146369. lajstromszámú szabadalom • Érintkező mélynyomórács előállítása autotipiai mélynyomás céljára
Megjelent: 1960. március 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 146.369. SZÁM 57. d. 2-10. OSZTÁLY - NO-67. ALAPSZÁM SZOLGALATI TALÁLMÁNY Érintkező mélynyomórács előállítása autotípiai mélynyomás céljára Nyomdaipari Kísérleti Üzem és Laboratórium, Budapest Feltaláló: Stáhl Endre nyomdamérnök, Budapest A bejelentés napja: 1957. október 18. A Klic-féle rácsmélynyomó eljárás sok bizonytalansággal jár. Ezért már hosszabb ideje foglalkoznak az un. autotípiai mélynyomás kidolgozásával. Itt az árnyalati hatást a rasztercsészék területének a változtatásával érik el, szemben a Klicféle eljárással, ahol az árnyalatosságot a csészék mélységének változtatásával hozzák létre. A rácsmélynyomó eljárás szubtraktív színkeverésen, az autotípiai mélynyomó eljárás additív színkeverésén alapszik. Ezért minőségi szempontból az autotípiai ményomó eljárás nem veheti fel a versenyt a Klic-féle megoldással. Nagy mennyiségű és közepes minőségű, pl. kereskedelmi munkákhoz azonban kiválóan alkalmas, mivel a formaelőkészítés — különösen a maratási folyamat — sokkal biztonságosabb és gyorsabb a rácsmélynyomásnál. A magas- és offsetnyomitatásban ismert autotípiai üvegrács segítségével eddig előállított rácsdiapozitívok, szűk árnyalati terjedelmük miatt nem alkalmasak az autotípiai mélynyomás céljára. Amíg ugyanis a világos- és középárnyalatokban a csészécskék teljesen külön állnak és így jó nyomásfeltételeket biztosítanak, addig a sötét árnyalatok — ahol a csészék egymásba olvadnak és ezzel a lehúzókés vezetésére szolgáló támaszfal folyamatossága megszakad — rossz nyomási feltételeket adnak, azaz a kiálló dúcok gyorsan elkopnak s néhány nyomás után a nyomóforma használhatatlanná válik. Ennek elkerülésére nem lehetett fél árnyalatnál nagyobb csészéket használni, ami azzal a hátránnyal járt, hogy nem tudták kihasználni a teljes árnyalati terjedelmet, hanem annak csak mindössze 45%^át Ennek következtében az árnyalatok összezsúfolódtak és az árnyalatos kép nyomtatásakor hatalmas részletveszteségek léptek fel. Kezdtek olyan rácspontf elépítéssel is kísérletezni, amely lehetővé teszi a sötét képrészekben oldalaikkal párhuzamos, négyzet alakú rácspontok létreíiozását. Ezt azonban mindeddig csak körülményes úton sikerült elérni. Különböző megoldásokat ajánl WÜraner DRP : 711 572 és DRP 716 263 szabadalmi leírásaiban. Az utóbbi elképzelést valósította meg a lipcsei Nyomdaipari Kutató Intézet skálaraszter néven, 'melyet érintkező mélynyomórácsként lehet használni. Ennek az érintkező rácsnak a' készítésére azonban egy igen bonyolult precíziós gépet szerkesztettek. Mindezekkel szemben a találmány egyszerű módon teszi lehetővé érintkező mélynyornórácsolknak reprodukciós fényképezőgépben, autotípiai üvegrácson keresztül történő gyártását. A vele elérhető érnyalatvisszaiadást az 1. ábra mutatja. Itt a teljes árnyalati terjedelemnek 75—80%-nát lehet kihasználni, szemben az előbb említett 45%-kal. Előállítása a szokásos horizontális reprodukciós fényképezőgépben üvegrácson keresztül történik úgy, hogy először keresztalakú •fényréfcesszel megvilágítjuk a fényérzékeny anyagot, amely a rácsdia pontjainaik oldalaival párhuzamos felépítését biztosító négyzethálózatot hoz létre. Ezután a megvilágítást kör alakú fényrökesszel folytatjuk, amellyel biztosítjuk a rácseleimeiken belüli átmenetességet. Majd a filmet a szokásos módon előhívjuk, rögzítjük és szárítjuk. Példa az érintkező mélynyomórács előállítására: Harizontális reprodukciós fényképezőgép szokásos helyére behelyezünk egy 60 vonal/cm2 sűrűségű autotípiai üvegrácsot. Az eredeti tartóra gyűrődésmentes fehér papírlapot helyezünk és azt egyenletesen megvilágítjuk. A gépet 1 : 1 méterarányra állítjuk be, majd a kihuzatot elmozdítjuk, hogy életlenséget kapjunk. Ezzel a papír esetleges egyenetlenségeit megszüntetjük. A kazettába Printon R, vagy ennek megfelelő filmet helyezünk, a rácstávolságoit 4 mm-re állítjuk. Először kereszt alakú rekesszel exponálunk. A rekesz méreteit úgy állapítjuk meg, hogy a hossza a 16-os viszonylagos nyílású rekesz átmérőjénél valamivel nagyobb legyen, míg szélessége hosszának mintegy egyharmada. A rekesznyílás átmérője azonos viszonylagos nyílásnál az optika közepébe való pontos behelyezése, mert lleenkező esetben, ha a rekesz; közepe
