146576. lajstromszámú szabadalom • Pszichrometer monogramm
146.576 eltéréssel az August- és az aspirált pszichrométerek között. Az ábrák a következőket szemléltetik: 1. a nomogramm elvi elrendezése, 2. az osztásvonal helyzetének változása a pszichrométer konstans és a légnyomás szerint, 3. a nomograrnm kiviteli alakja. A pszichrométer nomogramm leírása: A páranyomás képletéből (1. egyenlet) következik, hogy ha a nedves hőmérséklethez tartozó telítettségi gőznyomásból levonjuk a pszichrométeres különbségnek a pszichrometrikus konstansszal és a légnyomási viszonyszámmal képzett szorzatát, akkor a tényleges gőznyomást kapjuk. A nomografikus megoldásnál tehát a nedves hőmérséklethez tartozó telítési gőznyomásból kell kiindulnunk és abból a psziohrométer konstansnak és a légnyomási viszonyszámnak megfelelő arányos osztással a pszichrometrikus különbségből nyert értékeket levonjuk. Legyen a száraz-hőmérő skálája (Sz) az (e) páranyomásétól D távolságra (1. ábra). Megállapítandó, hol helyezkedjék el a nedves hőmérsékleti skála (N), hogy kielégítse a pszichrométer konstansok által meghatározott osztások feltételeit, ha mindhárom skála beosztása azonos léptékű, azaz egy foknak egy Hg mm felel meg. Mivel egy fok pszichrométer különbségre „A" Hg mm eltérés esik, tehát a di és d2 távolságok aránya di:d2 = l:A 4. viszont di+d2 = D 5. amiből di-t kifejezve és behelyettesítve 4.-be A A + l D Tehát az i~~ hányados értéke határozza meg, hol kell lennie az osztásvonalnak (N) a hőmérsékleti (Sz) és a páranyomás (e) skálák között, ha a légnyomás 755 Hg mm. Ha azonban a légr nyomás (p) ettől eltérő, akkor az osztásvonal hely-P zete az 1. képlet ~T hányadosával arányosan válí DD tozik (2. ábra). A -metszés azonban így is csak akkor adja a helyes gőznyomási értéket, ha a nedves hőmérséklethez tartozó telítési gőznyomásból indulunk ki (1. egyenlet). A vízgőz telítési nyomása azonban exponenciális összefüggésben van a hőmérséklettel (2. és 3. egyenletek), vagyis ha a páranyomás skáláját egyenletesnek vesszük, akkor az a hőmérsékleti skála, amelyen a nedves hőmérsékletet állítjuk be, nem lehet egyenletes. De mivel a hőmérsékleti skálának is egyenletesnek kell lennie, máskülönben nem tudnánk az arányos oszr tást végrehajtani és a pszichrométer értékeket nem tudnánk a hőmérsékleti skála negatív részén kellő pontossággal kitűzni, megoldásként egyv második — logaritmikus osztású — hőmérsékleti (4) skálát alkalmazunk, amelyen majd a nedves hőmérséklet értékét egyeztetjük a páranyomás (5) lineáris skálájával (3. ábra). Ezzel az egyeztetéssel állítjuk be a nedves hőmérő által mutatott hőmérsékleti értékhez tartozó telítési gőznyomást, így a száraz és nedves hőmérséklet beállításával mindjárt a tényleges gőznyomás értékét metsszük ki a gőznyomás (5) skáláján. Lehet a nomograimjmot úgy is elkészíteni, hogy az (3) alsó hőmérsékleti skála fix legyen és ne^ gatív értékeket ne tartalmazzon. Ekkor a skála nullájának a (7) mutatóval kell egybe esnie, annak merőleges állásában. Ilyen megoldású nomogrammon mindig a száraz és a nedves hőmérsékletek közötti, ún. pszichrométer különbséget állítjuk be a (7) mutatóval a (3) skálán. A levegőben levő vízgőz harmatpointjáí" kapjuk meg, ha az (5) gőznyomás skála metszéséhez tartozó hőmérsékleti értéket olvassuk le a (4) logaritmikus osztású skálán. A relatív nedvesség meghatározására egy (9) segéd-skála szolgál, amelynek kezdőpontja a (5) páranyomás skála (10) kezdőpontjával esik egybe és százas osztása legalább a (5) páranyomás skála végpontjánál van. Ez a (9) skála a (10) kezdőpont körül elforgatható abból a célból, hogy százas osztását esetenként a merőleges helyzetű (7) mutatóhoz állíthassuk be, amikor azt a (4) skálán a száraz hőmérséklettel egyeztettük. így a (7) mutatóval a relatív nedvességet kapjuk a (9) skálán, a páranyomásnak, illetve a harmatpontnk az (5), illetve (4) skálák megfelelő eltolásával történő beállítása után. A nomogramm végül is két párhuzamos vezetésű és két forgatható lécből áll. A párhuzamos vezetésű lécek egyikén egyenletes osztású (3) hőmérsékleti skála van, a 'másikán pedig egy logaritmikus osztású (4) hőmérsékleti skála és egy egyenletes osztású páranyamás skála. A forgatható lécek egyikének hossztengelyén és (6) forgástengelyén át egy vonal fut végig, ez a (7) mutató. Ezen léc (6) forgástengelyének a párhuzamos vezetésű lécek közötti helyzete a (2) csavarral és a (12) nóniusszal a (11) mm skálához állítható, a (1) diagrammon kikeresett távolságnak megfelelően. A másik forgatható léc forgáspontja a (5) páranyomás skála (10) kezdőpontjával esik egybe és a (5) páranyomás skála hosszát felölelő (9) százas osztású. A nomogramm kezelése az alábbiak szerint történik : a) a' (1) diagrammon kikeressük a (7) mutató (6) forgástengelyének a pszichrometrikus állandó (A) és a légnyomás szerinti (p) helyzetét (d.2); b) a kapott értéket a (2) csavarral és a (12) nóniusszal a (11) mm skálán állítjuk be; c) a (8) ütközőhöz fordított merőleges helyzetű (7) mutatóhoz beállítjuk a pszichrométeren le^olvasott nedves hőmérsékletet úgy az alsó (3), mind a felső (4) hőmérsékleti skálán; d) majd a (7) mutatót a pszichrométeren leolvasott száraz hőmérséklettel egyeztetjük az alsó (3) hőmérsékleti skálán; e) ebben a helyzetben a (7) mutató a levegőben levő vízgőz nyomását metszi ki a (5) páranyomás skálán; f) most a felső (4) hőmérsékleti skálán állítjuk be a száraz hőmérsékletet a merőleges helyzetbe fordított (7) mutatóhoz;
