146601. lajstromszámú szabadalom • Szoróberendezéssel kapcsolt, önmagában szorzásra nem alkalmas leíró összeadógép, könyvelőgép vagy lyukkártya lyukasztó gép
Megjelent: 1960. április 30. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI. HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 146.601. SZÁM *—'" 10—16, OSZTÁLY —. LA—430. ALAPSZÁM ÍO0' SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY (2 / 3 részben) Szorzóberendezéssel kapcsolt, önmagában szorzásra nem alkalmas leíró összeadógép, könyvelőgép vagy lyukkártya-lyukasztó gép Irodagépipari és Finommechanikai Vállalat, Budapest, 2 /3 részben és dr. Ladó László oki. könyvvizsgáló, Budapest, '/3 részben Feltalálók: dr. Ladó László oki. könyvvizsgáló, Pereszlényi István műszerész és Polyák Miklós műszerész, mindhárman Budapesten A bejelentés napja: 1958. október 15. Gyárakban és más vállalatoknál elterjedten használnak oly könyvelőgépeket, amelyek szorzásra nem alkalmasak, ha tehát a gépbe szorzatokat kell bevinni, a könyvelőgépet egy tőle független, ill. különálló szorzógéppel együtt használd ják. Ezt a munkát legtöbbször két személy végzi olyképp, hogy az egyik az említett külön szorzógépen dolgozik, a másik pedig a könyvelőgépet kezeli. Eközben a szorzógép kezelője a szorzatokat kézzel leírja és azokat a könyvelőgép kezelője leolvassa, majd pedig a könyvelőgépbe bebillentyűzi. Ennél a munkánál viszonylag nagy a bizonytalanság, tehát könnyen megtörténhetik, hogy a szorzat tévesen jut a könyvelőgépbe és emellett a két személlyel végzett munka költséges. A találmány célja az ilyen könyvelőgépek egyesítése a szorzógéppel olyképp, hogy egyrészt a munkát egy személy is elvégezhesse, ami az üzemeknél igen jelentős megtakarítást jelent, másrészt pedig a két gépnek a találmány szerinti egyesítése kiküszöböli az említett hibalehetőséget, mert az egyesítés folytán a szorzat gépi úton jut a könyvelőgépbe és így ez az átvitel mindig hibátlan. A találmány céljaira használható pl. az „Astra" vagy „Mercedes" típusú könyvelőgép, de alkalmazhatunk más, önmagukban szorzásra nem alkalmas könyvelőgépet is, továbbá elektromos működtetésű, leíró összeadógépet, vagy lyukkártyalyukasztó gépet. Az alábbi leírásban egyszerűség kedvéért csak a „könyvelőgép" kifejezést fogjuk használni, de ez a szó ebben a leírásban úgy értendő, hogy az szorzásra nem alkalmas, leíró összeadógépet, vagy könyvelőgépet, vagy lyukkártyalyukasztó gépet jelent. Az a gép pedig, amelyet ezzel a géppel kombinálunk, bárminő elektromos szorzóberendezés lehet, de előnyösen olyant használunk erre a célra, amelyen a szorzatot leolvasni nem lehet, amely tehát mint önálló szorzógep nem használható. Ilyen pl. a „Rheinmetall" gyártmányú számlázógép szorzóberendezése, de természetes, hogy a találmány céljaira más, elektromos szorzógép is használható. A találmány alapgondolata az, hogy a könyvelőgép billentyűit kapcsolatba hozzuk a szorzógéppel olyképp, hogy e billentyűk lenyomása által nemcsak a könyvelőgépbe visszük be a leírandó és egymással szorzandó számokat, hanem a szorzógépbe is, és a könyvelőgépben még olyan, a szorzógéppel elektromos kapcsolatban álló billentyűket vagy önműködő kontaktusokat is alkalmazunk, amelyek lehetővé teszik, hogy a szorzógépbe bevitt egyik szám a gép szorzandó-művébe, a másik pedig a szorzó-művébe kerüljön; ekkor a szorzógép már elindulhat és rnikor a két számot egymással megszorozta, a könyvelőgépen e célra alkalmazott gomb megnyomása révén, az elektromos kapcsolat folytán a szorzat bejut a könyvelőgépbe, amely azt leírja. A szerkezet megoldható úgy, hogy a könyvelőgép meglevő vagy szokásos billentyűi közvetlenül működtetik azokat a reléket, amelyek az illető tényezőnek a szorzógépbe való beviteléhez szükséges áramimpulzusokat adják, de egyes esetekben előnyösebb az a megoldás, amelyiknél a könyvelőgépen egy külön billentyűsort alkalmazunk a találmány céljaira és ezek lenyomása oly áramköröket zár, amelyek egyrészt a számológépet működtetik, másrészt pedig elektromágneseket gerjesztenek a könyvelőigép meglevő billentyűinek működtetésére. A külön billentyűsor billentyűi működtetik a könyvelőgép meglevő billentyűit, de megfordítva nem, mikor tehát a két gépnek egyszerre kell működni, ezt a találmány szerinti külön billentyűsort használjuk, mikor pedig csak a könyvelőgépnek kell működni, akkor a könyvelőgép szokásos billentyűin dolgozunk.
