146365. lajstromszámú szabadalom • Csökkentett számtartományú impulzusszámláló
*» Megjelent: 1960. március 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 146.365. SZÁM 21. g. 17-21. OSZTÁLY — MU—131. ALAPSZÁM SZOLGALATI TALÁLMÁNY Csökkentett számtartományú impulzusszámláló Műszeripari Kutató Intézet, Budapest Kadinger Béla oki. gépészmérnök, Budapest A bejelentés napja: 1958. október 24. Ismeretes, hogy a többstabil-állapotú multivibrátorok impulzusszámlálásra alkalmasak, továbbá, hogy ilyen multivibrátorok sorbakapcsolása útján olyan áramkört kapunk, amelynek számlálási tartománya — a továbbiakban számtartománya — az, egyes multivibrátorok számtartományának szorzata. Mivel a kívánatos számtartomány a legtöbb esetben eltér attól, amelyet egy ilyen egyszerű sorbakapcsolással el lehet érni, ezért gyakran úgy járnak el, hogy sorbakapcsolással előállítják a kívánatoshoz legközelebb álló, nagyobb számtartományt, amelyet azután az egyes multivibrátorok között alkalmazott további csatolásokkal csökkentenék a kívánatos értékre. Ezek az említett további csatolások egy szokásos kiviteli formája a visszacsatolás. A sorbakapcsolás útján az egymással összekötött multivibrátorok közt egy bizonyos • sorrend áll elő azáltal, hogy valamely multivibrator valamely jelet szolgáltató pontja a sorbakapcsolásban utána következő multivibrator valamely jelet érzékelő pontjával van összekötve. Ezen az alapon a visszacsatolás az egyéb csatolásoktól megkülönböztethő azáltal, hogy a visszacsatolás egy, a sorban későbbi multivibrator valamely jelet érzékelő pontjával, tehát a visszacsatoláson keresztül a jel a sorbakapcsplás sorrendjéhez viszonyítva visszafelé hat. Meg kell jegyezni, hogy a sorban előbbi multivibrátorból is indulhat jel a visszacsatoláson keresztül a, sorban későbbi multivibrator felé, azonban a visszacsatolást úgy képezik ki, hogy ez az előrehaladó jel' ne tudja "megváltoztatni az utóbb említett multivibrator stabil állapotát. Ily módon a visszacsatoláson csak az előbb említett, a sorbakapcsolás sorrendjéhez viszonyítva visszafelé haladó jel hatásos. Elektroncsöves áramköröknél többnyire az Miód a jelet szolgáltató és a vezérlőrács' a jelet érzékelő, ezért pl. vázlatos jelölésben csak ezt a két elektródát tüntetik fel. A gyakorlatban többnyire kétstabilállápotú multivibrátorok sorbakapcsolásáról van szó. Például négy ilyen áramkör sorbakapcsolásával 1—16-ig terjedő számtartományt kapunk, amelyet további csatolásokkal a tízes számrendszerre való tekintettel kívánatos 1—10 tartományra csökkenthetünk. Erre a módszerre egy példaképpeni kiviteli formát mutat az 1. ábra. Az ábrán 1, 2, 3 és 4 kétstabilállápotú multivibrátorok sorba vannak kapcsolva az 5, 6 és 7 csatoló elemek által. A visszacsatolásokat a 8 és 9 csatoló elemek alkotják a 2 és 3, valamint a 3 és 4 multivibrátorok között. A visszacsatolás hatása — melyét törlésnek is neveznek — a számtartomány csökkentése. Így az 1. ábrán példaképpen ábrázolt esetben a 8 visszacsatolás által 2-vel, a 9 visszacsatolás által 4-gyel csökken a számtartomány. A törlés azonban mindannyiszor létrejöhet, ahányszor a visszacsatoló elem hatásos jelet tud szállítani a sorban későbbi multivibrátorból a sorban előbbi multivibrátorhoz. Így pl. az 1. ábrán példaképpen ábrázolt esetben a 8. visszacsatolás a 3. multivibrátorból egy teljes működési periódus alatt két alkalommal is kap olyan jelet, amelynek folytán törlés előállhat. Ez hátrányos, mert ha ez a törlés nem egy, hanem két alkalommal jön létre, akkor 1—8 számtartományt kapunk 1—10 helyett. Az esetek nagy részében azonban — így a példaképpen bemutatott esetben is — a felesleges törlés alkalmával kisebb a visszacsatolásra jutó jel, mint a másik alkalommal. Ilyen esetben a visszacsatolás elemeit úgy választották meg, hogy az a visszacsatoláson haladó jelet annyira csillapítsa, amely csillapítás mellett az egyik alkalommal az átvitt jel még létrehozza a törlést, a másik alkalommal azonban — amikor a jel kisebb — már ne legyen elegendő a törléshez. A példaképpeni esetben a 8 visszacsatoló elemet kell így megválasztani. Így azonban egy kényes helyzet áll elő, mert az említett különbség a két alkalommal fellépő jelek között többnyire viszonylag kicsi, ezért, ha a szóban forgó visszacsatolás kevéssel erősebben csillapít a szükségesnél, akkor a kívánatos