146564. lajstromszámú szabadalom • Fénycsőgyújtó

Megjelent: 1960. április 30. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 146.564. SZÁM 21. f. 82—87. OSZTÁLY — EE-468. ALAPSZÁM Fénycsőgyújtó Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt., Budapest Feltalálók: Gács István mérnök és Gajári Gyula fizikus, budapesti lakosok A bejelentés napja: 1957. július 17. I. pótszabadalom a 145 621 1. sz. törzsszabadalomhoz A 145 621 sz. szabadalmunkban kisfeszültségű egyenáramú fénycsövek begyújtására szolgáló áramköri elrendezést helyezünk védelem alá. Az e szabadalom szerinti áramköri elrendezés bekapcsolásakor a fénycsövön és a katódfűtő ellenálláson keresztül egy bimetall hőrelé kikapcsolta a katódfűtő áramkört, majd kikapcsoláskor a bimetall érintkezői ismét zárták az áramkört, és a fénycső ismét begyújtásra kész. A 145 621 sz. szabadalom 5. igénypontja oly fénycsőgyújtót ír le, mely jellemezve van egy légmentesen lezárt, előnyösen gáztöltésű burával, legalább három árambevezetővel, e burában elhelyezett két különböző ellenállású spirálissal, előnyösen wolframspirálissal, és egy bimetallelektródával, mely bimetallelektróda nyugalmi helyzetében az egyik ellenállással tart kontaktust és kizárólag legalább az egyik spirálisban fejlődő Joule hő hatására ezen kontaktust megszakítja, mimellett a bimetallelektróda rögzített vége, valamint bimetall kontaktust nem létesítő spirális egyik vége az egyik árambevezetőhöz, míg ugyanezen spirális másik vége egy másik árambevezetőhöz, míg a harmadik árambevezetőhöz a bimetallal kontaktust létesítő spirálnak a kontaktus létesítésével ellentétes vége csatlakozik. A törzsszabadalom további igénypontjai a gyújtó egyes változatait helyezik védelem alá. Jelen találmányunk ezen gyújtó továbbfejlesztésére vonatkozik. Jelen találmányunk értelmében, abban az esetben, ha a katódfűtő ellenállás és a stabilizátor ellenállás közös burába van beépítve, úgy a bimetall kapcsoló célszerűen olyan elrendezésű, hogy a katódfűtő és a stabilizátor ellenállás egy-egy bimetall szalagot melegít külön-külön. Így a megszakítást két bimetall végzi, amelyek úgy vannak elrendezve, hogy az egyiket főleg az egyik spirális, ill. izzótest, míg a másikat főleg a másik izzótest (spirális) fűti és az érintkezést adó szervek ezen egymástól ellenkező irányba elhajló bimetallok egymás felé néző, szabad végein vannak. A hő hatására a két bimetall szalag egymástól elhajlik ellenkező irányban. Tekintve, hogy a két ikerfém (bimetall) szalag egymástól ellentétes irányban hajlik el, a rájuk erősített kontaktust létrehozó kampók gyorsabban távolodnak el egymástól. Mialatt a fénycső ég, csak a stabilizátor ellenállás termel hőt, ezért csak a hozzátartozó ellenállás marad erősen kihajtott állapotban, a rflfcsik ikerfém szalag már majdnem az eredeti helyzetébe hajlik vissza. Így az ikerfém szalagokra erősített kampók közti távolság erősen megrövidül, s természetszerűleg ezzel együtt idő' is, mely a kikapcsolás után az újra begyújtáshoz szükséges. Megjegyzendő még, hogy a katódfűtő ellenállás, ill. a fénycső stabilizátor ellenállás nemcsak gáztöltésű, hanem légüres — vákuum alatt levő — burába is beépíthető. Szabadalmi igénypont: A 145 621 sz. szabadalom 5—8. igénypontjai bármelyike szerinti gyújtó kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy két bimetall végzi a megszakítást, amelyek úgy vannak elrendezve, hogy az egyiket főleg az egyik spirális, ill. izzótest, míg a másikat főleg a másik izzótest (spirális) fűti, és az érinti kezest adó szervek ezen egymástól ellenkező irányban elhajló bimetallok egymás felé néző, szabad végein vannak. A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 60228. Terv Nyomda, Budapest V., Balassi Bálint utca 21—23.