146395. lajstromszámú szabadalom • Egyenáramú gép kommutátor nélkül
146.395 3 A találmány egy másik kiviteli alakja szerint, hogy úgy a főgépnek mint a gerjesztőgépnek egyetlen közös forgórésze van, mely többfázisú váltóáramú tekercseléssel van ellátva, míg az állórész két külön térbelileg is külön póluson levő egyenáramú gombolyítású, melyek közül az egyik a váltóáram előállításához szükséges gerjesztőfluxust adja, míg a másik a főgép munkatekercselése. Lehet a találmány szerinti gép oly kivitelű is, hogy a forgórész gerjesztő tekercselése, illetőleg az állórész tekercselése többféle feszültségre átköthető vagy átkapcsolható. A találmány szerinti egyenáramú villamosgép egy további kiviteli alakja olyan, hogy a gerjesztőgsp a főgéptől különválasztott egységet alkot, a két egység szinkronizmusát kényszerkapcsolat biztosítja, a forgórészek váltóáramú tekercsei pedig közvetlenül vagy csúszógyűrűk útján vannak egymással összekötve. A találmány szerinti egyenáramú villamosgép kommutátor nélkül motorként is használható, amikor a főgép és róla párhuzamosan leágaztatott egyenáramú gerjesztőgép tekercselés az egyenáramú hálózatról kapja a táplálást és azt alakítja át mechanikai energiává. Az ilyen motort szabályozó ellenálláson keresztül táplálva külső géppel kell fordulatra hozni, hogy teljesítményét leadhassa és stabilan iműködjön. A találmány szerinti egyenáramú gépnek motorként való felhasználása esetén a főgép egyenáramú polaritásának a váltakozóáramú tekercseléshez viszonyítva ellentétesnek kell lennie, mint ugyanolyan forgásirányú generátoros üzem esetében. Ebből következik, hogy amíg generátornál a főgép állórészének egyenáramú tekercselése a gerjesztőgép egyenáramú tekercselésének elrendezés tekintetében a váltóáramú forgórész-tekercseléshez viszonyítva egészben vagy részben azonos polaritású leképezésié, addig motornál ez a leképezés a váltóáramú tekercseléshez viszonyítva ellentétes polaritású. A fentieket összefoglalva nyilvánvaló, hogy a találmány szerinti egyenáramú gépnél a kommutátort azáltal sikerült elkerülni, hogy a gerjesztőgépben olyan^váltóáramú gerjesztőáramot állítunk elő a főgép gerjesztéséhez, mely a gép mindenkori szinkron fordulatszámának megfelelő periódusszámú és amely a főgépben a fentebb leírt elrendezés mellett egyenáramot indukál, illetve motorüzemben egyenáramot alakít át mechanikai munkává. Szabadalmi igénypontok: 1. Egyenáramú villamosgép kommutátor nélkül, melyre jellemző' a többfázisú váltóáramú gerjesztésű főgép, mely generátorüzemben egyenáram indukálására, motorikus üzemben pedig egyenáramnak mechanikai energiára történő átalakítására való, továbbá a vele közös tengelyen levő vagy tengelykapcsolóval kapcsolt forgórészű ger-1 jesztőgép, mely egyenáramból a főgép gerjesztéséhez szükséges többfázisú váltóáram előállítására van kialakítva, mimellett a gerjesztő váltóáram periódusszáma a gép mindenkori szinkron fordulatszámának felel meg, az egyenáramú és többfázisú váltóáramú tekercselés pedig mindkét gépen azonos pólusszámú, valamint olyan elrendezésű, hogy a gép forgásakor a gerjesztő többfázisú váltóáram azonos polaritású részei kerülnek mindig ugyanazon egyenáramú tekercsrészekkel szembe. 2. Az 1. igénypont szerinti egyenáramú villamosgép kiviteli alakja kommutátor, csúszógyűrűk és kefék nélkül, azzal jellemezve, hogy úgy a főgép, mint a gerjesztőgép állórésze egyenáramú tekercselésű, mindkettőnek forgórésze pedig többfázisú váltóáramú hornyokba fektetett tekercselésű, mimellett az egyetlen főgép többfázisú forgórészének váltóáramot vivő gerjesztőáram vezetékei a gerjesztőgép. többfázisú forgórészének megfelelő tekercseitől a tengely irányában vannak odavezetve, a főgép állórészének egyenáramú tekercselése pedig a gerjesztőgép egyenáramú állórész-tekercselésének elrendezés tekintetében a többfázisú váltóáramú tekercseléshez viszonyítva egészben, vagy részben való leképezése, mégpedig generátornál azonos, motornál ellentétes polaritással. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti egyenáramú gép kiviteli alakja, egyforgórészes szerkezeti megoldással, melyre jellemző, hogy az egyetlen forgórész többfázisú váltóáramú külön-külön pólusokon levő tekercseléssel van ellátva, míg az állárész két. külön pólusokon levő, azaz térbelileg is elkülönített egyenáramú gombolyítású, melyek közül az egyik a váltóáram előállításához szükséges gerjesztőfluxus létesítéséhez való, míg a másik a főgép munkatekercselóse. 4. Az 1—3. igénypontok bármelyike szerinti egyenáramú villamosgép kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a forgórész gerjesztő tekercselése, illetőleg az állórész tekercselése többféle feszültségre átköthető vagy átkapcsolható. 5. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti egyenáramú villámosgép kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a főgép, illetve gerjesztögép forgórészeinek vagy állórészeinek egymáshoz viszonyított helyzete változtatható, miáltal a gépfeszültség szabályozható. G. Az 1—5. igénypontok bármelyike szerinti egyenáramú villamosgép kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a gerjesztőgép egyénáramú tekercselése a főgép egyenáramú kapcsairól van leágaztatva, miáltal az egyenáramú gép öngerjesztésű, azaz a főgép által indukált egyenáramból van a gerjesztőgép gerjesztőtekercselése táplálva. 7. Az 1. igénypont szerinti egyenáramú villamosgép kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a gerjesztőgép a főgéptől különválasztott egységet alkot, a két egysei? szinkronizmusát kényszerkapcsolat biztosítja, a forgórészek váltóáramú tekercsei pedig közvet] .ráül vagy csúszógyűrűk útján vannak egymással összekötve. A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiauó igazgatója 6081. Terv Nyomda, Budapest V., Balassi Bálint utca 21-23.
