146605. lajstromszámú szabadalom • Termosztát, különösen kvarckristályokhoz
2 146.605 betartását. Ellenőrző mérések eredménye szerint a találmány szerinti termosztáttal a hőmérséklet tartósan x ±0,008 C° határok között volt tartható. A találmányt részletesebben a rajz alapján ismertetjük, amely a találmány szerinti termosztát egy példakénti kiviteli alakját tünteti föl. Nevezetesen : az 1. ábra oldalnézet, a 2. ábra alulnézet, a 3. ábra részlet hosszmetszete, végül a 4. ábra kapcsolási vázlat. Amint a rajzon látható, az ábrázolt példakénti kiviteli alak esetén a termosztát valamennyi szerelvénye közös 10 tokban vagy háziban van elrendezve, amely 11 talpperemnél fogva 12 szereléklapra erősíthető. A 10 tok 13 üregének egyik oldalán helyezkedik el a 3. ábra szerinti szerelvény, amely a szűkebb értelemben vett kontakthőmérős termosztátot alkotja. A kontakthőmérő elektródáit 14a, 14b hivatkozási számokkal, a termosztát ellenállásfűtésének fűtőiszálát 15 hivatkozási számmal, a szabályozandó hőfokú egységet, nevezetesen az ábrázolt példakénti kiviteli alak esetén többcsatornás távbeszélő berendezés oszcillátorának kvarccsövét 16 hivatkozási számmal jelöltük. Az ellenállásfűtés 15 fűtőszála hengeres alakú 17 fémtömbre van tekercselve, amelynek az ábrázolt példakénti kiviteli alak esetén két 18 és 19 ürege van. Ezek közül a 18 üreg alkotja a bevezetésben említett szabályozó teret, amelyben a szabályozandó hőfokú egység, vagyis jelen esetben a 16 kvarocső helyezkedik el. A 19 üreg a szabályozó tér, amelynek határfelülete, vagyis a 19 üreg fala a találmány értelmében a 14 kontakthőmérő 140 higanyzsákjával hővezető módon érintkezik. Az ábrázolt példakénti kiviteli alak esetén ezt az érintkezést a 140 higanyzsák és a 19 üreg soros, vagyis hézagmentes illeszkedése biztosítja. Célszerű, ha a 16 kvarccső és a 19 üreg között is alkalmazunk illesztést. Minthogy azonban a 16 kvaroosövet oserélhetően kell elrendeznünk, ez az illesztés szükségképpen laza, vagyis a szabályozott 18 tér házaggal illeszkedik a szabályozandó hőfokú 16 egységhez, amint ezt a 3. ábrán érzékeltettük. A 15 fűtőszál önmagában ismert módon csavarmenet alakjában övezi a 18 üreget, az ábrázolt példakénti kiviteli alak esetén azonban a 15 fűtőszál menetemelkedése a szabályozott 18 tér torkolati 20 nyílása felé csökken. Ennek az intézkedésnek célja, hogy a fűtőhatás a hőveszteségeknek megfelelően arányosan oszoljék meg. A hőveszteségek nyilvánvalóan a 18 üreg átmérőjének növekedésével, tehát a torkolati 20 nyílás felé egyre nagyobbak, egyrészt mert a 17 fémtömb falvastagsága itt viszonylag kisebb, másrészt, mert a torkolati 20 nyílás hőszigetelő 21 alátét közbeiktatásával 22 zárólap útján van lezárva, amely már a környezeti 23 térrel határos. A 15 fűtőszállal ellátott 17 fémtömböt egy-egy hézag hagyásával két 24a és 24b fémpalást, valamint a 10 fémtok veszi körül. A két 24a és 24b fémpalást közötti hézagot 25a fenolhab tölti ki. A 24a fémpalást belső felülete tükrözve van. A 24b fémpalást külső oldalát ugyancsak 25b fenolhab réteg veszi körül. A 24a, 24b fémpalástokoii