146449. lajstromszámú szabadalom • Közepes szilárdságú jól hegeszthető alumíniumötvözet
2 146.449 alapanyaggal azonos összetételű hegesztőpálcával készített varratok hegesztési repedésérzékenységét mutatják. Ugyanezen •— tehát szemcsefinoimító nélküli —s ötvözetet azonos összetételű, de pl. 0,2% Ti—nal szemcsefinoimított pálcával hegesztve a repedésérzékenység csökken (lásd 4. ábra baloldalán a szaggatott vonallal kihúzott görbét). Lényegesen csökken a repedési hajlani, ha maga a hegesztendő ötvözet is szémcsefinomítót tartalmaz és a hegesztőpálca is iszeímcsefinomított. A 4. ábra jobboldalán pl. 0,2% titánnal szemcsefinomított Al—Mg—Zn ötvözetek hegesztési repedési hajlamát láthatjuk azonos összetételű szintén Ti-nal szemcséfinomított (összefüggő vonal) és Ti szemcsefinomító nélküli (szaggatott vonal) hegesztőpálcával hegesztve. Jól látható, hogy az utóbbi esetben a repedésérzekenység ismét emelkedik. Ugyanez a helyzet B vagy Ti + B szemcsefinomító adagolásakor is. Az ötvözettípus szilárdsági értékeire és a hegesztett kötés szilárdságára az alábbi példákat mutatjuk be. Meg kell jegyezni, hogy a szilárdsági vizsgálatok a hőkezelés, illetve a hegesztés után 3 hónapra mérve adódtak. 1. példa: Mg = 2% Zn = 4% Ti = 0,2% Al = többi Szilárdsági jellemző Alapanyag Hegesztett kötés Szakító szil. kg/mm2 Folyás határ „ Nyúlás % Kontrakció % 2. példa: Mg = 3% Zn = 3% Ti = 0,2% Al = többi 37 36 23 24 22 19 50 nincs mérve Szilárdsági jellemző Alapanyag Hegesztett kötés Szakító szil. kg/mm2 Folyás határ „ Nyúlás % Kontrakció % 3. példa: Mg = 3% Zn = 3% Ti = 0,2% Mn= 0,3% Al = többi 35 34 21 21 24 20 55 nincs mérve Szilárdsági jellemző Alapanyag Hegesztett kötés Szakító szil. kg/mm2 Folyás határ „ Nyúlás % Kontrakció % 36 35 22 22 22 20 45 nincs mérve Az ötvözettípus félfolyamatos tuskóöntésnéi az Al—Mg3 ötvözethez hasonlóan viselkedik, jól önthető, repedésre nem hajlaifíos. Melegalakításnál az alakítás ellenállása az Al— —Mg—Si és az Al—Mg3 ötvözet alakítási ellenállása között fékszik. Melegalakításá előmelegítési hőfokra nem kényes és a hőfokot 500 C°-ig lehet emelni. Példaképpen egyes alumíniumötvözetek rúdsajtolási erőszükségletét adjuk meg százalékosan, ha a Al—Mg—Si ötvözet sajtolási erőfelvételét 100%«nak vesszük. 0 72 X 80 mm-es tuskók százalékos sajtolási erőfelvétele ötvözet Erőíel vétel %-ban Al—Mg—Si 100 Al—Mg2—Zn4—TiO, 2 114 Al—Mg3—Zn3—TiO, 2 118 Al—Mg3—Zn3—MnO, 3—TiO. 2 130 Al—Cu—Mg 135 Al—Mg5 150 Hidegkialakításnál — amennyiben lágyítást nem akarunk alkalmazni — a homogenizálás napján jól alakítható és 70%-os hidegalakítást is jól elviseli. A nemesítéshez homogenizálás 350—500 C° közt hajtható végre. A ' hűtés a hőkezelés után azonnal vízhűtés vagy szabadlevegőn való lehűtés lehet. Az ötvözet szilárdságát természetes öregítéssel éri el. A szilárdság 15 napig rohamosan, 30 nap után igen kevéssé emelkedik. A folyáshatár változása azonos jellegű a szilárdságváltozással, a nyúlás 30 naptól a homogenizálás napján mért nyúlással kb. megegyezik, a kontrakció változásának jellege a szilárdságváltozás jellegének tükörképe. Az ötvözet — különösen nemes állapotban — igen jól forgácsolható. Szabadalmi igénypontok: 1. Közepes szilárdságú alumíniumötvözet, azzal jellemezve, hogy Zn = 2—5% Mg •= 1—4<>/0 Zn + Mg = 6,5% ötvöző mellett 0,1—1,0% Ti szémcsefinomítót tartalmaz. 2. Az 1. igénypontban meghatározott ötvözet változata, azzal jellemezve, hogy Ti helyet 0,01— —0,2% B szemcsefinomítót tartalmaz. 3. Az 1. igénypontban meghatározott ötvözet kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy Ti mellett még 0,01—0,2% B szémcsefinomítót tartalmaz. 4. Az 1—3. igénypont bármelyikében meghatározott ötvözet kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy 0,1—1,4% Mn ötvözőt tartalmaz. 5. Az 1—4. igénypontok bármelyikében meghatározott ötvözet kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy 0,1—0,5% Cr adalékot tartalmaz: 1 rajz A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója. 60136. Terv Nyomda, Budapest V., Balassi' Bálint utca 21-23.
