146724. lajstromszámú szabadalom • Feloldóképességet növelő kondenzor áteső fénnyel dolgozó mikroszkópoknál
2 146.724 a 2. ábra a másik kivitelezési példán mutatja be a kondenzor-frontlencse oldalnézetét; a 3. ábra a második ábra alulnézetét mutatja be; a 4. ábra egy harmadik kivitelezési példa hosszmetszetét mutatja; az 5. és 6. ábra a 4. ábrához tartozó, két különkülön ábrázolt, különböző üzemeltetési fázist mutat be; a 7. ábra egy negyedik kivitelezési példát mutat, részben metszetben; a 8. ábra alulnézetben mutatja a 7. ábra egyik részletét; a 9. ábra a 8. ábra szerinti elrendezés változata. A rajzokon azonos hivatkozó jelzések hasonló részletekre utalnák. Az 1. ábra szerinti kivitelezési példán a kondenzornak egy félgömb alakú frontlencséje (10) van, amelyhez egy fényforrásból (11) ismert módon származó fénysugarak egy gyűjtőlencsén (12), egy tükrön (13) és egy gyűjtőlencsén (14) jutnak el. A kondenzor mint optikai rendszer (10—14), tárgypontjának (P) sötét látótér megvilágításához, a kondenzor frontlencséje (10) oly fényáteresztő gömbzónával (16) rendelkezik, mely határos a frontlencse (10) belépő síkjával (15). E célból a ferde sugarak általi világos látótér megvilágításnál a gömbzónában (16) gömbzóna szakaszok vagy rekeszek (17) vannak, melyek szélessége (18) nagyobb mint a gömbzóna (16) szélessége. Az ábrázolt kivitelezési példánál egy pár ilyen gömbzóna szakasz (17) látható, melyen a gömbzóna szakaszok (17) egymással diametrálisan szemben helyezkednek el és egyforma hosszúságúak. Már megemlítést nyert, hogy egyetlen gömbzóna szakaszt (17) is lehetne alkalmazni. De lehet több gömbzóna szakasz (17) úgy szélességét (18), mint hosszát vagy formáját különbözőképpen kialakítani, így például a rekeszek (17) a négyszögletes gömbzóinától eltérő formájúak lehetnek oly módon, hogy a gombzona szakaszok vagy rekeszek szélessége, illetőleg hossza alatt azok meridionális, illetőleg equatoriális irányú legnagyobb hossza értendő. Ez további lehetőséget nyújt az elérendő plasztikus kép sajátosságainak kialakításához. Célszerű, ha a gömbzóna szakaszok hossza különösen akkor különbözői nagyságú, iha a kondenzor oly mikroszkópokba került, melyek optikai tengelyéhez; (20) átlós irányban a kondenzort nem mozdítják el. A gömbzóna (16) szélességét (19) úgy választjuk meg, hogy a tárgypontban (P) a sötét látótér megvilágításnak megfelelő világítás jörf létre. Ez azt jelenti, hogy a fényforrás (11) fénysugarai (22a) a frontlencse (10) elhagyása után « nyílásszöggel bírnak, amely nagyobb mint a kondenzort tartalmazó mikroszkóp objektív lencse (24) apertúráját kifejező nyílásszög. Azon fénysugarak (22b) viszont, melyek a szélesebb gömbzóna részeken, vagy rekeszeken (17) eresztődnek át, ß nyílásszöggel bírnak, mely már kisebb, mint az objektív lencse (24) apertúrájának megfelelő nyílásszög. Ennek következtében a tárgypontban (P) a frontlencsén (10) áthaladó fény révén körkörös sötét látótér megvilágítás és két irányból a (17) rekeszeken át beeső direkt ferde sugarak révén, világos látótér megvilágítás jön létre, ami által egy időben felderített plasztikus, kép érhető el. Elvileg lényegtelen, hogy a rekeszek (17) helyein sötét látótér megvilágítás — az itt érvényesülő világos látótér megvilágítás többlete révén — gyakorlatilag nem észlelhető. Az ábrázolt kivitelezési példa egynél több gömbzóna szakasszal (17) rendelkező kondenzort mutat. Ezen gömbzóna szakaszok egymással szemben helyezkednek el. A 2. és 3. kivitelezési formánál két pár láthtó, melyeknél a rekeszek (17) hossza páronként különböző. Az egy idejű sötét látótér megvilágítás és a ferde sugarak általi világos látótér megvilágítás a 4. és 5. ábrán bemutatott módon is elérhető. Itt a kondenzor egy frontlencsével (10) bír és ezzel koordinált katoptrikus világítási rendszerrel (25). A sötét látótér megvilágításhoz tehát most a frontlencsét (10) ugyancsak olyan fényáteresztő gömbzónával (16) látjuk el, mely a frontlencse kilépősíkjával szemben van. A ferde sugarak általi világos látótér megvilágításhoz viszont a katoptrikus világítási rendszer (25) konvex tükre (26) alkalmas, a ferde fénysugaraknak (22b) legalább egy helyen való áteresztésével. A frontlencse (10) korlátolt fényáteresztőképesBége, nem mint a kivitelezési példák 1. ill. 2., 3. ábráin, a lencsefelület befeketítése révén jön létre, hanem a lencsetest síkra csiszolt felületének befeketítésével. Az ábrázolt kivitelezési példán tehát a katoptrikus rendszer (25) két részből áll (25a ill. 25b), melyek a katoptrikus rendszer optikai tengelyéhez átlós irányban, egymással szemben vannak elhelyezve. A katoptrikus rendszer (25) felosztása az axiális szimimetriasík mentén történik. A 4. és 5. ábrákban lerajzolt helyzetben csupán nagy nyílásszögű fénysugarak (22a) haladhatnak át, úgyhogy a rendszr tárgypontjában csupán sötét látótér megvilágítás jön létre. A katoptrikus rendszer két részének (25a és 25b) széttolásával azonban — amint ez pl. a 4. ábra rovátkolt vonalai által ábrázolva van — a két rész (25a és 25b) között egy rés (27A) keletkezik, melyen keresztül kis nyílásszögű fénysugarak (22b) a tükröt (26) szinte áthatják és elérhetik a frontlencsét (10). A fénysugarakat (22b) rajztechnikai okokból a rajzsíkba forgatva ábrázoltuk. Ezen sugarak most már közvetlenül a kondenzort tartalmazó mikroszkóp objektív lencsébe kerülnek és így ferde sugarak révén előidézik a még hiányzó világos látótér megvilágítást. A kondenzor frontlencséje (10) ezen kivitelezési példánál egyforma hosszúságú (17) rekeszekkel bír. Ennek azért van jelentősége, mivel a kondenzor optikai tengelyéhez (20) excentrikusan helyezhető el, ill. tolható el, ami által növekszik a kép plaszticitása. A 6. ábrából kitűnnek az objektív kép oldali gyújtósíkjában (23) látható viszonyok. Nyilvánvaló, hogy itt az egy irányból beeső ferde sugarak általi világos látótér megvilágításon kívül, kiegészítő sötét látótér megvilágítást is sikerült létrehozni, ami által a kép plaszticitása nagymértékben fokozható. Ennál — pl. a frontlenese (10) kilépő felületének (15) olajjal való megnedvesítésének mellőzésével, gyakorlatilag kiküszöbölhető a minden oldali sötét látótér megvilágítás. A 7. és 8. ábrák kivitelezési példáiból kitűnik, hogy a tárgypontban (P) a világos látótér megvilágítás nem csupán a katoptrikus rendszer beosztása révén érhető el — mint a kivitelezési
