146508. lajstromszámú szabadalom • Árbóctartály

2 146.508 A túlfolyó (12), akár a forrcsőoszlopon belül, akár azon kívül vezetett horganyzott gázcső. Cél­szerű ezt is a tartóoszlopon belül vezetni. Az árboctartálytól távolabb elhelyezett kitorkoló fej felé a tápvezetékhez hasonló módon a szerelő­szekrényben (8) csatlakozik. A kitorkoló fej a vízműveknél használatos mó­don készül, tehát előtte vízzáraknak alkalmazható. A kitorkoló fejet szitaszövettel kell ellátni. A tartály szellőzése (18) akár szabványos szel­lőzőfedlappal (19), akár függőleges, akár vízszintes szellőző csőtoldattal oldható meg. A csőtoldatot szitaszövettel kell lezárni. A szellőzés egyszerű túlfolyó esetében áthúzó légáramlattal történik, vízzárás túlfolyó esetében a vízszint süllyedése vagy emelkedése idézi elő a szívást vagy kifúj ást. Bármely szokványos vízszintmutató (17) alkal­mazható. Az 1. ábrán feltüntetett megoldás szerint a tartályban elhelyezett úszó (16) mechanikusan mozgatja a tartóoszlop külső síkja előtt futó in­dexet. A skálát helyes reflexfestékkel kezelni, az index egyszerű macskaszem vagy jelzőlámpa. Bármely úszókapcsoló szerkezet (16) beépíthető; kábele (20) akár a forrcsőoszlopon belül, akár azon kívül vezethető. A tartály hőszigetelése bármely szokásos módon megoldható. Ez lehet külső védőburkolat (14), és a tartálylemez közötti rekeszelt légréteg vagy va­lamely — lehetőleg szervezetlen — hőszigetelő­anyag (13). A 2. ábrán eltüntetett alakú félig telt 25 m3 -es tartály 25 C° külső léghőmérséklete és +10 C° kezdő vízhőfok esetében, eternit palával védett, 3 cm-es üvegpaplan hőszigetelés mellett 96 óra alatt fagy be, amennyiben a vízutánpótlás időköz­ben szünetel. Üzemi időszakban a helyzet még kedvezőbb. A tartóoiszlop belülfutó tápvezeték fagymentes­ségét bizonyos mértékig a tartóoszlop belső lég­tere is biztosítja. A tápvezeték külön hőszigete­léssel (13) is ellátható. A tartóoszlop belső légtere hőizzóval is temperálható. Az acélszerkezet korrózió elleni védelme szok­ványos módon történik. A külső felületeken bár­mely rozsdamentességet biztosító festés, a vízzel érintkező felületen bármely víznek ellentálló rozsdamentesítő' anyag, a belső, de vízzel nem érintkező felületen egyszerű bitumenezés megfelel. A táp- és túlfolyó-vezeték, valamint a merevítő sodrony horganyzott anyagból készülhet. A tartály a tartóoszlopra, illetőleg magára a tar­tályra szerelt háttámaszos acélhágcsóval közelít­hető meg, a tartóoszlop felső részén elhelyezett és a tartály alól kinyúló komzolos járda közbe­iktatásával. A tartályba a legmagasabb ponton elhelyezett búvónyíláson (19) keresztül lehet be­jutni. Ez a búvónyílás hőszigetelés céljából kettős fedésű. Nagyobb belső átmérőjű tartóoiszlop ese­tében a hágcsó esetleg a csőoszlopon belül is el­helyezhető. Nagyjavításhoz az árboctartály a földre fekteti hető. 4 A kiadásért felel: a Közgaz das A betonalap és a súlyalap a helyszínen készül, a többi üzemben gyártható. Az összeszerelés víz­szintes helyzetben történik. Ebben az állapotban kell a sarut a vasbeton alapba beépített alátét­acéltartóra helyezni (4. ábra). Minden mellékbe­rendezés (hőszigetelés, mázolás, védőburkolat, villámhárító, úszókapcsoló, vízállásjelző, hágcsó) fektetett állapotban építendő be. Az emelés ugyanazzal a drótkötéllel hajtható végre, amely a végleges kikötést szolgálja. A fel­húzás gépi vagy kézi csörlővel történik, szükség szerint csigasor közbeiktatásával. Az emelés kez­deti szakaszában villásbakkal, vagy más szerke­zettel kell a húzókötél irányát a kezdeti húzóerő csökkentése céljából megtörni. A villásbak hasz­nálhatóságának magasságáig ellentartás nem szük­séges, utána igen. Az egysíkban való emelést az emelés irányára merőlegesen elhelyezett két (végleges) tartókötél biztosítja. Emelés közben a tartóoszlop útján vízszintes erőhatás adódik át a vasbeton alapra. Ez az erő­hatás akár az alap erre történő méretezésével, akár kikötéssel ellensúlyozható. A sarut elcsúszás ellen ki kell kötni. A kikötés legegyszerűbb meg­oldása az, hogy ha a gördülőisaru támaszkodó f.;lüíí-! :e mellett létesített kétoldali horonyba az alaphoz rögzített gömbacélt illesztünk. A szerkezet szükség szerint bármikor a felállí­táshoz hasonló módon újra lefektethető. Lefek­tetés előtt a szerelőiszekrényben a táp- és túlfolyó­vezeték kötését meg kell oldani, a tartályt ki kell üríteni és az úszókapcsolót áramtalanítani kell. Elhelyezésével kapcsolatban különleges igény nincs; a közforgalom űrszelvényén a merevítő szerkezetnek természetszerűleg kívül kell marad­nia. A közforgalmi" területtől esetleg kitérő jár­művek védelmét a súlyalapnak és az. alapnak a terepszint fölé történő emelése biztosítja. Az árboctartály gazdaságosabb, mint bármely eddig ismert víztornyos vagy hidroforos megoldás. Működése egyszerű, építési ideje rendkívül rövid, zsaluzó- és állványanyagot nem igényel. Talaj mozgásnak kitett területen — bánya­telepen — különösen jól alkalmazható: utánállít­ható, tehát kismérvű talajmozgásra nem érzékeny. Szabadalmi igénypontok: 1. Árboctartály, melyre jellemző, hogy folyadék földfeletti tárolására alkalmas oly önhordó szer­kezet, amely függőleges terhelését egyetlen pon­ton és nyomatékosan adja át az alapnak. 2. Az 1. pontban meghatározott tartály szerkezet kiviteli alakja, amelyre jellemző, hogy a vízszin­tes erőhatást hajlékony, csak húzásra igénybevett elem veszi fel. 3. A 2. igénypontban meghatározott húzóelem, amelyre jellemző, hogy a talajmozgásból eredő ferdülések kiküszöbölésére utánállítható. 4. Az 1. pontban meghatározott tartályszerkezet, amelyre jellemző, hogy teljesen összeszerelt, üzem­kész állapotban felállítható és újra lefektethető. rajz igi és Jogi Könyvkiadó igazgatója 60222. Terv Nyomda, Budapest V., Balassi Bálint utca 21-23.

Next

/
Thumbnails
Contents