146430. lajstromszámú szabadalom • Nyersolajfűtés katalyzátoros égéssel
Megjelent: 1930. március 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 146.430. SZÁM 4. g. 55. OSZTÁLY — BU—183. ALAPSZÁM Nyersolajfűtés katalizátoros égéssel Brunner István nyugdíjas, Pécs A bejelentés napja: 1958. július 14. A nyersolaj tüzelés általában porlasztással történt. A sűrű nyersolajat nagynyomású levegővel kellett szétporlasztani. Nagy levegőfelesleggel történt az égés s emiatt a különben nagykalóriájú olaj rossz hatásfokkal égett el. A találmány szerinti nyersolajfűtés a tűzálló samott-magnesit töltőanyag katalizáló hatásán alapszik. Ilyen tűzálló, porózus anyaggal töltött csőben a megfelelő arányban bevitt olaj és levegő láng nélkül, csendes izzással; úgynevezett felületi égéssel, csekély levegőifelesleggel elég. Vékony falú, hőálló acélcsövek ilyen porózus saimott törmelékkel lesznek megtömve és a katalizátoros égés különleges tulajdonsága az, hogy az égő anyag és levegő keveréke csendes vörösizzásban tartja a tűzálló sarnott töltetet és azt befogó acélcsövet. A katalizátoros égés közismert. Ismeretes a katalizátoros benzinkályha, melyet gépkocsimotorok bemelegítésére használnak. Ennél azonban az égéstermékek szolgáltatják a (meleget, melyek mérges szénmonoxid és széndioxid gázokból állanak. A találmány szerinti fűtőberendezés gázolajat használ fel és azt katalizátoros égéssel nagyon csekély levegőfelesleggel égeti el, emellett nyugodtan, zajtalanul ég. A vörösen izzó vascső melegét százféle célra felhasználhatjuk. Az ilyen fűtés teljesen szagtalan, mert az égéstermékeket a szabadba vezetjük, de melegét előmelegítésre felhasználjuk. A fűtőberendezés isimertetésére szabadalmi rajz szolgál, .mely a szerkezet alkatrészeinek összeállítását ábrázolja. Fő alkatrészei az izzócsövek, —i-—vei jelölve. Ezek aránylag rövid, vékony falú, húzott acélcsövek, vagy lemezből hajlított csövek, melyek feltétlenül hőálló anyagból készülnek. Nem fogunk drága niikkel-ötvözeteket alkalmazni, hanem az olcsóbb, magyar találmányú bauxittal termizált anyagot használjuk. Ezekből a rövid csövekből többet alkalmazunk és —S: — samott törmelékkel lesznek megtömve. A samott törmelék szemcse nagyságát kb. 10 mm átmérőre vesszük, hogy a réseik között a levegő átjárhasson. Ezek a fűtőcsövek most még tekintet nélkül azok számára vasöntvényfoől készült légelosztóra — E— vannak felerősítve és innen kapják a tiszta levegőt. Mivel a csövek samott törmelékkel vannak megtömve, előfordulhat, hogy egyik-imásik cső nagyobb ellenállást fejt ki a beáramló levegővel szemben. Emiatt minden csőnek —T— tűszelepe van a pontos levegőszabályozásihoz. Ezekkel beállíthatjuk, hogy minden egyes izzócső a megfelelő és elegendő levegőmennyiséget megkaphassa. Az égéshez szükséges levegőt az —M— motorral meghajtott —K— kompresszor szolgáltatja. Kisebb méretben ilyen kompresszorokat festékszóráshoz is használnak, ilyen méretűek a gépkocsik fékkompresszorjai is. Nagynyomású, nagy mennyiségű sűrített levegő tulajdonképp nem is kell, csak annyi, hogy a levegőt a samott törmeléken áthajtsa. A beszívott tiszta levegőt az —L— légkazán tárolja, mely még — O— feszimérővel, —B— biztonsági szeleppel is el van látva. A levegő a kazánból az —E— elosztóba kerül és onnan az egyes fűtőcsövekbe áramlik a —T— szabályozó szelepeken keresztül. Hogy hőtechnikailag helyesen járjuk el, előmelegített levegőt használunk, amennyiben a levegőt csőkígyóval átvezetjük a füstcsövön, hogy az égéstermékek melegét felvegye és hasznosítsa. A kivitelezésnél ez különösebb gondot nem okoz. A találmány szerinti fűtőberendezés legjellemzőbb és legfontosabb alkatrésze a fűtőolajat adagoló és befecskendező —A— szivattyú, mely nem más, mint a világszerte ismert Diesel-motor adagolószivattyúja. Ennek a fűtőszerkezetnek szüksége van egy olyan szivattyúra, mely a folyékony gázolajat egész; kis köbmilliméteres adagolásban állandóan, folytatólagosan szállítja. Keresve sem lehetett volna megfelelőbb szivattyút találni, mint a milliószámra alkalmazásban levő Diesel-adagolót. Dieselesítési korszakunkban ezt az ügyes kis készüléket az ipar nagy tömegben, futószalagon gyártja, kitűnő minőségben, aránylag olcsó árban. Nem tervezünk tehát hasonló adagolót, hanem ezeket alkalmazzuk, sőt a kiselejtezett, de felújított adagolók is megfelelnek. Jellemzője ezeknek az adagolóknak, hogy 2—4— —6—8 hengeres motorokhoz készülnek, ezekben a hengerszámnak megfelelően ugyanannyi kis duda ttyú működik. Ez adja a lehetőséget, hogy több izzócsövet alkalmazhassunk, mert a katalizátoros égés hosszú csőben úgysem valósítható meg, ha#