbelül az az időpillanat, amikorra a szemképzés befejeződött és a gép 140°-os fordu-Latot tett. Ekkor kezdi mozgását a szálvezető, melynek 220°-os gépfordulat áll rendelkezésére. A. szemképző szervek megkezdik a hullámvonalban lerakott fonálkészlet lehúzását (feldolgozását). Eközben egyidejűleg a 9—18 excenterek továbbforognak, folyamatosan egymást követő laza hullámokat rakva le, amelyek teljesen feszültségmentes állapotban állanak a szálvezető rendelkezésére. Az egymás után működő lehúzóberendezésekkel a fonalhordozóról folyamatosan végzett fonállehúzás következtében a gép teljes fordulatának ideje kihasználható a fonál lehúzására. Ez a lehúzás sebességének körülbelül 25%-os csökkentését jelenti, illetve fordítva: a gép fordulatszámának jelentős növelését teszi lehetővé. A 6. ábrán bemutatott vázlat példaképpen 36 lovassal dolgozó készülékre szemlélteti a fonál lehúzásának folyamatát. Világosan látható a lehúzott fonalnak csoportonként előrehaladó hullámképződése, amely megfelel a gép munkaütemének. Az X helyen belépő és a lappárt az Y helyen elhagyó és a szálvezetőhöz továbbhaladó fonál az Rí—Rs lovasok között már feszültségtől mentes, laza hullámokban fekszik, miután a lovasok már ismét visszatértek nyugalmi alapállásukba. A 9 és 10 lovasak éppen útban vannak alapállásuk felé, de még nem lépték át a lemezek közötti rést. A 11—16 lovasok széthúzott (terpesztett) helyzetükben vannak és megakadályozzák a fonál nemkívánatos irányú húzását; a 17 és 18 lovasok útban vannak széthúzott (terpesztett) állásuk felé. A 19—36 lovasok pedig még alapállásukban vannak a közöttük itt még egyenes vonalban fekvő fonál két oldalán. A gyakorlatban helyesnek bizonyult, ha mindig csak egyetlen excentert működtetünk, azaz ha az excenterek egymást követően lépnek működésbe, ami a túlzottan nagy fonállehúzást és a fonál húzását a gép irányában megakadályozza. A lappár alkalmazása pedig megakadályozza a fonal összegubancolódását, mert a fonál a meghatározott méretű résből nem tud kilépni.
