146694. lajstromszámú szabadalom • Eljárás autóköpeny párnagumijának új alapelvek szerinti készítésére
Megjelent: 1960. május 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 146.694. SZÁM 39. b. 1—11. OSZTÁLY — MA~832. ALAPSZÁM Eljárás autóköpeny párnagumijának új alapelvek szerinti készítésére Magyar Ruggyantaárugyár, Budapest Feltalálók: Ádám Jánosné vegyészmérnök (30%)» Palányi Kornélia vegyészmérnök (30%), Pap Lajos vegyészmérnök (40%) A bejelentés napja: 1958. december 15. Ismeretes, hogy autóabroncsköpeny szövetvázból és különböző1 összetételű vulkanizált gumirétegek• bői áll. Az autóabronesköpeny három fő gumialkatrésze a következő: a kopásálló futó, a szövetrétegeket bevonó gumikeverék és a kettő között elhelyezkedő párnaréteg, mely lehet szövetmentes és lehet gumikeverékkel bevont ritka kordszövet. A párna feladata, hogy rugalmassága folytán a belső szövetrétegeket az országúton ért ütésektől megvédje. Az autóiabroncsköpeny szövetváza tartósabb, mint a futórész és a köpeny elhasználódása általában a futórész lekopásával következik be. Számottevő mértékben előfordul, hogy a futó csak kismértékben kopik le, de a párnaréteg tönkremegy és a futó leválik a szövetvázról, holott még sok ezer kilométer utat futhatott volna. A műgumi fokozott mértékben való alkalmazása meleg éghajlat alatt és meleg évszakokban megnöveli a futóelválások számát, a teher- és autóbusz-köpenyeknél. Ezt a hibát eddig a műgumi rosszabb tapadásával és a használat közbeni nagyobb mértékű melegfejlődéssel magyarázták. Találmányunk azon a felismerésen alapul, hogy az autóköpeny futóleválását, azaz a párnagumi idő előtti tönkremenetelét a használat közben a szomszéd rétegekből átvándorló lágyítók idézik elő1 . Ez a lágyítóvándorlás oly mértékű, hogy lerontja a párnagumi ellenállóképességét, puhává, nyújthatóvá teszi, használat közben növekszik a melegképződés és az országúton ért ütések hatására a párnagumi elválik a szomszéd rétegektől. A kezdeti elválás helyén nagyfokú súrlódás és melegedés lép fel, ennek következtében a párnaréteg pusztulása és a futó leválása gyorsan tovább halad és kiterjed a köpeny egész kerületére. Ismeretes, hogy a gumiipar fejlődési iránya a műgumi fokozottabb mértékben való alkalmazása és ez szükségessé teszi gumipuhító olajok alkalmazásának növelését. Felismerésünk szerint nemcsak a folyékony lágyítók vándorolnak, mint pl. fenyőkátrány, naftolén, paraffinolaj, hanem kimutatható ez a jelenség a szilárd puhítóknál, bitumennél és fenyőgyantánál is. A különböző lágyítók vándorlási sebességében mutatkozó különbségek a hőmérséklet emelkedésével csökkennek, pl. 70 C°-on már a fenyőgyanta is eléri a naftolén típusú lágyítók vándorlási sebességének a felét. Teherautóköpenyekben a párnaréteg 70—80 C°-ra melegszik használat közben és ezen a hőmérsékleten valamennyi gumiiparban használt lágyító' már mérhető sebességgel vándorol. Méréseink szerint az eddig szokásos elvek alapján készült párnaréteg már a vulkanizálásnál gunvra számítva 3—4% lágyítót vesz'fel a környező rétegekből és ez 10 000 km országúti futás után 7%-ra növekszik. A lágyítóvándorlás különösen azért veszélyes, mert a lágyítófelvétel a párna határfelületén, a csökkenés pedig a futó határfelületén a legnagyobb. A lágyítóvándorlás következtében csökken a futó nyújthatósága, a párnáé pedig nő. Ezzel szemben fokozatos átmenet szükséges a keményebb futóból a puhább párna felé, mert ilyen rendszer küszöböli ki leginkább a futóleválás veszedelmét. A párna térfogata a lágyítófelvétel folytán nő, ez káros feszültséget kelt éppen a legjobban igénybevett határfelületen. A futóleválás lehetőségét fokozza, hogy a futó gazdasági okokból és a kopásellenállás javítására túlnyomórészt műgumit tartalmaz, a párnaréteg pedig növényi gumiból készül. A műgumi tartalmú futó a használat közbeni melegedés hatására folytonosan keményedik. A növényi gumi tartalmú párna keménységi foka ugyanezen hatásra és a lágyító bevándorlás következtében folytonosan csökken. Találmányunk lényege, hogy a párnagumi anyagába már a keverék készítésekor lágyítókat keverünk és ezzel megszüntetjük a használat közbeni lágyítóvándorlást. A lágyítótartalom emelése megnöveli a terhelés hatására bekövetkező nyúlást. Ezt a káros hatást kemencekorom hozzáadásával küszöböljük ki ós a párnagumi tulajdonságait optimális és végleges értékre állítjuk ;be. A két eljárás együttes alkalmazása lehetővé teszi, állandó