146430. lajstromszámú szabadalom • Nyersolajfűtés katalyzátoros égéssel
2 146.430 nem csak rövid szakaszokban. Az izzócsövek számának igazodni kell a, zadagolószivattyú dugattyúszámához. A szabadalmi rajzon például egy négyhengeres motor adagolója van s ezért négy darab izzócsövet kell alkalmaznunk. Ha például 16 darab fűtőcsövet szeretnénk üzemeltetni, nem marad más hátra, mint két darab 8 hengeres motoradagolót beszerezni. Fűtőberendezésünket minden méretben felépíthetjük, mert Diesel-adagolók óriás hajtómotorokhoz is készülnek. A Diesel-adagoló ezeket a kis, köbmilliméteres olajmennyiségeiket nagy. 200—300 Atü! nyomással szállítja, hogy a motor hengerfejében levő porlasztó az olajat szétporlassza. Az ilyen porlasztás a fűtőcsöveknél is előnyös lehet, azért itt is alkalmaz-I hatjuk. A porlasztófejek —P— jelzéssel. így a samottal töltött csőbe finom permet alakjában kapjuk az olajat. A szabványos Diesel-adagolónak még egy dicsérhető jótulajdonsága van, mégpedig az hogy a szállítandó kis köbmilliméteres olajmennyiségeiét menetiközben is szabályozni lehet, sőt üresjárásra, nullára is be lehet állítani, mert a motorhajtás ezt így kívánja. Ezt a szabályozást a fűtőszerkezet is felhasználja, mert így a kompresszort és az adagolót egy tengelyre tehetjük s ezek azonos fordulatszáma mellett az olaj köbmilliméterek mennyiségét ugyanazon levegőmennyiség mellett nullától a maximumig üzemközfoen is szabályozni tudjuk. Így az optimális olaj-levegő arány pontosan beállítható. Azért a fűtőszerkezeten előnyösen alkalmazható az —R— szabályozókar, mellyel a pontos olaj-levegő1 arány a gázolaj cetenszámától függően beállítható. Ha pedig a fűtést le akarjuk állítani, akkor a szabályozót — nullára — állítjuk. Ilyenkor az izzócsövek semmi fűtőolajat nem kapnak, a még izzó samotton csak levegő áramlik át, azt lassan lehűti és kioltja. Az, adagolószivattyú a —V— csövön közvetlenül a hordóból kapja a gázolajat, általában még egy tápszivattyú közbeiktatásával. Így a fűtőberendezés napokig megszakítás nélkül üzemeltethető. A fűtőszerkezet indítása, a begyújtás a következőképpen történik: A sűrű gázolaj hideg állapotban nem gyullad, azért begyújtáskor könnyebben gyulladó petróleumot használunk kis mennyiségben. Az adagoló tápvezetékét petróleumba mártjuk, hogy az adagoló legalább az első ütemekben a könnyebben gyulladó petróleumot nyomja az izzócsövekbe. Ezenkívül még előmelegítést is alkalmazunk,- ezért a kis —C— csészébe benzint töltünk és gyújtunk meg. A saimott alsó része így átforrósodik. Ezek után már elindíthatjuk a villamos motort, a kompresszor már szállítja a levegőt; az adagoló a fűtőolajat. Az előmelegített samott-rétegben a petróleum párolog és a fűtőcsövek végén, melyek a füstcsövekbe torkollanak, a kiáramló petróleumgőz meggyújtható. Emiatt az —F— füstcső elején levehető —G— fedél van, ezt levesszük és a kiáramló petróleumgőzt gyufával meggyújtjuk. Nagy érdekessége és különlegessége a katalizátoros égésnek, hogy a fűtőcső végén kiáramló olajgőz meggyújtható, kis lángnyelv alakjában égni kezd ® amint a samott töltet lassan izzóvá válik, úgy a láng visszahúzódik a csőbe és ott láng nélkül, felületi égéssel tovább ég. Attüzesíti a vékony csőfalat s akkor az adagoló már gázolajjal táplálja tovább. Csendesen és nyugodtan vörösen izzó csőfelületünk van, melyről a meleget levegőre vagy vízre átvihetjük. A hőátadás jó hatásfokkal történhet, tiszta, szagtalan meleg levegőt nyerünk. Kisebb gőznyomás mellett vízgőzt termelhetünk. A párhuzamosan fekvő vagy álló izzócsövek elrendezése általában a használati körülményektől függ. Vízgőz termelésnél előnyösebb az izzócsöveket szorosan egymás mellett vízszintesen alkalmazni. A vizet finoman permetezve fújjuk rá az; izzócsövekre, ahol pillanatok alatt gőzzé változik. Ha ez a gőztermelés így zártkamrában történik, úgy a gőznek nyomása lesz s ez a gőznyomás elegendő arra, hogy egy központi fűtéses ház csővezetékén végigmehessen. Hatásfok javítását a víz előmelegítésével fokozzuk. Mindent összefoglalva a találmány szerinti fűtőberendezés felhasználási területe annyira sok oldalú, hogy ezeket mind előrelátni nem is lehet. Elsősorban levegő melegítésére szolgálhat, mint légfűtés nagyobb termek, színházak fűtésére, levegőkondicionálásra. Mivel teljesen szagtalan, az izzócsövek melegét közvetlenül sütésre, főzésre, ipari anyagok szárítására használhatjuk. Másodsorban forróvíz vagy vízgőz termelésére is alkalmas az előbb leírt összeállításban s így központi fűtések, gőzfürdők, gőzmosodák, növénykeltető üvegházak fűtésére kitűnően alkalmas. A fűtőberendezést meghajtó motor általában hálózati villamos motor, melyet időórás relével be^ki kapcsolni lehet. Bimetállos termosztáttal a termelendő meleget lehet szabályozni. Ilyen berendezéssel és villamos meghajtással automatikusan, minden felügyelet nélkül üzemeltethető. A relészabályozás a fűtőember munkáját takarítja meg. Önműködő fűtést valósíthatunk meg. Ha ezt a katalizátoros fűtőberendezést mint gépszerkezetet tekintjük, azt látjuk, hogy az szorosan egybeépített gépegység. Több méretben előregyártva bárhova utólag beépíthető. Ilyen kisméretű fűtőszerkezettel még vasútikocsik fűtésére is megoldható. Ha figyelembe vesszük a különleges Magyarországi viszonyokat, a nyersolaj fűtés üzeme anyagilag is előnyös, mert drága széntermelésünk miatt hazánkban a nyersolaj kalóriaára jóval olcsóbb a szén kalóriaáránál. Központi fűtések drága koksztüzelése könnyen alakítható át az olcsóbb nyersolaj üzemre. A nyersolaj fűtés sok előnye miatt az egész világon terjedőben van. Szabadalmi igénypontok: 1. Berendezés láng nélküli felületi égés alkalmazására, azzal jellemezve, hogy Diesel-motornál is alkalmazott üzemanyag-szivattyúval, légsűrítővel, valamint közös tartályon elhelyezett, hőálló acélból készült fűtőcsövekkel bír. 2. Az 1. igénypontban meghatározott berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a fűtőcsövek katalizációs égést előidéző samottHmagnesit anyagú porózus törmelékkel vannak megtöímve. 3. Az 1. vagy 2. igénypontban meghatározott berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a fűtőcsövek olaj bevezető részén előmelegítő csészék vannak. 4. Az 1—3. igénypontok bármelyikében meghatározott berendezés kiviteli alakja, azzal jellé-
