146453. lajstromszámú szabadalom • Kondenzor fényterelővel

» Megjelent: 1960. március 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 146.453. SZÁM g 42. h. 7—9. OSZTÁLY — FI-134. ALAPSZÁM Kondenzor fényterelővel Filmtechnikai Vállalat, Budapest, mint a feltalálók: Barabás János oki. gépészmérnök, Bölcskey Ernő főkonstruktőr és Sebestyén Károly tervező, budapesti lakosok jogutódja A bejelentés napja: 1958. október 11. Az isimert kondenzorok egy vagy több lencséből, vagy tükörből összeállított kondenzorrendszerek, melyek a megvilágító sugárnyalábokat körkúp alakban irányítják a megvilágítandó felületre. Ezeknek a kondenzoroknak közös hibája, hogy a fénykúp által megvilágított felületen a fény egyenlőtlenül oszlik el és a fényintenzitás a kö­zépponttól sugárirányban fokozatosan csökken. Olyan esetekben, amikor a megvilágítandó felület pl. négyszög alakú, akkor ezt a négyszög alakú felületet úgy kell megvilágítanunk, hogy a fény­kúp körmetszete teljesein fedje a kivetítendő négy­szöget. Ilyenkor a körterületen eloszló fénymeny­nyiségnek csak egy része vesz részt a felület meg­világításában és a négyszögön kívül eső körszele­tek mezőibe jutó fénymennyiség a gyakorlatban jelentős fényveszteségként jelentkezik. A találmány célja a megvilágított felületre irá­nyított fénymennyiségnek egyenletes eloszlatása és a körmetszettől eltérő megvilágítási felületek­nél az eddig elveszett fénymennyiségnek a meg­világítandó felületre való beterelése, valamint a megvilágítandó tárgyon különböző fényhatások elérése. A találmány szerinti megoldás lényege, hogy a fényforrás és a megvilágítandó felület közé he­lyezett és a fényforrásból továbbított fénynyalá­bok terelésére szolgáló kondenzornak a megvilágí­tandó tárgy felőli oldalán egy vagy több terelő prizma van elhelyezve. A terelő prizma vagy prizmák a rájuk eső és a 'megvilágítandó felület­ből különben kilépő fénysugaraikat leképezik és a kívánt felületre vetítik. Ezek a terelő prizmák a megvilágítandó felü­letre eső fényeloiszlást úgy szabályozzák, hogy a fény eloszlása az egész megvilágított felületen egyenletes legyen. A találmány szerinti kondonzor egyik tovább­fejlesztési módja szerint a terelő prizmák együt­tesen egy szerkezeti egységbe foghatók össze, mely egység a megvilágítandó felület alakjának meg­felelően cserélhető. A találmány szerinti terelő prizmák a konden­zorlencsével egy foglalatba is beépíthetők, to­vábbá az említett kondenzor- vagy prizmafoglalat­nak az egyes prizmák elfordításához külön állító szerkezete van, miáltal a vetítőfelületen a meg­világítás erőssége változtatható és ezáltal külön­böző fényhatások érhetők el. A találmánynak filmvetítő gépekhez alkalma­zott egyik kiviteli alakját az ábrák szemléltetik, ahol az 1. ábra a kondenzor (működésének elvi vázlatát, 2. ábra a kondenzorlencse elé szerelt terelő prizmák elrendezését mutatja négyszög vetítése esetén. Az 1 fényforrás fényét a 2 görbetükör a 3 kon­denzorlencisére sugározza. A 3 kondenzorlencisére eső fénysugarak közül azokat a sugaraikat, melyek a négyszögletes alakú 4 filmkapu nyílásán kívül esnének, az 5, 6. 7 és 8 prizmák útjukból eltérítik és beterelik a filmkapuba. Ezáltal az összes fény­mennyiség a 9. vetített felületen érvényesül és a szegélyekről bevetített fénymennyiség hozzáadó­dik a kapun keresztül haladó fénymennyiséghez. Szabadalmi igénypontok: 1. A fényforrás és a megvilágítandó felület közé helyezett és a fényforrásból továbbított fénynyalá­bok terelésére szolgáló kondenzor, azzal jelle­mezve, hogy a kondenzorlenesének a megvilá­gítandó tárgy felőli oldalán egy vagy több terelő prizmája van úgy elhelyezve, hogy a terelő prizma vagy prizmák a rájuk eső és a megvilágítandó fe­lületből különben kilépő fénysugarakat leképezik és a kívánt felületre vetítik. 2. Az 1. igénypont szerinti kondenzor kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a terelő prizmák együttesen egy szerkezeti egységbe vannak össze­fogva és a megvilágítandó felület alakjának meg­felelően cserélhetők. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti kondenzor kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a konden­zorlencsék a terelő prizmákkal együtt egy fog­lalatba vannak beépítve, mely foglalatnak a priz­mák helyzetének változtatásához állító szerkezete van. 1 rajz A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 60137. Terv Nyomda, Budapest V., Balassi Bálint utca 21-23.

Next

/
Thumbnails
Contents