146674. lajstromszámú szabadalom • Kétüzemmódú négyszöggenerátor
Megjelent: 1960. május 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 146.674 SZÁM 21. g. 1—16. OSZTÁLY — EE—594. ALAPSZÁM Kétüzemmódú négyszöggenerátor Elektronikus Mérőkészülékek Gyára, Budapest, mint a feltaláló, Szondi József kutató, budapesti lakos jogutódja A bej«lentés napja: 1958. november 24. A négyszöggenerátor a híradástechnika, méréstechnika és általában az elektronikus ipar egyik legfontosabb elektronikus mérőeszköze.. Rendeltetése az, hogy a fenti célokra olyan feszültségeket állítson elő, amelyeknek katódsugároszcilloszkópon ábrázolt hullámalakja derékszögű négyszög. Ebből kifolyólag a négyszöggenerátorok minőségi jellemzője az, hogy kimenőkapcsokon megjelenő ún. négyszögfeszültség katódsugároszcilloszkópon látható képe minél inkább megközelítse a geometriai négyszögalakot. Ezt a követelményt rendszerint úgy írják körül, hogy a négyszöggenerátor által előállított feszültségjelnek rövid felfutási idővel kell rendelkeznie; ez külsőleg a négyezög. hullámforma függőleges szakaszának meredekségében jelentkezik. További minőségi követelmény a négyszöggenerátorral szerniben az, hogy ún. egyszeres indítás esetén rövid legyen a négyszöggenerátor ún. magáhoztérési ideje. Ez a követelmény kifejtve a következőket jelenti: A négyszöggenerátorral elő lehet állítani vagy egyes négyszöghullámalakokat, vagy folyamatos négyszöghullámsorozatot; az első eset az egyszeres indítás, ez a négyszöggenerátor ún. indítható üzemmódja, amelynél az szükséges, hogy az egyszeri impulzusok tetszés szerinti időközökben legyenek előállíthatók, rövid legyen tehát a négyszöggenerátor magáhoztérési ideje, ami alatt azt az időt értjük, amely alatt a generátor ismét képessé válik rendeltetésszerű feladata elvégzésére, vagyis négyszögimpulzusok előállítására. A további négyszöggenerátor-jellemző az előbbi — indítható — üzemmóddal szemben „szabadonfutó üzemmód"-nak nevezett működési móddal kapcsolatos. Szabadonfutó üzemmódban a négyszöggenerátor egyes impulzusok helyett folyamatos impulzussorozatot állít elő, és az impulzussorozat egyes jel-tagjait természetszerűleg bizonyos szünetek választják el egymástól. A négyszöggenerátor most tárgyalt minőségi jellemzője éppen ezzel kapcsolatos és arra vonatkozik, hogy az impulzussorozat egyes tagjai között levő szünet tartama beállítható legyen s ha egyszer beállításra került, akkor ez az ún. jel/szünet-arány stabil maradjon. (Indítható üzemmódnál a négyszöggenerátor csak egyetlen impulzust ad ki, tehát a szünetnek a jelhez való viszonya végtelen.) Az eddigi négyszöggenerátor-megoldások fogyatkozásai a következőkben foglalhatók össze: Indítható üzemmódnál — tehát egyszeri impulzus szolgáltatása esetén — nem tudták biztosítani azt, hogy az ilyen egyes impulzusok tetszés, szerinti, kellő, sűrűséggel, szaporasággal legyenek előállíthatók, — szabadonfutó üzemmódnál pedig nem tudták biztosítani azt, hogy a jel/szünet-arány változatlan maradjon abban az esetben, ha pl. megváltoztatjuk a négyszöggenerátor impulzusainak ún. ismétlődési frekvenciáját, — értve ismétlődési frekvencia alatt annak az időnek a reciprok értékét, amely időközökben követik egymást a szabadonfutó üzemmódban működő négyszöggenerátor négyszögimpulzusai. A találmány tárgya olyan kapcsolási elrendezés, amely lehetővé teszi a négyszöggenerátornak mindkét — indítható és szabadonfutó — üzemmódban való használatát, átkapcsolás nélkül, egyetlen egyenfeszültség megváltoztatásával. A találmány szerinti megoldást alkalmazó négyszöggenerátor indítható üzemmódban igen rövid 'magáhoztérési idővel rendelkezik, — szabadonfutó üzemmódban pedig az előállított impulzusok ismétlődési frekvenciája egy állítószervvel változtatható amellett, hogy a keletkező négyszöghullámforma jel/szünetaránya változatlan marad. A találmány magukban véve ismert áramkörök együttes alkalmazását használja fel a fenti összetett cél elérésére olyan elrendezés keretei között, amelyet a mellékelt kapcsolási rajzon mutatunk be. A kapcsolási elrendezés három jellegzetes áramkörből tevődik össze: Egy magában véve ismert ún. Schmitt-diszkriminátorból, amit a (V 11) és (V 12) csövek alkotnak, — egy e kivitelben két csőből (V 21) és (V 22) — álló fázisfordító fokozatból, — és a diszkriminátor bemenetére alkalmazott (r3—r4) ohmos osztóból a (C2) változtatható kondenzátorral; a fázisfordító kimenőjele a (V 21) cső anódjáról direkt csatolással az osztón át a diszkriminátor bemenetére jut vissza. Ez a
