146670. lajstromszámú szabadalom • Eljárás permanens-mágnes tulajdonságok előállítására fémanyagokban
0 Megjelent: 1960. május 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 146.670. SZÁM 18. c. OSZTÁLY — DE-296. ALAPSZÁM Eljárás permanens-mágnes tulajdonságok előállítására fémanyagokban Deutsche Akademie der Wissenschaften zu Berlin, Berlin-Adlershof (NDK) Feltalálók: Dr. Bassmann Hans-Günther mérnök, Dresden-Wachwitz és Henkel Otto oki. fizikus, Dresden-Altstadt A bej-elentés napja: 1958. július 8. Német Demokratikus Köztársaságbeli elsőbbsége: 1957. december 13. A találmány permanens-mágnes tulajdonságok fémanyagokban való előállítására vonatkozik, melyeknél a mágneses keménységet egészen, vagy részben alakváltozás útján idézzük elő. Ismeretesek eljárások, melyeknél permanensmágnes anyagokat szalagokká, vagy huzalokká való alakítás útján nyerünk. Régóta alkalmaznak például vas-nikkel-króm, kobalt-vanádium-vas, réz-nikkel-vas, réz-nikkel-kobalt alapú ötvözeteket. Ismeretes továbbá, hogy a ferromágneses fázisú rész a hidegalakítás növelésével emelkedik. Így a hidegalakítás foka meghatározza a mágnesezés és remanencia nagyságát, de egyben a koercitív erő változását is. Hőkezeléssel a mágneses értékek még bizonyos határokon belül változtathatók. Megállapítást nyert, hogy ezen ötvözetek permanens-mágneses tulajdonságai még javíthatók, ha nem végezzük el az egész hidegalakítást egy lépésben, hanem egy vagy több közbenső izzítással megszakítjuk. Az első hidegalakítás és lágyítás után az, ismételt hidegalakításnál, az alakítás bizonyos fokán a koercitív erő maximumát kapjuk anélkül, hogy a remanencia lényegesen csökkenne. Míg a szokásos gyártási eljárás hidegalakításból és megeresztésből áll, a találmány szerinti eljárás kibővül legalábbis első hidegalakítás, lágyítás és második hidegalakítás műveleteire. A készrehúzott huzal végső izzítása elmaradhat. Ezzel a tiszta fémes huzalfelületnek izzítás által gyakran előidézett romlását elkerüljük. A részalakítások és közbenső izzátások száma kettőnél több is lehet. Az alakítás mértékének, továbbá a lágyítás hőfokának és idejének az egyes részfokozatok számára történő megfelelő megválasztásával a mágneses tulajdonságok változtathatók és javíthatók. A találmány szerinti eljárás egy foganatosítási példáját az alábbiakban ismertetjük. Egy ötvözet, melynek összetétele 10,5% króm, 15,5% nikkel, a maradék rész vas, 0,5% szén és a szokásos szennyezések és előállítási adalékanyagok, homogenizálás után 97%r-os hidegalakításra került. Az ötvözetnél lágyítás után 400 oersted koercitív erőt érünk el 6500 gauss remanencia mellett. Ugyanezen ötvözetnél ugyanolyan összalakítási mérték mellett, kétszeri közbenső izzítással a találmány szerinti eljárással 700 oersted koercitív erőt értünk el 6000 gauss remanencia mellett. A szokásos összetételek és eljárások —• összehasonlításképpen — a következő értékpárokat adják: Koercitív erő Hc = 450 oersted, remanencia Br = 2500 gauss. Koercitatív erő Hc = 300 oersted, demanencia Br = 4000 gauss. Az izzítási hőfokok 350 és 600 C° között lehetnek. A részalakítások számára legkedvezőbb alakítási mérték függ az ötvözet összetételétől, a megelőző izzítás hőfokától, míg az utolsó alakítás mértéke rendszerint csekélyebb, mint a megelőzőké. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás permanens^mágnes tulajdonságok előállítására ötvözetekben, melyeknél a mágneses keménységet teljesen, vagy részben az anyag alakításával érjük el, azzal jellemezve, hogy az ötvözetet 80%-nál nagyobb mértékű összalakításnak vetjük alá, mely egynél több részalakításból, a részalakítások közé iktatott közbensői izzításokból tevődik össze, amikor is 350—600 C° hőfokú közbenső izzításokat alkalmazunk. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy azzal vas-nikkelkróm alapú ötvözeteket állítunk elő, melyek különösen 9—15% krómot, 12—18% nikkelt, a maradékában vasat, 0,5%-ig szenet, továbbá a szokásos szennyeződéseket és előállítási adalék-anyagokat tartalmaznak. 3. Az 1., vagy 2. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy az anyagot kettőnél több részalakítással állítjuk elő,
