146415. lajstromszámú szabadalom • Izzófejes Dieselmotor és eljárás annak üzemeltetésére

Megjelent: 1960. március 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 146.415. SZÁM 46. a2

. 85-105. OSZTÁLY — PA-534. ALAPSZÁM Izzófejes Diesel-motor és eljárás annak üzemeltetésére Pápa Alfréd, Szilvay Géza és Zombory János oki. gépészmérnökök, Budapest A bejelentés napja: 1957. május 9. A jelen találmány az izzófejes motorok, főleg a kétütemű izzófejes motorok tökéletesítésére vonatkozik. Mint ismeretes, a motorok hatásfoka elméletileg annál jobb, minél nagyobb a kompresszió viszony. A valóságban azonban a motorok fogyasztását igen nagymértékben befolyásolják más körülmények is, így elsősorban az elégés jósága és a találmány elsősorban azon a megismerésen alapszik, hogy az égés megjavításával bizonyos motortípusoknál gazdaságosabb üzemet lehet elérni, mint a sűrítés végnyoimásának emelésével, így az eddig használatban volt izzófejes motoroknál, főleg a kétütemű traktormotoroknál az égés tökéletlen és a tüzelőanyag egy része nem ég el a legkedvezőbb időpillanatban, és ha ezt a hátrányt legalább részbén kiküszöböljük, oly nagy megtakarítások érhetők el, hogy a motor még 1:5 kompresszióviszoiny esetén is igen gazdaságosan, kb. olyan fogyasztással működik, mint a szokásos kivitelű Diesel-motorok kb. 1:16 kompresszióviszony mellett. Viszont a csekély sűrítővégnyomás lehetővé teszi a'könnyű kivitelt, mert a keletkező erők viszonylag kicsik, a súrlódási veszteségek is csökkennek, kisebbek a tömegerők stb. Az égés megjavítása erdőkében elméleti megfontolások és kísérletek révén elsőBorban azt állapítottuk meg, hogy helytelen az az eddig alkalmazott eljárás, amelynél a hengerbe porlasztott tüzelőanyag-sugár iránya kb. merőleges az égési levegő áramlási irányára, hanem ellenkezőleg, a tüzelőanyagot a levegő áramlási irányával egyező irányban kell beporlasztani. Ez azt jelenti, hogy a beporlasztás iránya közelítően párhuzamos az égési tér határoló görbéjének érintőjével a porlasztás helyén. Emellett az is fontos, hogy a porlasztás, ill. a befecskendezés né túl korán, hanem csak akkor történjék, amikor az égési térből, más néven az előkamrából a megelőző égésből származó égéstermékek már eltávoztak, a tüzelőanyag sugara tehát ne égéstermékbe, hanem áramló levegőbe lövelltesisék és minél rövidebb úton, minél gyorsabban jusson á forró falrészre. Ha ugyanis, úgy amint az ismert motoroknál lenni szokott, a tüzelőanyagot visszamaradt forró égéstermékbe, ill. forró levegőbe fecskendezzük, a tüzelőanyag egy része hirtelen éri el a gyúlási hőmérsékletet, az égés robbanásszerű és így a motor kopogásra hajlamos. Emellett a túl korán megindított befecskendezés esetén az égés viszonylag sokáig tart, mert léghiányban a tüzelőanyag termikus lebomlása következik be. Ehhez járul, hogy a torkon át a hengerből az előkamrába áramló levegő a permetsugarat szétszórja és a tüzelőanyag egy része az égési folyamat végén ég el és ez az égés már tökéletlen, igen rossz hatás^ fokú. Ezért kedvező az a találmány szerinti eljárás, amelynél a befecskendezés csak akkor kezdődik meg, amikor a porlasztás helyén égéstermék már nincs, vagy alig van, és mivel a Beáramló tüzelőanyag sugarát a levegő áramlata nem keresztezi, nem szórja szét ezt a tüzelőanyag-sugarat. Fontos még az is, hogy kétütemű motornál a levegő bevezetésére való csatornák ferdén felfelé irányulnak, tehát az égési tér felé, ami egyrészt elősegíti a levegőnek a gömb alakú vagy legalább gömbszerű égési. tér fala mentén ív alakban való áramlását, másrészt a lehető legnagyobb biztonságot nyújtja a beömlés és kiömlés rövidrezáródása ellen, tehát a bevezetett levegőből gyakorlatilag véve semmi sem távozik a kipufogó nyíláson át. -A találmány szerinti motornál alacsonyabb hőmérsékletek keletkeznek mint az ismert szerkezeteknél, ami lehetővé teszi az alumíniumdugattyú alkalmazását. Ezzel a tömegerők erősen csökkennek és jóval kisebbé válik a motor rázása, ami traktornál igen nagy gyakorlati jelentőségű. A traktor rázása ugyanis a vezetőnek egészségi szempontból nagyon hátrányos. A találmány további részleteit a rajzokkal kapcsolatosan magyarázzuk meg, amelyek a találmány két példaképpeni kiviteli alakját mutatják. Az 1. és 2. ábra a két kivitel egy-egy hosszmetszete. Az 1. ábra szerint az —1— égéstér gömb alakú vagy közelítően gömb alakú és excentrikus, tehát középpontja a henger középvonalához képest el• tolt helyzetű, viszont a —3— torok központos elhelyezésű. Az égéstér hűtetlen —2— része levehető és könnyen visszaszerelhető vagy cserélhető. A dugattyú felső felülete ívelt, ill. domború