146432. lajstromszámú szabadalom • Eljárás oldatok kezelésére ioncserélő anyagokkal
4 146.432 sorbaikapcsolva regenerálunk. E regeneráló csoporthoz ugyancsak 9 percenként történik a kihasz^nált oszlop bekapcsolása, ill. a regenerált oszlop kikapcsolása, úgyhogy minden egyes oszlop regenerálásának időtartama 7 x 9 = 63 perc. A regenerálásnál itt is a kapacitás 70%-át aktiváljuk, viszont a megkötött kalciumnak csak 190%-át kitevő nátriumklorid mennyiséget (ekvivalensebben) kell alkalmaznunk. A napi 480 m3 víz lágyításához tehát csupán 260 kg konyhasót kell felhasználni és csak 200 liter kationcserélőt kell alkalmazni. 2. példa. Cukorlevek kalciumtalanítása Ismeretes eljárásnál 1 m magas ioncserélő oszlopokon 30 m/óra sebességgel vezetik keresztül a lágyítandó cukorlevet. Napi 200 vagon répa feldolgozását végző gyár híglevének tisztításához 1500 liter polistirolszufonsavas kationoserélőt alkalmaznak. A 200 mg CaO/100 Bx összetételű hígléből 15 mg/100 Bx kalciumoxid tartalmú levet kapnak és ehhez köbméterenként 1,8 kg nátriumkloridot használnak. A találmány szerinti eljárás értelmében a 2. ábra kapcsán ismertetett sémával egyezően a cukorlé tisztításához öt darab 40 cm magas polistirolszulfonsavas kationcserélő oszlopot kapcsolunk párhuzamosan, két oszlopot vízzel mosunk, két oszlopot visszamosunk és az ellenáramú regeneráláshoz öt oszlopot sorba kapcsolunk. A körfolyamatos eljárás során 6 percenként kapcsolunk be, ill. iktatunk ki egy-egy oszlopot a különböző műveleteknél. A fent megadott eredmény eléréséhez mindössze 750 liter kationcserélőt kell alkalmaznunk és a cukorlé minden m3-nyi menynyiségére számítva 0,8 kg nátriumklorid szükséges a regenerálás során. Látható tehát, hogy a találmány szerinti eljárásnál a régihez képest mindössze 50%-nyi kationcserélő és 44% nátrumklorid felhasználásával értünk el azonos eredményt. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás oldatoknak ioncserélő oszlopokkal történő kezelésére és az ioncserélő oszlopok regenerálására, melynél a kezelendő oldathoz és a regeneráló oldathoz tartozó S-görbék különböző meredekségűek, melyre jellemző, hogy a meredekebb S-görbét eredményező oldatot párhuzamosan kapcsolt ioncserélő oszlopokon vezetjük át, majd ezeket az oszlopokat sorbakapcsoljuk, amikor a kevésbé meredek S-görbéjű oldatot vezetjük azokon át. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, melyre jellemző, hogy a párhuzamosan kapcsolt ioncserélő oszlop-csoporthoz a kezelés folyamán a sorbakapcsolt oszlopok sorából lekapcsolt és a sorbakapcsolt oszlopokban levő folyadéktól mentesített oszlopot hozzákapcsoljuk, a párhuzamosan kapcsolt oszlopcsoportról pedig a legrégebben beiktatott oszlopot lekapcsoljuk, ebből az oszlopból a párhuzamos kapcsolásból visszamaradt folyadékot kiszorítjuk, majd ezt az oszlopot a sorbakapcsolt oszlopokhoz, a kevésbé meredek S-görbéjű útjában utolsóként, kapcsoljuk és a fenti műveletet az, ioncserélő oszlopokkal egymás után körfolyamatosan foganatosítjuk. 3. Az 1". vagy 2. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, melyre jellemző, hogy az egyes ioncserélő oszlop magasságát, valamint az ioncserélő1 anyag szemcsenagyságát úgy választjuk meg, hogy a folyadék óránként 20 m áramlási sebessége mellett az egyes oszlopoknak a folyadékárammal szemben kifejtett ellenállása 1 atm.-nál kisebb. 4. Az 1—3. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, melyre jellemző, hogy az egyes oszlopok töltésének magassága 1 m^nél kisebb és a folyadék áramlási sebessége a párhuzamosan kapcsolt oszlopoknál 50 m/óáránál nagyobb... A kiadásért felel; a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója. 60135. Terv Nyomda, Budapest V., Balassi Bálint utca íl-23.
