146741. lajstromszámú szabadalom • Kerámiarács gáznemű anyagok lángnélküli felületi izzítással való elégetésére és eljárás a rács előállítására

Megjelent: 1960. április 30. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 146.741. SZÁM 24 c. OSZTÁLY — El—90. ALAPSZÁM SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Kerámiarács gáznemű anyagok lángnélküli felületi izzítással való elégetésére és eljárás a rács előállítására Építéstudományi Intézet, Budapest és Csepeli Erőmű, Csepel Az Építéstudományi Intézet részéről megnevezett feltaláló: Völgyes István gépészmérnök, Budapest A Csepeli Erőmű részéről megnevezett feltaláló: Bán Ervin gépészmérnök, Budapest Kiválasztva az El—86 alapszámú bejelentésből A bejelentés napja: 1958. október 1. A találmány gáznemű anyagok lángnélküli felü­leti izzítással való elégetésére alkalmas kerámia­rácsra és a rács előállítására vonatkozik. A találmány célja főleg a találmány szerinti ráccsal felszerelt infravörös hősugárzó készülékek kalorikus hatásfokának és üzembiztonságának növelése. Ezt a célt a kerámiarácsnak újszerű kiképzésé­vel, valamint az égéstermék hasznosításával ér­jük el. Míg az irodalomban ismertetett infravörös hő­sugárzó készülékek sugárzási hatásfoka 42—43% (1. Gaswärme 1953. 6. sz. 181. oldal), addig a ta­lálmány szerinti ráccsal felszerelt készüléké az 50—55%-ot is eléri, ami kb. 20%-os hatásfok­emelkedésnek felel meg. A találmány szerinti kerámiarácsot két külön­böző összetételű réteg alkotja, mégpedig egy ki­sebb hővezetési tényezőjű anyagból való vasta­gabb és egy nagyobb hővezetési tényezőjű anyag­ból való, az előbbinél vékonyabb réteg, melyek közül az előbbi az égési 'sík előtt, az utóbbi az égési sík mögött van. A kisebb hővezetési tényezőjű réteg lehet pl. póruslképző anyagokkal kevert kovasav, míg a na­gyobb hővezetési tényezőjű réteg pl. fémoxidok­kal kevert kovasav. Űj továbbá a találmány szerinti kerámiarács furatainak kiképzése. A furatok ugyanis kúposak és az égési sík felé bővülnek. Ez egyrészt csökkenti a visszagyulladás veszélyét, másrészt a gyártás szempontjából is előnyös. A kerámiarács a találmány szerinti fémfogla­latból annyira emelkedik Iki, hogy e két külön­böző hőtágulási együtthatójú és különböző hőmér­sékletű anyag érintkező részeinek hőtágulása üzeimközben azonos mértékű legyen. A találmány további ismérvei az alábbi leírás­ból tűmnek ki. A mellékelt rajz a találmány szerinti kerámia­rács példaképpeni kiviteli alakját és megerősítési módját szemlélteti. Az 1. ábra az kerámiarács egy részén át vett függélyes metszet. A 2. ábra a kerámiarács megerősítésének mód­ját tünteti fel. A keverék a 27 nyíl irányában lép be a kúpos furatokiba. Az áramlás közben a kúpos furat 29 palástján hőátadás útján a gyulladási hőmérsék­letre melegszik. A keverék elégése a furat külső nyílásának közelében az I—1 sík mentén követke­zik be és az égéstermékek a 28 nyíl irányában távoznak a kerámiarács furataiból. Az égésikor fejlődő hőmennyiséget célszerűen úgy vezetjük a kerámiarácsban, hogy annak minél nagyobb része áramolják kifelé és csupán kis resize visszafelé. Az eddigi kerámiarácsoktól eltérőleg a találmány szerinti kerámiarács kétrétegű. Ennek érdekében kerámiarácsnak az I—I vonal alatti 24 rétege más tulajdonságú anyagból készült, mint az I—I vonal feletti 25 réteg. Az alsó 24 réteg lehetőleg kis hővezetési ténye­zőjű, a felső 25 réteg pedig, lehetőleg nagy hő­vezetési tényezőjű kerámiai anyagból van. Az alsó 24 réteg pl. kovasav alapanyagú tűzálló anyagból áll, melyben 40—60% pórus-, illetve gázképző anyag van. Az alsó réteg hővezetési tényezője X <" 0,4 kal/im 0 C° és így ez a réteg jó hő­szigetelő anyag. A felső: 25 réteg pl. kovasav

Next

/
Thumbnails
Contents