146530. lajstromszámú szabadalom • Berendezés nyomólevegős fékek fékhatásának a sebesség függvényében való szabályozására, különösen sínjárművekhez
146.530 3 A vonat lefékezésekor sebessége viszonylag gyorsan csökken. Mihelyt a sebesség kisebb, mint 80 km/óra, a 20 rugó feszültségmentesül és a 15 persely a 16 rugó nyomása alatt a rajzon jobbra tolódik el és a persellyel együtt a 40 dugattyú, továbbá a kettős 34 szelep és a 31 szelep is eltolódik. A 31 szelep ekkor megfekszik a 30 szelepülésen és a nyomólevegőnek a 26 csővezetékből a vezérlő 27 csővezetékbe való áramlását megszakítja. A 15 perselynek és a 40 dugattyúnak a rajzon jobbra való további eltolódásakor a 37 ülés szabaddá válik, a 33 szelepülés viszont ennek az elmozdulásnak során nyitva marad. A nyomólevegő a vezérlő 27 csővezetékből a nyitott 33 és 37 szelepüléseken, a 36 fúvókán és az üreges 40 dugattyún át a szabadba kezd áramlani. Minthogy a 36 fúvóka keresztmetszete kicsiny, a pneumatikus kamra és a vezérlő 27 csővezeték légtelenítése előre meghatározott ideig, például 10 másodpercig tart. Ezalatt az idő alatt a vezérlő 27 csővezeték és a pneumatikus kamra a 30 és 33 szelepülések között még nyomólevegővel töltött állapotban marad, az ily módon megválasztott és beállított időközben tehát a nagyobb fékhatás értelmében ható további impulzus lép föl. A vonat sebessége tovább csökken és további rövid időköz, például 7 mp alatt 50 km/óra értéket ér el. A szabályozó 12 súlyok röpereje anynyira csökken, hogy a 16 rugó a szabályozó 12 súlyokat az 1. ábrán látható kiindulási helyzetbe nyomja vissza. Ezzel egyidejűleg a 40 dugattyú a rajzon jobbra mindaddig tovább eltolódik, amíg a kettős 34 szelep a 33 szelepülésen meg nem fekszik, amikor is a 40 dugattyú 41 ülése is fölszabadul. A vezérlő 27 csővezetékben levő maradék nyomólevegő a 40 dugattyún át gyorsan a szabadba távozik. A vezérlő 27 csővezeték légtelenítése a fékhengerben kisebb fékhatást kiváltó impulzusként jelentkezik. Az előbbiekben a szabályozó berendezés működésmódját a járműveknek az átállításnak megfelelő határ sebességet, vagyis 80 km/óra értéket meghaladó nagy sebességekről való lefékezésével kapcsolatban ismertettük. Amikor a vonat sebessége a pálya emelkedése folytán 80 km/óra értéket meghaladó nagy sebességről ezen érték alá csökken, a röperős szabályozó működésmódja ugyanaz, mint az előbbiekben leírt fékezés alkalmával. A vezérlő 27 csővezeték a 36 fúvókán át légtelenítődik és a választott időköz (10 másodperc) után kiürül, úgyhogy nagyobb fékhatást kiváltó impulzus nem léphet föl. Ha mármost a fékezést oly sebességről kezdjük meg, amely kisebb, mint a nagyobb fékhatásra való átállításnak megfelelő sebesség (80 km/óra), viszont nagyobb, mint a kisebb fékhatásra való átállításnak megfelelő sebesség (50 km/óra), a fékezés kisebb nyomásfokozaton megy végbe. A találmány ^szerinti szabályozó berendezés 5. ábra szerinti példakénti kiviteli alakjának ugyanolyan mechanikus R része van, mint az előző példakénti kiviteli alaknak. E mechanikus R rész 15 perselye eltolódás közben 50 dugattyú útján villamos áramkörök 51 és 52 érintkezőit zárja vagy nyitja. Ezekbe az áramkörökbe elektromágneses 53 és 54 relék vannak iktatva, amelyek a 31, 34, 40 vezérlőszervek mozgásait vezérlik, úgyhogy a nyomólevegőnek a 26 csővezetékből a vezérlő 27 csővezetékbe való beáramlása, valamint e terek zárása és légtelenítése megfelel az előző példakénti kiviteli alak egyes fékezési szakaszaival kapcsolatban ismertetett működésnek. A 36 fúvóka és a 42 járat föladata ugyanaz, mint az előző példakénti kiviteli alak esetén. Amint látható, a találmány szerinti röperős szabályozó előnye, hogy a nagyobb fékhatásra való átállásnak megfelelő impulzus szünetel. Ez vagy a választott és beállított időközben következik be, ha a járműsebesség a nagyobb fékhatásra való átállásnak megfelélő sebességnél kisebb értékre csökken, vagy pedig akikor, ' amikor a sebesség a kisebb fékhatásra való átállásnak megfelelő értékre csökken, ha a jármű sebességének csökkenése rövidebb idő alatt következik be, mint a választott ós beállított időköz. A találmány szerinti berendezések elvileg oly nyomólevegős fékekhez alkalmazhatók, amelyekben a vezérlő 27 csővezetékben föllépő vezérlő impulzusok fordított sorrendben kerülnek alkalmazásra, vagyis kisebb féknyomásfokozat eléréséhez szükséges impulzus keltése végett a vezérlő 27 csővezetéket nyomólevegővel töltjük meg, a nagyobb féknyomásfokozatot kiváltó impulzus létesítése végett viszont a vezérlő 27 csővezetéket légtelenítjük. Szabadalmi igénypontok: 1. Berendezés nyomólevegős fékek fékhatásának a sebesség függvényében való szabályozására, különösen sín jár művekhez, amely pneumatikus kamrát vezérlő röperős szabályozóból áll, a pneumatikus kamrából pedig nagyobb vagy kisebb fékhatást kiváltó nyomásimpulzusok származnak, azzal jellemezve, hogy a pneumatikus kamra (25) egyrészt a nyomólevegőt bébocsátó és kibocsátó vezérlő szervekkel (31, 34, 40) van ellátva, amelyeknek működését legalább két szabályozási körzettel bíró röperős szabályozó lassanként váltja ki, másrészt a pneumatikus kamrának olyan fúvókája (36) van, amely a pneumatikus kamra (25) ás a vezérlő csővezeték (27) légtelenítését választott időközön belül lassítja, végül a pneumatikus kamrának e terek gyors légtelenítéséhez való járata (42) van. 2. Az 1. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja a fékhatás szabályozására, azzal jellemezve, hogy a pneumatikus kamra (25) vezérlő szerveit szelep (31), kettős szelep (34), esetleg dugattyú (40) alkotja, amelyek egymás mögött játékkal vannak ágyazva, a szabályozó perselyének (15) eltolódásakor pedig szelepüléseik (30 és 33), esetleg nyílást (43), lassanként nyílnak vagy zárulnak, a dugattyú (40) pedig a szabályozó perselyével (15) közvetlenül együtt dolgozik és eltolódását lassanként a szelepekre viszi át. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a pneumatikus kamra (25) és a vezérlő csővezeték (27) késleltetett légtelenítéséhez való fúvóka (36) a dugattyú (40) és a szelep (31) közötti kettős szelepben (34) van elrendezve. 4. Az 1. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a pneumatikus kamra (25) vezérlő szerveit vezérlő röperős szabá-