146351. lajstromszámú szabadalom • Gőznyomáscsökkentő készülék

Megjelent: 1960. március 1. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 146.351. SZÁM 47. g2

. 1—6. OSZTÁLY - MA-798. ALAPSZÁM Gőznyomáscsökkentő készülék Mayer Béla üzemvezető m., Budapest A bejelentés napja: 1958. július 11. Az üzemi gőzvezetékek a rendeltetéstől függően különböző gőznyomásokat igényelnek. A kazán által szolgáltatott gőz nyomását a kívánt szakaszon gőznyoimáscsökkentő készülékek beiktatásával csökkentik a kívánt értékre. E készülék rendeltetése, hogy változó kazánnyomás és a készülék utáni szintén változó elvétel esetében is állandó nyomást biztosítsanak a felhasználási helyen. A beállított nyomás mindig kisebb mint a várható legalacsonyabb kazánnyomás. Hasonló készülékek különböző kivitelezésben általánosan ismertek és el vannak terjedve. Az ismert megoldások egyes és kettős fojtószeleppel bíró rendszerökre tagozódnak. Az egyes szeleprendszerű készülékek pontos zárásra képesek, a kettős szeleprendszerűeik a hő'fok okozta dilatációs különbözetek miatt ne-m. A szeleptányérra általában kétféle nyomásérték hat, egyik oldalon a mindenkori és változó kazánnyoimás, a másik oldalon a kívánt és állandósított csökkentett nyomás. A két nyomás különbsége erőkülönbségeket okoz, amelyek károsan befolyásolják a működés egyenletességét és ezért e körülményt erőkiegyenlítéssel (tehermentesítéssel) meg kell szüntetni. Ennek lényege a szeleptányérral összekötött és azzal megegyező területű második felületelem kialakítása, amelyre a mindenkori nyomások ellentétes irányban hatva a szeleptányérra ható erőket kiegyensúlyozzák. A kettős szeleprendszernél ez az erőkülönbség a két szeleptányér alkalmazásával egyenlítődik ki. Az egyes szeleprendszerű készülékek előbb ismertetett erőkiegyenlítése csak sztatikailag érvényesül kielégítően, mert a nagy sebességgel áramló gőz az áramlási térben helyetfoglaló szeleptányérra dinamikus erőhatásokat is kifejt, amitől a tehermentesítő felület (távolabbi elhelyezkedése miatt) mentes. E dinamikus erők egyensúlybontó körülménye miatt az egyes szelepkiképzésű megoldásoknál a szeleptányér a gőzáram irányához mérten a szelepfészek után helyezkedik el és a gőzáram irányával megegyezően nyit, vagyis a gőz nyomása a szelepet nyitni igyekszik. Ez a megoldás kedvezőbb körülményeket teremt a dinamikus erők mezejében mint a szelepfészek előtti elhelyezés. Nagy hátránya viszont a szelepház körülményesebb és költségesebb kiképzése és a szerelés rendkívül kedvezőtlen ténye. A készülék szétszedését csak speciális szerszámokkal, gyakorlott, jó képzettségű szakember végezheti. A találmány szerinti készülék (1. és 2. ábra) egyes szeleprendszerű kiképzéssel és a szelepfészek előtt elhelyezett szeleptányérral bíró megoldás, amelynél a szeleptányérra ható dinamikus erőhatást a szeleptányér kiegyenlítő felületeinek a sztatikus tér hatása alá történő rendelése hatástalanítja. A szeleptányér legnagyobb átmérőjének megfelelő hengeres hosszabbítással bír, amely benyúlik a nyugalmi (sztatikus) térbe. Az; 1. ábra szerinti készülék 0,5 att. és ennél nagyobb túlnyomásokra való csökkentésre szolgál, a 2. ábra pedig a 0,5 att. alatti nyomástartományokra való kiképzést szemlélteti. Mindkét kivitelnél az „A" és ,,A1" a magasnyomású, ,,B" és ,,B1" a csökkentett nyomású teret jelöli, éspedig „A" és „B" a gőzáramnak kitett tereket, „Al" és „Bl" pedig az áramlásmentes nyugalmi (sztatikus) gőztereket. A magasnyomású gőz az „A" térben lép be, az (5) vezetőgyűrű illeszkedő hézagain behatol az „Al" térbe, ahol a (10) csőmem'brán középátméretének területe egyező a (2)—(3) szelepelemek átmeneti területével és így a nyomás ellentétes irányban két egyező nagyságú területre hatva erőben kiegyenlítődik. A (4) hengeres szeleptányér hosszabbítás kiiktatja az „A" áramlási térből a (3) szeleptányér (I) jelű kiegyenlítő felületeit és az „Al" nyugalmi erőtér viszonyainak rendeli alá. A gőz a nyitott (2)—(3) szelepelemeken keresztül átáramlik a „B" csökkentett nyomású térbe és a (16) impulzus vezetéken, valamint a (15) kiegyenlítő edényen keresztül a „Bl" csökkentett nyomású sztatikus vezérlő' térbe jut, ahol a (13) csőmembrán középátméretének megfelelő területére hatva erőt fejt ki. Ezzel az erőhatással szemben a (20) nyomórugó fejti ki erejét, amely a (22) csavarzattal állítható. A beállítás a kívánt csökkentett nyomás értékének megfelelően történik. A rugó feszítésével növeljük az átbocsátott gőz nyomását, lazításával "viszont csökkentjük azt. Az egész szerkezet a (7)—(11) és (19) összekötőszárak révén mechanikus kapcsolatban van és minden szelepelem mozgása egyetemes helyzet-