146491. lajstromszámú szabadalom • Érintési feszültségre érzékeny védőberendezés
2 146.491 védőberendezés üzemképes. Az elektroncső fűtőszálának szakadása,, vagy, a védőikészüléket tápláló feszültség kimaradása esetén ugyanis a főkapcsolót bekapcsolni nem: lehet. További jelzőkészülékként az elektroncső anódáramköróbe lehet kapcsolva még az M milliampermérő is, amölynek kitérése az érintési feszültség függvénye, így a gép meghibásodását, ill. az érintési feszültség fellépését már ennek veszélyes értéke alatt is láthatóan jelzi. Mint a példaképpen ismertetett védőberendezés működésmódjából következtethető, a találmány alapelve abban összegeződik, hogy az anódáramkörében testzárlati jelfogót, ill. jelfogókat tartalmazó elektroncső rácsára olyan vezérlőfeszültséget engedünk hatni, amely a vezérlőkörben két egyenfeszültség különbségeként adódik. E feszültségek egyike, amelyet egyenárammal táplált potenciométer szolgáltat, a rácson az anódáramkör feszültségével szemben állandóan — testzárlat nélküli állapotban — csupán egymagában hat, s ez állapotban az elektroncső kímélése céljából előnyösen úgy van beállítva, hogy az anódáram minimális, gyakorlatilag 2iérus értékű legyen, míg a másik egyenfeszültséget testzárlat esetén a segédföldelésbe iktatott ellenállás sarkai között a földzárlati áram által létesített feszültségesés adja, s az eredő rácsfeszültség fent említett különbségjellegéből következik, hogy e két feszültséget a rács vezérlőkörében egymás ellen kell kapcsolni. Ha a védendő gép egyenáramú, az ellenállás egyenfeszültségű feszültségesését a földzárlati áram közvetlenül létesíti, míg váltakozóáramú gép esetén a földzárlati áramot az ellenállás előtt, ill. ennek sarkai között természetesen egyenirányítani kell, •minthogy a rácsra értelemszerűen osak egyenfeszültséget lehet vezetni; érintési feszültség fellépése esetén a rácsfeszültség értelme mind a két esetben előjelet vált és ezzel megindul a jelfogókat a beállítástól függően működtető anódáram. A potenciométert 'mindenesetre egyenárammal kell táplálni, amit még váltakozóáramú gép védelme esetében is bármely alkalmas, a gép felszerelési helyén esetleg rendelkezésre álló egyenáramú áramforrás, ill. — az ábrázolásnak megfelelően — célszerűbben egyenirányító szolgáltathat. Az elektroncső fűtőáramát tekintve a fűtőhatás szempontjából teljesen közömbös, hogy a fűtőszál egyen- vagy váltakozóárannmal van-e hevítve és ugyanez áll az anódáramot létesítő feszültség eredetére nézve is, minthogy az elektroncső csak egy irányban enged át áramot. Mindezekből következőleg a potenciométer, a fűtő- és anódáramkör áramforrásainak egy vagy más módon való megválasztása elsődlegesen mértékadó hatállyal nem tartozik a találmány keretébe, előnyösségi szempontból azonban egyéb lehetőségek híján természetes körülményként adódik, hogy ezen áramkörök áramát — váltakozóáram esetén — a leírt példának megfelelően transzformátorok, ill. egy közös transzformátor független szekunder tekercsei vagy megcsapolásos szekunder tekercse útján -—• célszerűen a rendelkezésre álló egyen- vagy váltakozóáramú hálózatról vegyük. E választási szabadságok a találmány keretén belül a gép felállítási helyének adottságaihoz legjobban igazodó nagyon változatos megoldásokat tesznek lehetővé és a legegyszerűbb megoldás az egyenirányítók elmaradása miatt az egyenáramú hálózatoknál adódik. A találmány értelmében feltétlenül rá kell mutatni arra is, hogy a fentieknek megfelelően vázolt megoldásokban a ráosvezérlésű elektroncső rácsvezérlésű tranzisztorral is helyettesíthető, minthogy ennek villamos szempontból a találmány tárgyát képező készüléknél az elektroncső szerkezeti elemeivel pontosan analóg jelentőségű és működésű elemei vannak. A fentiekben szereplő1 „potenciométere" alatt közönséges műszer jellegű készüléket értünk. Bár a találmány esetében ilyen tipikus kivitelű potenciométer- is alkalmazható, műszerszerű kivitelre semmi kényszerítő szükség nincs és így a találmány szempontjából potenciométert jelent minden olyan készülék, amelynek berendezése és kapcsolása elvileg a közönséges értelemben vett potenciométerével egyezik. Végül említést érdemel, hogy a találmány szerinti készülék a gépek és más készülékek testzárlatvédelmén kívül még vezetőburkolatú kábelek védelmére is alkalmas. Ilyen esetiben a kábel vezető köpenye és föld közé kell a készüléket beiktatni. Szabadalmi igénypontok: 1. Érintési feszültségre érzékeny védőberendezés, jellemezve anódkörében relészerű testzárlati jelfogót tartalmazó rácsvezérlésű elektroncsővel vagy tranzisztorral, amelynek rácsa a normális földelésű védendő gép segédföldelő vezetékén oly módon van az érintési feszültség hatása alá helyezve, hogy a rács kivezetése a segédföldelő vezetékbe (ill. váltakozóáram esetében e vezetéken létesített egyenáramú szakaszba) iktatott ellenállásnak a földhöz képest nagyobb feszültségű (pozitív) sarkához van kötve, míg a vezérlőkörnek ezen ellenállás és a katód közötti részében egyenárammal táplált potenciométer van negatív sarka felől az ellenállás negatív sarkára, pozitív sarka felől pedig a katódra kapcsolva, mimellett a vezérlőkörben az ellenállással szembekapcsolt potenciométer feszültsége úgy van megválasztva, hogy a feszültségeik különbségeként adódó rácsfeszültség által befolyásolt anódáram erőssége a védelem igényeinek megfelelően megállapított határfeszültségig a jelfogó (relé) működtetéséhez megkívánt határérték alatt maradjon. 2. Az 1. igénypont szerinti védőberendezésnek váltakozóáramú gép védelmére alkalmas kiviteli alakja, amelyet az jellemez, hogy a segédföldelő járulékos ellenállása e vezetéknek egyenirányítótt földelő áramot vezető szakszába van iktatva és a potenciométer egyenirányítón át a hálózatról van árammal táplálva. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti védökészüléknek váltakozóáramú gép érintésvédelmére alkalmas kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az elektroncső anód- és fűtőáramköre, vagy a tranzisztor áramkörei célszerűen transzformátoron át, hálózati váltakozóárammal vannak táplálva. 4. Az 1—3. igénypontok bármelyike szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezive, hogy az
