146658. lajstromszámú szabadalom • Sorvető- vagy -ültetőgép
146.658 3 —37— ill. —38— süveggel kapcsolatosak és így ezekkel együtt állíthatók. A tolattyúk alakját a hengerek és a süvegek görbülete szabja meg, vagyis mindegyik tolattyú a teljesen zárt helyzetében a szemben fekvő süvegre fekszik fel. A —37. 38— süvegek széthúzásakor a tolattyúk között a kívánt szélességű nyílás képződik, mely egyúttal a süvegek egymással szemben fekvő szélei közötti hézagnak és így a ikivetendő magvak nagyságának felel meg. A gép ilyen kialakítása mellett a magszekrényben levő magvak a —39, 40— kivágások terében a hengerek mozgása folytán fellazulnak és a csavarmenetek alkotta, kamrákban sorakoznak. A fölös magvak visszagurulnak. A magvak áramára merőlegesen mozgó —33— lazítószerv meggátolja maghalmok képződését a magszekrény torkolata előtt, illetve ha ilyen halom létrejön, azt a lazitószerv szétrombolja, úgyhogy a kívánt magméret szerint beállított tolattyúk 'közötti át járaton már egyes magvak sora halad át. A —41, 42— kivágások alkotják az ún. kompenzáló kamrákat, melyek jelentősége főleg az, hogy a sort képző harántfal szerepét azután csupán a vékony —35, 35';— tolattyúk veszik át, ami a imagvak biztos áthaladását idézi elő a torkolaton. Ezenkívül a kompenzáló kamrák főleg szabálytalan magvaknál fontosak, mert a fölös magvak, melyek a torkolaton esetleg mégis áthaladnak, oldalra terelődnek és az alkalmas, pillnatban összefüggő magsorrá rendeződnek. A kamrák különböző hossza azt eredményezi, hogy ezek a fölös magvak különböző helyeken rendeződnek az összefüggő sorba és így egymásnak nem állnak útjában. A 11. és 12. ábra a találmány szerinti gép kivetőszervét egyetlen vetőhengerrel szemlélteti. A 13. és 14. ábra a teljes gépet mutatja. E szerint közös —43— tengelyen több, pl. a 15. és 16. ábra szerint megvalósított vetőkészülék van. A magvakat —45— vezetékek eresztik ki a —44—• magszekrényből és azok a talajhoz közel közvetlenül a —46— vetőcsoroszlyákba hullanak. A vetőszerv részletesebb kivitelét a 15. és 16. ábra mutatja. A —43— tengelyre erősített —47— vetőhenger belső felületén vannak a csavarmenetek. A —47— henger köpenyét lazítószervként működő —48— bordák kötik össze az aggyal. A henger kilépővégén, az agyon —49— nyúlványok vannak, melyek megfelelnek a 9. ábra szerinti •—33— lazítószervnek. A —49— nyúlványok mögött a fentebb ismertetett módon helyezzük el az —50, 51— tolattyúkat. Utóbbiakat az —52, 53— süvegekhez erősítjük, melyek állítható —54, 55— nyúlványaival a tolattyúk közötti átjárat nagysága szabályozható. Célszerűen valamennyi vetőszerv nyúlványait végigmenő rudakkal vagy vezetékekkel kötjük egymáshoz, hogy az összes vetőszervet egyszerre lehessen állítani. A magvak a —44— magszekrényből a —45— vezetékeken át a —47— hengerek homlokoldalához jutnak, ahol azokat a —48— bordák fellazítják. A magvak ezután a henger belső terébe kerülnek, ahol azok a süvegek közötti kivágásban ismét fellazítódnak és sorba rendeződnek, majd a tolattyúk $ közötti résen egyenként haladnak át. Közvetlenül a tolattyúk előtt mozognak a —49— nyúlványok, melyek a torkolat eldugulását két vagy több mag esetleges torlódása esetén megakadályozzék. A tolattyúk mögött itt is kompenzáló kamrák vannak, melyek működési módját fentebb ismertettük. Ezáltal biztosan létrehozzuk egyes magvak egyetlen sorát, mely azután a —46— csoroszlyába hull és így nincs szükség magvezetőcsövekre, ami a vetés pontosságát növeli. Ha a —43— tengelyt a 15. ábra szerint balra eltoljuk, a —47— hengert a —45— vezetékből kitolhatjuk, úgyhogy a vetés befejeztével a magvak kihullanak és az alkatrészek könnyen tisztíthatók, mert ekkor a henger mindkét oldalról hozzáférhető. Szabadalmi igénypontok: 1. Sorvető- vagy ültetőgép felületükön csavarmenetekkel ellátott egy, vagy két; vetőhengerrel, jellemezve a hengerek (9, 9', 25, 27) süvegjeivel (12, 12', 26, 26', 28, 28'), melyek között beállítható szélességű rés (14) van, és amelyeken á rés (14) közelében, a magszekrényen áthaladó részben, vagy a süvegeken kívül fekvő részben is, kivágások (15, 15') vannak, míg a vetőszekrény torkolatában (17) magassági irányban állítható, engedékeny leszedőszerv (18) foglal helyet. 2. Az 1. igénypont szerinti gép kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a csavarmenetek (29) a henger (27) belsejében vannak és a szegmens alakú süvegek (28, 28') a henger belső felületéhez simulnak (6. ábra). 3. Az 1. igénypont szerinti gép kiviteli alakja, azzal, jellemezve, hogy a vetőhengernek (27) összenyomható és széthúzható spirálisa van. 4. Az 1. igénypont szerinti gép kiviteli alakja, jellemezve jelzőkészülékkel, pl. a magpálya fölött ágyazott, szabadon mozgatható kerékkel (21), mely jelző áramkörben (22) fekszik. 5. Az, 1. igénypont szerinti gép kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a csavarmenetek a hengerek vége előtt végződnek és a hengerek végrészei simák, 6. Az 1. igénypont szerinti gép kiviteli alakja, jellemezve a vetőhengerek kilépővégén elrendezett kivető- és szaibályozótárcsával, melynek lengethető érintkezőkarjai (40) a kilépő magvakkal érintkeznek, aholis az érintkezőkarok belső végei ellenőrző1 áramköribe iktatott vezetőgyűrűkkel (36, 37) működnek együtt. 7. Az 1. igénypont szerinti gép kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a magszekrény (34) torkolata és a hengerek kiejtővége között a süvegeken (37, 38) egymással szemben fekvő, különböző hosszú kivágások (41, 42) vannak, melyek kompenzáló kamrákat alkotnak, a magszekrény torkolatában pedig egymást túlfedő tolattyúk (35, 35') vannak, melyek mindegyike a süvegek (37, 38) valamelyikével kapcsolatos, jellemezve végül a magszekrényben szorosan a tolattyúknál elrendezett, magassági irányban állítható és a hengerek tengelyére merőleges síkban kilengethető lazítószervvel (33). 8. A 7. igénypont szerinti gép kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a vetőszerv henger (47).
