146563. lajstromszámú szabadalom • Emelőberendezéssel felszerelt vontatógépre függeszthető ágybavető, növényápoló és terménykiemelő gép aprómagvú növényekhez
* • 2 146.563 útján hajtja. A vetőmag-tartály hátsó oldalán, alul van a vetőnyílás, melynek nagysága a —17— tolózárral szabályozható. E vetőnyílás alatt kilenc db —8— magvezető tölcsért szerelünk fel, melyek egy-egy —7— vetőcsoroszlyába torkollnak. Minden csoroszlya kimerevített —37— tartórúdját mint szárat egy-egy —5— eszköztartóba fogjuk be. A —37— tartórudaknak az —5— eszköztartók' kai együttes vízszintes kilengését a —18— fésűszerkezet egy-egy fogpárja biztosítja hasonlóan, amint ez a 6. ábrán hagymakiemelő tárcsák tartórúdjával kapcsolatban látható. A —18— hosszanti résekkel ellátott fésű, fent a —2— tartókhoz hegesztett —38— szögacélhoz, lent pedig —39— szalagacélhoz van erősítve. Ily módon a —7— csoroszlyák kölcsönös távolsága pontosan állandó marad és azok csak függélyes irányban lenghetnek ki. A -—18— fésűt a vetés idejére szilárdan rögzítjük a mellső gépegység vázához. Más gépeknél a csoroiszlyákat a felső végük közelében rögzítették úgy, hogy azok rugalmasságuknál fogva oldalirányban kilenghettek, ami szabálytalan vetést eredményezett. Növényápoláshoz a vetőcsoroszlyák helyébe sorművelő eszközöket, nevezetesen —21— kuitivátorkapákat, ill. késeket szerelünk a gépre (2. ábra). Evégből minden kapához egy-egy —20— befogószerelék tartozik, melynek előrenyúló szárát fogjuk be az —5—• eszköztartóba. A —2— tartóra két db —23— csapágyházat erősítünk, melyek a —27— kormányrudat elforgathatóan ágyazzák. A kormánynak —30— kereke és a —26— körhagyója van, mely a —25— tolórúd útján az ismertetett fésűt a —30— kormánykerék mintegy félkörívnyi elforgatásakor harántirányban bizonyos mértékben jobbra vagy balra eltolhatja, ha előzőleg a fésű és a —38— szögacélok kapcsolatát oldjuk. Ily módon a munkás, aki a vetések irányát és a kapák haladási irányát állandóan figyelemmel kíséri, a —21— kapákat a szükséghez képest jobbra vagy balra elmozdíthatja. Éneikül a kapák, miként az ismert kultivá tor oknál, oldalirányban esetleg centiméteres nagyságrendű kilengéseket, ill. kitéréseket is végeznének. A beállítható magasságú —19— tapogatókerekek, melyek száma a kapapárok számával egyenlő, a kapák gördülékeny megtámasztására valók. A különböző magasságú növények műveléséhez a mellső egység vázát a —4— karon különböző magasságokban állíthatjuk be. A kapák a —22— szorítóbilincsekben magassági irányban egyenként is állíthatók. Ha a kapák valamelyikének szabályos munkáját az útjába eső gyökér, gyomok, vagy más effélék akadályozzák, akkor ezt a kapát a rátapadó idegen anyagoktól meg kell tisztítani. Erre való a 3. és 4. ábrán szemléltetett szerkezet. Két db —21— kapát egy-egy —22— szorítóbilinccsel erősítünk a közös —29— tengelyre, mely a két végén négyszögletes, a közepén pedig hengeres keresztmetszetű. Ez utóbbi hengeres szakasz forgathatóan ágyaz két db —31— villát, melyek ágai között a —20— szerelékben rögzített —41— forgáscsap körül előre-hátra kilengethető —28:— kézikar alsó végén levő —40— csap mozoghat. Ha tehát a munkás a —28— kézikart hátrafelé kilengeti, a —40— csap a —31— villákat a 3. ábrán balra elforgatja, minek következtében a két —21— kapa a nyíl irányában hátrafelé kileng, ill. a talajból kiemelkedik úgy, hogy azok meredekké vált éléről menet köziben az akadályozó darabok a gyors kilengés folytán önműködően lecsúsznak (öntisztítás). A —21— kapák azonban a talajellenállás hatására nem tudnak hátrabillenni, mert ezt az imént ismertetett szervek önzáróan megakadályozzák. Az önzárást az okozza, hogy a —40— csap mint csukló a —29—, —41— tengelyeket összekötő vonaltól oldalt, a forgásiránnyal szemben fekvő oldalon van. Minthogy a felhozott példában összesen négy kapapárunk van, az önzáró szerkezetek, ill. a —28— kézikarok száma is négy. Terménykiemeléshez a —21— kapákat a hozzájuk tartozó elemekkel együtt az —5— eszköztartókból kiszereljük és helyükbe növényfajtánként •különböző nagyságú kiemelő eszközöket szerelünk be. Hagymák kiemeléséhez az 5. és 6. ábrán feltüntetett találmány szerinti tárcsákat alkalmazzuk. Minthogy a kiemelésnél is szükség van a kormányszerkezetre, ill. a tárcsák oldalirányú állíthatóságára, ill. sorontartására, a kormányszerkezetet a gépen hagyjuk. A ^33— tárcsák gömb-' süvegszerű tányérok, melyek kör alakú széle a menetirányhoz képest ferde (30—45°-os) szögben függélyes síkban fekszik. A tarosak agya forgatható ágyazású és a tárcsák haladás közben a talajtól kapják forgó mozgásukat, miközben homorú oldalukkal a hagymákat a földből kiemelik és a talajszinten sorba rakják. A tárcsák hajlásszöge előnyösen állítható és rögzíthető. Az egész gép felemelését a talajról pl. a •—10, 34— oszlopok (1. vagy 2. ábra) felső végeit összekötő rudak tehetik lehetővé, melyeket az univerzál-traktor hidraulikus emelőberendezésére akasztunk. Szabadalmi igénypontok: 1. Emelőberendezéssel felszerelt vontatógépre függeszthető ágybavető, növényápoló és terménykiemelő gép aprómagvú növényekhez, jellemezve váz aljára felerősített, függélyes és vízszintes irányban kileingethető munkaeszköz-tartókkal (5), melyekbe a munkaeszközök szárai (37, 20, vagy 32) foghatók be, jellemezve továbbá a szárak vízszintes elmozdulásait megakadályozó, vagy vezérlő a gép vázára szerelt fésűszerkezettel (18) és a gép járókerekeinek (6) tengelyéhez csatlakozó, a gépkezelő munkást szállító utánfutóművel (9, 13). 2. Az 1. igénypont szerinti gép kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a gépváz járókerekei (6) felfelé függélyesen végződő karok (4) alsó végén állíthatóan vannak ágyazva, mely karokon a gépváz függélyes irányban állítható ós/vagy rögzíthető. 3. A 2. igénypont szerinti gép kiviteli alakja, jellemezve a gépvázhoz erősített oszlopokkal (34) és az utánfutó műre erősített további oszlopokkal (10), mely összes oszlopok két harántrúdja révén a gép a vontatógép emelőberendezésére függeszthető. 4. Az 1—3. igénypontok bármelyike szerinti gép kiviteli alakja aprómagvak sorvetéséhez, jellemezve a gépváz fölé szerelt vetőmag-tartállyal (16), s annak a gép egyik járókerekéről (6) lánc (14)