át, egyébként azonban a 10 tokon belül vannak kivezetve mind a 15 fűtőszál, mind kontakthőmérő csatlakozó 26, illetőleg 27 vezetékei. Amint a 4. ábra szerinti kapcsolási vázlatból látható, a 26 fűtőáramkör 28 kapcsolójának mozgó érintkezője az ábrázolt példakénti kiviteli alak esetén 29 jelfogó horgonyát alkotja. A 29 jelfogó gerjesztő tekercse 30 áramkörbe van iktatva, amely a kointakthőmérőn át záródó 27 áramkörrel van társítva, amint e elektroncsöves kapcsolású kontakthőmérős termosztátok esetén önmagában ismeretes. A 27, 30 áramkörök közös 31 áramforráshoz párhuzamosan vannak kapcsolva. Az elágazási pontokat A, B betűkkel jelöltük. A cél ez esetben az, hogy a 27 áramkörben a kontakthőmérőn át folyó áram intenzitása lehetőleg kicsiny legyen, ugyanakkor a 30 áramkörben a 29 jelfogó gerjesztő tekercsén oly áram folyjék át, amelynek intenzitása elegendő a 26 fűtőáramkörbe iktatott 28 kapcsoló működtetéséhez. Evégből az ábrázolt példakénti kiviteli alak esetén a 4. ábra szerinti kapcsolást alkalmaztuk, amelyben a kontakthömérő 27 áramkörébe (vezérlő áramkör), illetőleg a 29 jelfogó gerjesztőtekercsének 30 áramkörébe (működtető áramkör) egy-egy TRI, illetőleg TR2 tranzisztor, valamint ohmos RÍ, R2, R3, R4 ellenállások vannak iktatva és a vezérlő 27 áramkör TRI tranzisztorának kristálya közvet^ lenül a működtető 30 áramkör TR2 tranzisztorának collectorával van összekötve. Az RÍ, R2, R3, R4 ellenállásoknak a TRI, TR2 tranzisztorok minőségétől függő megválasztása esetén a vezérlő 27 áramkörben folyó áram intenzitása a mikroamper nagyságrendjébe szorítható. Ugyanekkor a működtetői 30 áramkörben" milliamper nagyságrendű áram tartható fenn. Kísérleteink során például 24 V feszültségű 31 áramforrást alkalmazva, a 29 jelfogó gerjesztőtekercse fűtéskor 3,5 mA áramot vett föl, amely a 14a, 14b elektródák zárásakor 30 nA értékre esett. Ugyanekkor a kontakthőmérőn átfolyó áram 22,5 /xA volt. A 26 fűtőáramkör áramforrását 33 hivatkozási számmal jelöltük. A 34 kapcsolás miniatűr méreteinél fogva a 29 jelfogóra építhető és így a tulajdonképpeni termosztáttal, vagyis lényegében a 17 fémtömbbei együtt a 10 tokban helyezhető el, amint ezt a 2. ábrán érzékeltettük. A találmány szerinti termosztát példakénti kiviteli alakjának használati módja a következő: Eltávolítjuk a 22 zárólapot és ezzel együtt a hőszigetelő 21 réteget, majd a 16•kvarccsövet a zárólap belső oldalán elhelyezett 22a foglalatba helyezzük. A hőszigetelő 21 réteget és a 22 zárólapot visszahelyezzük, úgyhogy a 16 kvarccső a 18 üregbe kerül, majd a rajzon föl nem tüntetett kapcsolók segítségével beiktatjuk a 31, 32 áramforrásokat. Minthogy a fűtés kezdetén a kontakthőmérő 14a, 14b elektródái nyitott helyzetben vannak, a vezérlő 27 áramkörben nem folyik áram, a működtető 30 áramkörben viszont maximális áram folyik, amelynek hatására a 28 jelfogó meghúz és a 26 fűtőáramkört beiktatja. A fűtőhatást a 17 fémtömb közvetlenül átadja a 140 higainyzsáknaik, úgyhogy a kontakthőmérő higanyszála emelkedik és zárja a 14a, 14b elektródákat. Ekkor a 31 áramforrás árama megoszlik a
