146644. lajstromszámú szabadalom • Sűrített levegővel működő nagyfeszültségű árammegszakító kapcsoló
Megjelent: 1960. május 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 146.644. SZÁM 21. c. 28—53. OSZTÁLY — PA—382. ALAPSZÁM Sűrített levegővel működő nagyfeszültségű árammegszakító kapcsoló VEB Transformatorenwerk Karl Liebnecht, Berün Oberschöneweide (NDK) A bejelentés napja: 1957. október 1. Német Demokratikus Köztársaságbeli elsőbbsége: 1956. november 17. A találmány sűrített levegővel működtetett nagyfeszültségű árammegszakító kapcsolóra vonatkozik, melynél a lekapcsolás (megszakítás) folyamata közben a sűrített gázzal fúvatott érintkezőket egy szikraköz segítségével bekapcsolt ellenállás hidalja át. Ismeretes már sűrített levegővel működtetett kapcsolóknál, a lekapcsolás folyamata közben a sűrített levegővel (gázokkal) fúvatott érintkezőket egy ellenállással áthidalni és ezáltal a teljesítmény lekapcsolását megkönnyíteni. Az elrendezés a sűrített levegővel működtetett kapcsolók egy fajtájánál — amelyek egy csap vagy cső alakú mozgó és egy fúvókaiként kialakított nyugvó (mozdulatlan) gyűrűs érintkezőből állanak — úgy van megtoldva, hogy az ellenállás egyrészt a mozdulatlanul álló fúvókaérintkezővel, másrészt egy további teljesítmény érintkezővel van kapcsolva, mely utóbbi vezető1 összeköttetésben áll a csáp alakú mozgó érintkezővel is. A kapcsoló végleges nyitását végző második teljesítményérintkezőnek a sűrített gáz számára külön kiáramló-csatornája van. Ennek a megoldásnak az a hátránya, hogy az ellenállás a kapcsoló kikapcsolt állapotában is feszültség alatt van és ennek következtében a második teljesítményérintkező ugyancsak feszültség alatt áll. Ennek az a következménye, hogy a mozgó érintkezőnek a feszültség miatt szükséges távolság elérésére nagy kapcsoló löketet kell végezni. Ismeretes azután egy másik sűrített levegővel működtetett kapcsoló is, amelynél az ellenállás a kapcsoló bekapcsolt állapotában a teljesítményt bontó helyet nem hidalja át. Ismert dolog emellett olyan elrendezést alkalmazni, hogy az ellenállás bekapcsolása az áramkör megszakítása (kikapcsolása) pillanatában egy segédszikraközzel történik, amelyet az ionizált kapcsológázok gyújtanak. Míg az ellenállás egyik vége a mozdulatlanul álló fúvóka alakú érintkező — adott esetben egy ellenelektróda — után elhelyezett segédelektródán van, az ellenálláiS másik vége a mozgó kapcsólóosaphoz van kötve. Ez egy csúszőérintkező segítségével érhető el. Bár ennek a megoldásnak nincsenek az előzőkben leírt hátrányai, azonban ennek megfelelően bonyolultabb is, mert a helyes lekapcsoláshoz egy külön szakaszolókésről (szakaszkapcsolóról) kell gondoskodni, mert a segédszikraköz működésbe lépéséhez szükséges feszültségnek messze alatta kell maradni a kapcsoló próbafeszültségének, ha el akarjuk érni a segédszikraköz kívánt hatását. A találmány értelmében ezeket a hátrányokat egy sűrített levegővel (gázokkal) működtetett kapcsolónál, amelynél a lekapcsolása folyamat közben a sűrített gázzal fúvatott érintkezőket egy ellenállással hidaljuk át, amelynek egyik végét az ionizált kapcsológázokkal működésbe hozott szikraköz segítségével kapcsoljuk be, azáltal küszöböltük ki, hogy az ellenállás másik végét egy olyan érintkezőhöz kapcsoljuk, amely a kapcsoló zárt (bekapcsolt) állapotában a csap vagy cső alakú mozgó érintkezővel van összekötve ós a kikapcsolás folyamata alatt a teljesítménykapcsoló szakasz nyitása és a segédszikraköz ívfényének »kioltása után ugyancsak kioldódik (megszakad). Ez az elrendezés olyan megoldásával érhető el, hogy a mozgó érintkezővel merőlegesen érintkező csapról gondoskodunk, amely a sűrített gázzal fúvatott fúvókaérintkező alatt van elhelyezve. Ezzel az elrendezéssel elérjük, hogy egyrészt az ellenállás csak a kapcsolás folyamata közben van feszültség alatt, és másrészt, hogy nincs szükség egy további szakaszolókésre (szakaszkapcsolóra), mely a kapcsoló oldott állapotában a szükséges feszültségtávolságot létesíti. A rajz alapján a találmányt egy kiviteli példáján fogjuk közelebbről ismertetni: A rajzon látható kapcsolási állásában az 1 csap alakú érintkező már elhagyta a 2 fúvóka alakú érintkezőt, Az érintkezés megszakításának pillanatában az ívfényfogó 3 elektróda és a 4 segédelektróda között meggyullad egy ívfény, mert az 5 csőcsonkból kiáramló sűrített levegői ionizált gázai a 3 és 4 elektróda előtt áramlanak el. Ezzel összeköttetés létesül a 6 és 7 nyilakkal jelzett áram hozzá-, illetve elvezetés között a 8 ellenálláson keresztül. Amint az ívfény a teljesítményérintkezők között kioldódott, a 3 ellenelektróda
