146319. lajstromszámú szabadalom • Eljárás emulziós festékek előállítására

2 146.319 alkáli földfémek, vagy azoknál nagyobb atom­súlyú fémek szappanjai, vagy más szerves sói. Színtadó anyagként; akár pigmenteket, akár szí­nezéket alkalmazhatunk, és alkar oly anyagot, mely a' használt oldószerek legalább egyikében oldódik. Alkalmazható azonban természetesen több színtadó anyag egyidejűleg is, sőt alkalmazhatunk két különféle jellegű színtadó anyagot is, melyek egyike az egyik oldószerben, másika pedig a má­sik oldószerben lesz diszpergálva és/vagy oldva. Közvetítő1 segédkomponensként és egyben az egyensúly biztosítására szolgáló anyagként szintén nagymolekulájú anyagokat alkalmazunk, mint ami­lyenek általában pl. a kolloid anyagok, vagy fehér­jék, magasabbrendű szénhidrátok, vagy esetleg ugyanilyen jellegű más anyagok, pl. műanyag. Ezen segédanyagot célszerűen úgy kell megválasz­tani, hogy az a kötőanyagot nem tartalmazó oldó­szerben oldódjék. Eimulgáló anyagként erre a célra szokásos ismert anyagokat, pl. alkáliszappanokat, zsíralkoholszul­fonátot, és hasonló egyéb anyagokat alkalmaz­hatunk. A találmány értelmében az emulziós festék gyár­tásánál oly módon járunk el, hogy a színtadó anyagot az emulzióhoz szükséges két oldószer bár­melyikéhez, még az emulzió készítését megelő­zően hozzáadjuk. E színtadó anyagot ezen oldó­szerben akár oldatba is vihetjük, készíthetünk azonban abból és az oldószerből csupán egy szuszpenziót. A színtadó anyagot elhelyezhetjük akár a kötőanyagot nem tartalmazható oldószer­ben is, célszerűen azonban úgy járunk el, hogy a színtadó anyagot a kötőanyagot tartalmazó oldó­szerbe adagoljuk. Így pl. célszerű valamilyen kötő­anyagként szereplő műanyagot szerves oldószer­ben oldani, és ezen oldathoz adagolni a színtadó anyagot, vagyis abban célszerűen egy pigmentet szuszpendálni. Ha közvetítő segédkomponenst, ill. egyensúlyt biztosító komponenst is alkalmazunk — melyre abban az esetben, ha a színtadó anyag szuszpen­zió formájában van jelen, feltétlenül szükség van —; úgy a színtadó anyagot ebben a segédkompo­nensben is diszpergálhatjuk és az ebből fog a kötőanyagot tartalmazó rendszerbe átkerülni. E segédkomponenst az emulzió létrehozását meg­előzően kell bármely oldószerhez adagolnunk, cél­szerűen azonban úgy eljárni, hogy létrehozzuk az egyik oldószerből, a kötőanyagból és a színtadó anyagból álló rendszert, és ehhez az emulgáló­anyag adagolását megelőzően, vagy legkésőbb ma­gával az emulgátorral együtt adagoljuk a rend­szerhez e segédkomponenst a másik oldószerrel együtt. Lényeges az, hogy sem a színtadó anyagot, sem a segédkomponenst, sem bármelyik egyéb komponenst nem szabad később adagolni a rend­szerhez, mint az emulgátort. Legfeljebb oly módon hozható még létre használható emulziós festék, ha az etmulgátor úgy kerül utolsóként a rendszerhez adagolásra, hogy az emulgátorral egyidejűleg, ül. együtt még további komponens, vagy komponen­sek (tehát pl. segédkomponens, víz) kerül adago­lásra. Az a felismerés azonban, hogy ha. az emulgá­tort oly módon adagoljuk utolsó komponensként, hogy azzal egyidejűleg adagolunk még további komponenseket is, vezetett ahhoz a megoldáshoz, hogy az emulziós festék a felhasználási helyszínen oly módon készíthető el két előre elkészített, de emulziót még nem képező részből, hogy az egyik rész a kötőanyagot és az egyik oldószert tartal­mazza, a másik rész az emulgátort, segédkompo­nenst és színtadó anyagot a másik oldószerrel együtt, és e két részt közvetlenül a felhasználás előtt hidegen, egyszerű keverés útján egyesítjük egymással. Az is megoldható azonban, hogy a szintadó anyag ne az emulgátort tartalmazó rész­hez, hanem a kötőanyagos kiindulási részhez tar­tozzék, vagy legalábbis részben már ebben legyen jelen. Éppen az a megoldás, hogy az emulziós festék két részből a helyszínen hozható létre, teszi lehe­tővé azt a további egyszerűsítést, hogy a csoma­golásra és szállításra kerülő elegyítendő két rész súlyát oly módon csökkentsük, hogy azokhoz a vizet ne a csomagolt áruhoz adjuk hozzá, hanem a víz, mint második oldószer a helyszínen legyen hozzáadható, pl. az emulgátort tartalmazó részhez. A helyszínen való emulziós festékelőállítás azon­ban legcélszerűbben úgy történik, hogy meghatá­rozott mennyiségű szerves oldószeres, a színtadó anyagot tartalmazó műanyagoldathoz adagoljuk hozzá az emulgátort és segédanyagot oldott álla­potban, melyek azonban szilárd alakban kerülnek forgalomba, és amelyeket a helyszínen kell meg­határozott mennyiségű vízben oldatba vinni. A kész emulziós festék egyébként bármely ismert módon a kívánt helyre, pl. falra felfest­hető. A felfestett festék, amely tehát pl. egy pig­mentből, egy műanyag kötőanyagból, egy szerves oldószerből, vízből, enyvből és szappanból áll, fel­festés során először is elveszti oldószer tartalmát, amennyiben az oldószer- részben beszívódik a falba, részben elpárolog, ilyf ormán megszilárdul éspedig úgy, hogy a kötőanyag az egyes festékszemcséket körülveszi, vagy legalábbis levegőtől nagyjából el­zárja és így egy vízzel mosható festékréteg kelet­kezik. Ez az oka az emulziós festékek nagy tar­tósságának. Világos a fentiekből, hogy a találmány értelem­szerűen számos változatban kivitelezhető. Mielőtt a találmányt részletesebben néhány példa kapcsán mutatnám be, az alábbiakban a számos változat közül legalkalmasabbnak a következők lesznek fel­sorolva: a) Az emulziós festék készítése során oly módon járunk el, hogy szerves oldószerben egy kötő­anyagot oldunk és ebben az oldatban diszpergá­lunk szervetlen pigmentet. E diszperzió elkészülte után létrehozunk egy oly oldatot, mely az emul­gátort és a segédanyagot tartalmazza, és e két oldatot egymással hidegen egyesítve és elkeverve hozzuk létre az emulziós festéket. Ez az eljárás látszik legalkalmasatbbnak a helyszínen való fes­tékkészítés céljaira is. Különösen alkalmas ez az eljárás abban az esetben, ha annak megvalósítá­sához oly olcsó anyagokat alkalmazunk, mint ami­lyenek színtadó anyagként a szervetlen pigmentek, szerves oldószerként pl. benzol, kötőanyagként pl. polisztirol, emulgátorként káli, vagy nátronszap­pan és segédanyagként pl. enyv. b) Az emulziós festék készítése során úgy já­runk el, mint a) alatt, azzal a különbséggel, hogy

Next

/
Thumbnails
Contents