146426. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és gép őszibarack, sárgabarack, alma és egyéb gömbalakot megközelítő gyümölcsök felezésére

Ú Megjelent: 1960. március 15. ORSZAGÜ3 TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 146.426. SZÁM 45. e. 35-39, 40-43. OSZTÁLY — BE—643. ALAPSZÁM Eljárás és gép őszibarack, sárgabarack, alma és egyéb gömb alakot megközelítő gyümölcsök felezésére Bécsy Márton oki. gépészmérnök és Szabó Tibor oki. gépészmérnök, mindketten Budapesten A bejelentés napja: 1958. szeptember 6. Őszibarack, sárgabarck, alma, körte, birs és egyéb gömb alakot megközelítő gyümölcsök felezésére sokféle gépi berendezés ismeretes, mely gépek általában egy-egy gyümölcsféleségre készültek és nem bírnak univerzális jelleggel. Ez a körülmény arra kényszerítette a gyümölcs feldolgozásával foglalkozó üzemeket, hogy minden egyes gyümölcsféleség feldolgozásához külön célgépet vásároljanak, ha pedig ez nem volt rentábilis, kézi munkával kényszerültek a feldolgozást elvégezni. Ez a körülmény főleg a kisüzemeket érintette hátrányosan, A jelen találmány szerinti univerzális felezőgép fontos haladást jelent a gyümölcsfeldolgozó kisüzemek gépesítése terén, ezenkívül imég nagyüzemeknek is sokszor nagy segítségül szolgál. A találmány célja oly felezőgép készítése, mely univerzális jellegénél fogva az összes gömböt megközelítő alakzatú gyümölcsök kettévágására alkalmas, gyors és egyszerű átállítási lehetőséggel az egyik, gyümölcsféleségről a másikra. A gép működésének két fő jellegzetessége van, mely annak univerzális voltát biztosítja. Első az, hogy a gép a felezést két élével egymásnak szembe fordított késsel végzi, mely kések meghatározott időperiódusonként egymáshoz közelednek, éleikkel csaknem^; érintkeznek, majd utána egymástól a szükséghez mérten eltávolodnak. A kettős, éllel történő vágás előnye, hogy aránylag puha, beérett gyümölcsök vágására is megvan a lehetőség. Egy késsel történő vágás esetében ugyanis főleg puha gyümölcsöknél a vágókés felülről való nyomására a gyümölcs a tartófészekbe nyomódik, minek következtében deformálódik, ezáltal nem felel meg a minőségi követelményeknek. Két egymással szemben működő kés esetében azonban a gyümölcs tehermentesítve van, ,így nincs kitéve a felső kés egyoldalú káros nyomóhatásának. További előny, hogy a gép csonthéjas magú gyümölcsök felezésére is alkalmazható. A magnak megfelelően ugyanis mind a két késen kivágás van és vágáskor a csonthéjas mag ebben a kivágásban helyezkedik el, amiáltal sem a kés, sem a mag, sem pedig a gyümölcs húsa sérülést nem szenved. A találmány másik fő jellegzetessége az, hogy a vágókések a gyümölcsöt tartó kehely tengelyének irányában még menetközben is pillanatok alatt eltolhatók, így elérhető az, hogy bármilyen nagyságú gyümölcs vágásánál a vágóélek mindig a gyümölcs középvonalában találkozzanak. Ez különösképpen fontois a csonthéjas magú gyümölcsöknél, ahol a magnak a késekbe vágott nyílásokban kell elhelyezkednie. A rajzok 1. ábrája a működési elvet mutatja. A 2. ábra pedig a gép részleges oldalnézete. Az 1. ábra szerint a végnélküli szállítószalag felső 2 ágába rakjuk az 1 gyümölcsöket, mely célból a szalag egymással csuklósan kapcsolódó darabokból áll, és ezek találkozásánál kúp alakú 3 mélyedések vannak a gyümölcsök befogadására. A szállítószalag felső 2 ága.felett és alatt egy-egy 4 és 6 késpár helyezkedik el, de a találmány természetesen csupán egy felső és egy alsó késsel, vagy kettőnél több felső és alsó késsel is megvalósítható. Kétnkét kés esetén a szakaszosan mozgó 2 szalag minden egyes mozgási periódusban két szomszédos 3 kehely távolságának kétszeresével mozdul el. A késeket az 5 és 7 részek tartják, amelyek a 2. ábra szerinti oldalnézetben is fel vannak tüntetve. Az 1. ábra szerint "a működés a következő: A 2 szalag mozgásirányát jelző nyíl. irányában tör~ tént minden egyes mozgási periódus befejezése után a kelyhek, ill. a gyümölcsök felezővonalai a 4 ós 6 ltések síkjával egybeesnek.. Az 1 gyümölcsök, ill. 3 kelyhek ezen helyzetének elérése után a 4 és 6 késpároknak azonos síkban egymáshoz közeledő mozgási periódusa következik, mely addig tart, míg a késpárok az 1 gyümölcsök középpontjában nem találkoznak. Ezután a 4, 6 kések élei ugyanabban a síkban egymástól oly módon eltávolodnak, hogy szélső helyzetükben az 1 gyümölcs, ill. a 3 kehely legszélső pontját biztonságosan elhagyják. Ezzel a gyümölcs felezésének művelete befejeződött és megkezdődik az új periódus, vagyis a 2 szalag a szaggatott nyíl irányában fentebb leírtaknak megfelelő elmozdulást végez, és így tovább.