146328. lajstromszámú szabadalom • Ülőúszós folyadék mennyiségmérő

2 146.328 a keringetett hűtőközeg mennyiségét. Mindkét mérési mód pontatlanabb a súlyméréssel történő mérésnél. Fokozottabb mértékben vonatkozik ez a második példaként említett hűtőközeg mennyiség mérésre, ahol négy hőfok-, egy nyomás- és egy vízmennyiség-mérést végzünk és ezekből számítjuk ki az óránként keringetett hűtőközeg-mennyiséget, A 2. ábra szerint az —1— csővezetéken a —2— úszóházba érkezik az NH?, folyadék. Az úszó rendeltetése az, hogy NH.-j gőzöket ne engedjen a készülékbe. A —15— úszó viszont megakadályozza, hogy gőz távozhasson a készülékből. Gőzképződésre mindig meg van a lehetőség, ha a mérni kívánt folyadék nyomása kisebb lesz, mint a hőmérsékletéhez tartozó telítettgőz nyomása. Ha viszont olyan folyadékot akarunk mérni — pl. vizet — és olyan körülmények között, hogy gőzképződéstől nem kell tartani, a —2— és a —15— úszókra nincs szükség. A —2— úszóházból a —3— csövön át a —4— be- és kieresztő szerven keresztül jut a folyadék az —5— edénybe. A folyadék beáramlása az —5— edénybe addig történik, míg a folyadékszint olyan magasságot ér el, amelynél a —6— úszó felemelkedése következtében a 7-es helyen záródó áramkör által működésbe hozott —8— elektromos szerkezet, pl. elektromágnes a —4— szervet át nem váltja. A —4— szerv átváltása után a folyadék az —5— edény töltése közben kiürült —9— edénybe áramlik és ugyanakkor megkezdődik az —5— edény kiürülése. A ki- és beeresztő szerv átváltása, vagy az áramkör záródása ugyanakkor működésbe hozza az —Sz— számlálót, amely megszámolja az átváltások számát, amely arányos az 5. képlet alapján a mérőn átfolyt folyadék súlyával. F —f ahol n = az átváltások száma. Az --5— edényben a folyadékszint lesüllyedése következtében a 7-es helyen újra megszakad az áramkör és ezután a —4— be- és kieresztő szervet (melyet nem szükséges egybeépíteni, de ezzel az ábrázolás egyszerűvé és a működés is könnyen érthetővé válik) —13— rugó tartja a kívánt helyzetben. A —9— edénybe a folyadék áramlása a —10— úszó súlya és mérete által meghatározott magasságig történik, amely magasság elérése után a —10— úszó a 11-es helyen zárja a —12— elektromos szerkezet áramkörét és az a be- és kieresztő szerveket visszaállítja az előbbi helyzetbe és impulzust ad az —Sz— számlálónak is. A kifolyást vezérlő szerv méretezésénél az az elsőrendű követelmény, hogy a készüléknek a méretezett maximális mennyisége mérése esetén is az egyik edény töltése befejezéséig a másik rajta biztosan kiürüljön. Az elektromos kontaktusok méretezésénél az a fontos., hogy az úszó elmozdulása ellen ne jelentsen nagy ellenállást és az úszó csekély elmozdulásakor zárja az áramkört. Az úszó vezetése a szokásos vezetékben vagy lengőkaros vezetés mellett úgy is megoldható, hogy az úszókat alul és fölül célszerűen 3—3 helyen vékony elasztikus huzallal, pl. acélhuzallal lazán a mérőedény belső oldalához erősítjük. Az úszótesteknek ilyen módon való megfogása is biztosan megakadályozza az úszók oldalirányú kilengéseit, és viszont a függőleges elmozdulás ellen minimális állandó ellenállást jelent. Az elektromos vezetékek a —14— helyen csatlakoznak az elektromos szerkezetet működtető áramforrás kapcsaira. A 3. rajzon ugyanez a készülék sémája látható, azzal a különbséggel, hogy az automatizálás nem elektromos úton történik. A 3. rajzon a mérőkészülék egy hűtőkompreszszor agregátum keringésben tartott hűtőközege, pl. {NH3) folyadéka útjába van iktatva. A hűtőközeget a —2— kompresszor az —1— elpárologtatóból szívja és azt a —4— kondenzátor nyomására komprimálja. A —3— olajleválasztón keresztül a gőz a kondenzátorba jutva csép pf oly ósodik. A kondenzátorból a folyadék az —5 — úton a —6— úszóházba kerül, majd a —8— szerven keresztül a —9— edénybe jut, A —10— úszótest súlya, térfogata és alakja által meghatározott folyadékszint elérése utón az úszótest a —11— rúd közvetítésével a —12— tolattyút süllyeszti. A —12— tolattyú szabályozza a —13— szervomotor két oldalára ható nyomást. A rajzolt helyzetben a szervomotor dugattyúja —a— oldalán van a nagyobb és a —b— oldalán a kisebb nyomás. A —12— tolattyú süllyedése után a szervomotor a —8— be- és kiömlést vezérlő szervet átváltja és ugyanakkor impulzust ad a számlálónak is. A —8— szerv átváltása után a —9— edény ürül és a —19— edény telik. A —20— úszó felemelkedése visszatolja a —12— tolattyút, mely most a szervomotorot is visszavezérli, miáltal az hat a —8— be- és kiömlést vezérlő szervre és a számlálóra is. A szervomotor rúdja úgy van kiképezve, hogy a dugattyú mindkét határhelyzetében tömören zárja a mérőedény és a dugattyú —a— oldali lerét. A záróerőt a dugattyú két oldalára ható nyomások különbsége mindig biztosítja. Alkalmazható az a megoldás is, mikor az úszó megfelelő méretezésével maga mozgatja a be- és kiömlést vezérlő szervet és működteti a számlálót is úgy, hogy nincs semmi erősítő berendezés beiktatva az úszó és a be- és kiömlést vezérlő szerv, valamint a számláló közé. Szabadalmi igénypontok: 1. Mérőberendezés folyékony közegek mérésére, jellemezve egy vagy több —nyitott, vagy zárt — hengeres, vagy hasábos mérőedénnyel, amelyek alján ugyancsak hengeres vagy hasábos úszó van elhelyezve és az úszó mechanikus, vagy elektromos kapcsolatban van a be- és kieresztő szervekkel, valamint az ürítések számát regisztráló, illetve számláló berendezéssel. 2. Az 1. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az úszó vezetése az edény falához és az úszóhoz alul és fölül több helyen erősített huzallal, pl. acélhuzallal történik.