146700. lajstromszámú szabadalom • Berendezés lapok például cellulózlapok szennyeződéseinek, illetőleg hibáinak számlálására

Megjelent: 1960. május 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 146.700 SZÁM 42. k. 20—29. OSZTÁLY — PA—569. ALAPSZÁM SZOLGALATI TALÁLMÁNY Berendezés lapok, például cellulózlapok szennyeződéseinek, illetőleg hibáinak számlálására Papíripari Kutató Intézet, Budapest Feltaláló: Pásztor Jenő oki. gépészmérnök, Budapest A bejelentés napja: 1958. március 18. A találmány berendezés lapok, például cellulóz­lapok szennyeződéseinek, illetőleg hibáinak szám­lálására, amely egy — a vizsgálandó cellulózlap felfektetésére szolgáló •— átlátszó lappal, például üveglappal, elektronikus erősítővel és számláló­művel van ellátva. Mint ismeretes, különösen cellulózlapok szeny­nyeziődéseit, illetőleg hibapontjait jelenleg úgy számlálják, hogy a lapot átlátszó üveglapra he­lyezik és tintaceruzával jelölik meg a rajta talál­ható szennyeződési, illetőleg hibapontokat. Ez a gyakorlat például a cellulózt gyártó gépnél a sze­mélyzetet megterheli, figyelmét elvonja a gyár­tásról és ezenfelül folyamatos számlálás esetén a tévedés lehetősége 10-es, illetőleg 100-as nagyság­rendű. A készülék segtíségével a számolási műve­let elmarad, mert a készülék egy ugrószámos számlálón a szennyeződésnek, illetőleg hibáknak minősített pontok számát már a bejelöléskor azon­nal és pontosan regisztrálja. A találmány értelmében a fárasztó és gyakran súlyos hibákra vezető számlálási művelet teljesen elmarad, mert a vizsgálatot végző személy az át­világított felületen ä szennyeződéseket, illetőleg hibás helyeket az erősítőkörbe kapcsolt fémelekt­ród segítségével a lapon jelzi. A találmány értel­mében az elektródot írószerkezettel egyesítjük, ugyanakkor az erősítőkört a vizsgálandó lap körül elhelyezett fémkerethez kapcsoljuk. A találmány tárgyát annak egy példaképpeni kiviteli alakja kapcsán a csatolt rajz tünteti fel, melynek 1. ábrája a berendezés ,elölnézetét, 2. áb­rája a berendezés oldalnézetét, 3. ábrája pedig kapcsolását tünteti fel. Az egyes ábrákban az azo­nos hivatkozási számok azonos alkatrészeket jelöl­nek. A 3. ábra szerinti kapcsolási vázlatból látható módon az 1 hálózati transzformátor feszültségét a hálózatról kapja. A transzformátornak három szekundertekercse van, amelyek közül a 2 sze­kundertekercs az E egyenirányító cső, a 3 sze­kundertekercs pedig a V végerősítő cső fűtésére szolgál, míg a harmadik (4) az; egyenfeszültség részére alkalmas feszültséget állítja elő. E feszült­ség az E egyenirányító csőre kerül, mely azt egyenirányítja. A szűrőkörben a Ci ós C2 kon­denzátorok, valamint az Rí ellenállás mint szűrő­lánc az előállított egyenfeszültséget simítja. A feszültség az 5 kilincskerekes számlálón ke­resztül jut a V végerősítő csőire. A V végerősítő cső katódkörében elhelyezett R2 és R3 ellenállások olyan negatív rácselőfeszültsé­get biztosítanak, amelynek következtében a V csövön olyan áramerősség halad át, hogy a szám­láló nem tud meghúzni. A 6 vizsgálóelektród a példaképpeni kiviteli alakban fémburkolatú ismert nyomógombos irón, amely a végerősítő cső rácskörére, míg a 7 fém­keret a benedvesített vizsgálandó lappal áll össze­köttetésben és a végerősítő cső katódkörébe van kapcsolva. E vizsgáló irón szigetelőiházzal bír. Ha a 6 ceruzával a vizsgálandó lemezen a hibapontot bejelöljük, a V cső negatív előfeszültsége csökken, a végerősítő csövön keresztülfolyó áraim megnő, tehát a számláló egyet lép. Ha az irónt a vizsgá­landó lapról felemeljük, az áram újból lecsökken, tehát a számláló alaphelyzetébe tér vissza. 8 a vizsgálandó lap alátétjéül szolgáló üveglap megvilágítására alkalmas izzólámpákat jelzi. Az 1. és 2. ábrák a fenti kapcsolási vázlat alap­ján működő berendezést ábrázolják, amely ábrá­kon a 9 ház az elektronikus berendezések és áram­köreik befogadására szolgál, az egész berendezés a 10 szekrénybe van beépítve. Az ábrázolt kiviteli alakok pusztán példakép­peniek, számos egyéb megoldás esik az igénypon­tok védelmi körébe.

Next

/
Thumbnails
Contents