146623. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hidraulikus úton szállított vagy szilárd részeinek deponiában való elhelyezésére és hozzátartozó berendezés, főleg hőerőművek részére

2 146.623 csen szükség ülepítésre, tehát az 1. ábrán látható nagyméretű és igen költséges medence készítésére; a találmánynál ugyanis a víz felgyülemlés előtt távozik és a szilárd anyagtól azonnal elkülönül, a salakból elszivárgó vizet pedig állandó áramban elvezetjük. A —14— árokból a vizet a —8— bujtató csatornán át vezetjük el és azután a hőerőműbe (vagy bányába, stb.) juttatjuk vissza, úgy amint az az ismert eljárásoknál is történik. A salakdepónia magassága teljesen független a —13— töltés vagy gát magasságától, elméletileg e gátnál korlátlan mértékben magasabb lehet. A depónia magasságát a —11— szórókerék elhelyezése szabja meg, ennek magassága ill. a földtől való távolsága pedig a szállítószivattyú emelőmagasságától függ. Kétségtelen, hogy a forgó szórókerék üzambentartása bizonyos komplikációval és energiafogyasztással jár, ezt a hátrányt azonban sokszorosan behozza az az előny, hogy a készítendő körgát (vagy árok) költsége az eddiginél sokkal kisebb, a salaktárolás teljes költsége tehát végeredményben igen nagy mértékben csökken. A 3. ábra a zagynak a depónia feletti elosztására más módszert szemléltet, melynél a rajz szerinti kivitel esetén a zagyot több csövön át vezetjük a depónia fölé, melyeknek a felülnézet csak —17— középvonalait szemlélteti. Ezeket a vonalakat ajánlatos úgy meghatározni ill. elosztani, hogy azok a tárolásra szánt tér széleivel nagyjában párhuzamosan haladjanak. A csöveknek a földtől való távolságát itt iss a zagyszivattyú emelőmagassága határozza meg és ez célszerűen anynyi, hogy a csövek legalább 7 méter magasságban legyenek a talaj szintjétől, de az 50 méter magasságot is elérhessék. A csőhálózatot —18— tartóoszlopokkal támasztjuk alá és ha a lerakott salak magassága elérte vagy erősen 'megközelítette a csöveket, akkor a —18— tartóoszlopokat a salakból kivesszük, de a —19— talplemezeket helyükön hagyjuk (ezek is értéket képviselnek) és az oszlopokat új talplemezek felhasználásával a salakhalmaz tetején ismét felállítjuk. Ezzel az eljárással elérhetjük azt, hogy a tároló terület igen hosszú ideig használható, mert a gyakorlati körülmények figyelembe vételével a számítások azt igazolják, hogy a —16— csővezeték-rendszernek a —18— tartóoszlopok magasságával való feljebb helyezése csak kb. 2—3 évenként egyszer végzendő el. A —-16— csövek perforáltak, tehát hosszuk mentén egymástól megfelelő távolságban lyukak vannak, .amelyeken át a zagy kiömlik. Tapasztalat szerint ajánlatos ezeket a lyukakat vagy furáitokat egymástól kb. 1—2 m távolságra elhelyezni, hogy a kívánt —20— kiömlő kúpokat megkapjuk és az is előnyös, ha a furatok nem a cső' legalsó részén ill. a keresztmetszet mélypontján vállnak, hanem a mélyponttól kissé eltolt helyzetben. A furatok átmérője kb. 20 mm lehet, ami bőven elegendő, mert a salakot á hidraulikus szállítás céljábór megőrlik. Megtehetjük azt is, hogy több —16— cső helyett csak egyet alkalmazunk és azt először a depónia széle felett helyezzük el, majd pedig akkor, amikor alatta a salak {vagy más meddő anyag) már eléggé felgyülemlett, megfelelő távolsággal odébb visszük, vagyis önmagával párhuzamosan eltoljuk. A depónia területe felett ilyképp elosztott zagy szétfolyik és a nyílások számát úgy kell megszabni, hogy a felületegységre eső vízterhelés elég kicsi legyen ahhoz, hogy a lefelé és oldalt elfolyó víz a szilárd anyagot ne ragadja magával. Így a víz oldalirányban elfolyik és a rajzon látható salakkúp sorok keletkeznek. A víz felfogására itt is árkot vagy töltést alkalmazhatunk és megkönnyíti a víz gyűjtését, ha a tárolótér egyirányban kissé lejtős. E kivitel előnye, hogy mozgó részei nincsenek, de a szükséges beruházás valamivel nagyobb mint az előző megoldásnál, mert kiterjedt csőhálózatra van szükség. Mivel azonban ennek élettartama 10—15 év, az eljárás nagyon gazdaságos és lehetővé teszi a költségeknek az ismert eljáráshoz viszonyított nagymértékű csökkentését. Ezzel kapcsolatosan mint tájékoztató adatot közöljük, hogy az 1. ábra szerinti ismert eljárásnál a gát keresztszelvénye a szokásos kivitelnél kb. 52 m2

, a találmánynál pedig a szegélytöltés keresztmetszete ugyanilyen teljesítmény esetén csak kb. 2—8 m2

, emellett pedig ugyanazon területen a találmány lehetővé teszi nagyobb salakmennyiség tárolását, a terület használhatóságának ideje tehát növekszik, sok esetben az eddiginek többszörösét is elérheti. Ez annak köszönhető, hogy a halmaz magassága jóval nagyobb lehet. A leírt két eljárás természetesen kombinálható, lehet tehát a tárolásra szánt terület fölé vezetett egy vagy több csövet, ill. csöágat perforált kivitelben készíteni és emellett e csövek vagy más csövek végénél forgó szórökereket alkalmazni. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás hidraulikus úton szállított zagy szilárd részeinek dapóniába való elhelyezésére, főleg hőerőművek részére, azzal jellemezve, hogy a zagyot a depónia feletti területen elosztva juttatjuk a tárolásra szánt helyre olyképp, hogy annak víztartalma a nedves állapotban helybenmaradó szilárd részek mentén oldalirányban és lefelé elfollyon és ezt az elfolyó vízmennyiséget az anyagr halmaz körül készített árok segítségével, vagy az anyaghalmaznál alacsonyabb gát vagy mindkettő segítségével elvezetjük. 2.Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja melynek jellemzője, hogy a zagynak a depónia feletti területen való elosztását az odavezetőcső végén levő, forgó szóróval, vagy a cső mentén több nyíláson át történő kifolyatással, vagy e módszerek kombinálásával végezzük. 3. A 2. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, melynek jellemzője, hogy mikor a depóniában elhelyezett szilárd anyag, pl. salak és hamu magassága eléri vagy megközelíti a csövet, a zagy bevezetését e csövön megszüntetjük, a csöveket tartó oszlopokat vagy rudakat kivesszük a szilárd anyag halmazából és a halmaz tetejére állítjuk, majd pedig a bevezetőcsövet az így felállított tartóoszlopokon, az előbbinél magasabb helyzetben megerősítjük és, a zagy bevezetését ismét elindítjuk. 4. - A 2. igénypont szerinti eljárás megvalósítására való berendezés, melynek jellemzője, hogy a