146390. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék vízgőz áteresztő anyagok, pl. szövedékek, textiliák áteresztőképességének vizsgálatára
2 146.390 dozik. Párolgó folyadékként célszerű 1% alkoholt tartalmazó desztillált vizet használni. A találmány szerinti vízgőzáteresztő képességet vizsgáló műszert vázlatosan a rajzok szemléltetik, melynél az 1. ábra a teljes berendezést, a 2. ábra a vizsgálóedényt a kivezető vékony üvegcsővel és optikai leolvasószervet szemlélteti. A kettősfalú 1 hőtartó üvegedényben a meghatározott hőmérsékletű hőközlő folyadék, pl. víz, a termasztátból a 2 csövön áramlik be és a 3 csövön hagyja azt el. Az edény a 4 fedővel zárható le a környezettől. Az állandó belső relatív nedvesség biztosítására az edényben elhelyezett 5 nedvszívó anyag, pl. koncentrált kénsav szolgál, de bármely más exszikáló anyag alkalmazható. Ugyancsak célszerű elhelyezni az edényben egy 6 légnedvességmérőt is. A 7 vizsgálati minta a 8 szorítóval a 9 vizsgálóedényen van. A vizsgálóedény folyadéktáplálására a 10 zárócsappal ellátolt 11 töltőcső szolgál. A vizsgálóedény folyadékszintjének megállapítására az edényhez emelkedőén elhelyezett vékony 12 üvegcső szolgál, mely célszerűen a 13 kapillárisban végződik. A párolgó folyadék célszerűen 1% alkoholt tartalmazó desztillált víz. A párolgás foka a 15 olvasószerven állapítható meg a vékony cső szívállása alapján, mely a közlekedő edények elve alapján jelzi a próbaedény víznívóját. A leolvasó szerv optikai berendezése a 16 fényforrásból, 17 kondenzorokból, 18 objektívból és 19 leolvasó skálából áll. A találmány szerinti vizsgálati eljárást a készüléken mutatjuk be. A 2 csövön beáramló meleg víz az 1 hőtartó üvegedény zárt belső terében állandó hőmérsékletet biztosít. A légtér állandó relatív páratartalmának biztosítására exszikáló anyagot, pl. tömény kénsavat alkalmazunk, mely 30 C°-nál 42—45% relatív légnedvesség biztosítására alkalmas, azonban más légnedvesség elérésére egyéb exszikáló anyag is felhasználható. Az eltérő légnedvességi körülmények között való mérések jelentősége főleg textíliáknál veendő figyelembe, miután a valóságban is a téli, nyári, száraz és nedves időben történő hordások szintén változóak, így a mérések hőfokának és a levegő re^ latív nedvességtartalmának megváltoztatása révén a használatnak megfelelő viszonyok között tudjuk a méréseket eszközölni. A vizsgálóedényt célszerű 50 mm átmérőjű kör alakú edényformában megválasztani, ez esetben a szabad párolgó felület 19,55 cm2 . Ha a vizsgálóedényhez csatlakozó vékony üvegcső mintegy 400 mm-nyi vízszintes pályán 50 mm-nyit emelkedik, akkor a ferde csőben a párolgás során elmozgó víz szívó 1 mm-es elmozdulásnál a tapasztalat szerint 0,02355 ml víz párolog el. Ha kivetítésre alkalmas optikai berendezést készítünk, akkor pl. a rajz szerinti szerkezettel elérhető, hogy az 1 mm-es elmozdulást 35,9-szeres mértékben nagyítsuk ki és ebben az esetben a vetített kép 1 mm-es elmozdulásának 0,001525 ml párolgás felel meg. Ezzel lehetővé válik az elpárolgás mértékének igen pontos és gyors meghatározása anélkül, hogy a vizsgálati mintát ki kellene venni. A vizsgalatot célszerűen az alábbiak szerint eszközölhetjük: Fémsablon mellett 75 mm-es körátmérővel a vizsgálandó szövetből mintadarabokat vágunk ki^ majd ezeket a kellő hőfokon levő kettősfalú lefogószerv segítségével felerősítjük, most a vizsgálóedényt a töltőcsövön keresztül 15 mm magasságig feltöltjük 1% tiszta alkoholt tartalmazó desztillált vízzel, majd a nedvszívó anyaggal együtt a mintákat a lezárt térben 6 órán át állni hagyjuk. A vízgőzáteresztést a vízoszlop változásának megfelelően átszámítással állapítjuk meg a szokásos (gramm/cm2 • óra) értékben. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás vízgőzáteresztő anyagok, pl. szövedékek vagy egyéb textíliák gőzáteresztő képességének vizsgálatára, azzal jellemezve, hogy hőtartó edényben, nedvszívó anyag jelenlétében a vizsgálati mintával befedett és párolgó folyadékkal töltött vizsgálati edényhez kis keresztmetszetű csatlakozó csövön, előnyösen optikai nagyító berendezés segítségével fokbeosztással, célszerűen mm beosztással ellátott skáláról olvassuk le a vízszint váltakozását és célszerűen átszámítással megállapítjuk a párolgást (gramm/cm2 -óra) mértékben. 2. Készülék az 1. igénypontban méghatrozott eljárás foganatosítására, melyre jellemző a hőtartó edény, az edényben elhelyezett nedvszívó közeg, a vizsgálandó mintadarabbal befedhető) olyan vizsgálóedény, melyhez egyrészt utántöltő cső, másrészt a vizsgálóedény oldalfalához a fenékrészből emelkedőén elrendezett, vékony cső csatlakozik, mely cső mögött leolvasó szerv van. 3. A 2. igénypontban meghatározott készülék kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy a hőtartó edény olyan kettősfalú, fedővel ellátott, átlátszó, célszerűen üvegedény, melynek hőközlője a kettős fal között állandó hőmérsékletre melegített folyadék, pl. víz. 4. A 2. vagy 3. igénypontban meghatározott készülék kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a vizsgálóedény ferde csöve kapilláris végződésű, leolvasó szerve pedig fényforrásból, kondenzorokból, objektívből és fokbeosztással, célszerűen mm beosztással ellátott vetítőfelületből áll, mimellett a kondenzor és objektív között a folyadéknívót mutató vékony cső nyer elhelyezést. 5. A 2. igénypontban meghatározott készülék kiviteli alakja, melyre jellemző a vizsgálóedényhez csatlakozó, a hőtartó edényből kinyúló, zárócsappal ellátott utántöltőcső, mimellett a párolgó folyadék 1% tiszta alkoholt tartalmazó desztillált víz. 6. A 2—5. igénypontok bármelyike szerinti készülék kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a hőtartó edény légnedvességmérővel van ellátva. 2 rajz A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója. 6858. Terv Nyomda, Budapest V., Balassi Bíálint utca 21-23.
