146310. lajstromszámú szabadalom • Érintésvédelmi földelési rendszer lakóépületekhez

I • Megjelent: 1960. március 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 146.310. SZÁM 21. c. 1-19. OSZTÁLY — HA—527. ALAPSZÁM Érintésvédelmi földelési rendszer lakóépületekhez Harkányi József oki. gépészmérnök, dr. Ronkay Ferenc oki. gépészmérnök és Magyar Elek technikus, mindhárman Budapesten A bejelentés napja: 1957. november 22. A lakóházak vízcsőhálózatának védőföldelésként való felhasználása a múltban. önként adódott, mi­vel a csővezetékben kizárólag fémből készült ele­meket, illetve szerelvényeket használtak és így az egész csővezeték rendszer villamos szempontból összefüggő vezetékrendszert alkotott, beleértve a földben fekvő alapcsöveket is. Ez az összefüggő, részben földbe fektetett vezető rendszer igen jó, azaz általában 1 ohm alatti szétterjedési ellenál­lású volt és így a háztartási villarnoskészülékek érintésvédelméhez, mint védőföldelés az e készü­lékeknél a gyakorlatban használatos áramerősségek mellett teljesen megfelelt. Újabban azonban mind­inkább terjed a szigetelőanyagokból vagy PVC anyagokból készült vízcsőelemek használata, kü­lönösen az utcai tápcsöveknél és bekötőcsöveknél, miáltal a vízcsőhálózatnak védőföldelésként való felhasználása mindinkább bizonytalanabbá válik, sőt fennforog az a veszély, hogy ha a háztartási villamoskészülékeket olyan vízesővezetékhez kö­tik, mely szigetelőanyagból készült közbeiktatott elemekkel a bekötőcsövektől elszigetelődik, akkor a háztartási villamoskészülék esetleges meghibá­sodása az érintési veszélyt a szomszédos lakásokra kiterjeszti. Tehát ily esetben a földelés védelem helyett inkább kárt okoz, mert a baleseti való­színűséget megnöveli. A nem fémből készült vízcsőelemek, illetve sze­relvények használatbavétele elsősorban az utcai fővezetékekre, azaz tápcsövekre és a bekötőveze­tékekre, azaz bekötőcsövekre terjed ki, míg a ház­telken belül napjainkban is általában fémből ké­szült csőszerkezeteket alkalmaznak. A telken belüli fémből készülő vízcsővezeték a földben fekvő alapcsövekkel együtt sem rendel­kezik általában az érintésvédelemhez szükséges értékű szétterjedési ellenállással. A találmány ki­küszöböli e hátrányokat és lehetővé teszi a szét­terjedési ellenállásnak a szükséges értékre való legegyszerűbb és leggazdaságosabb lecsökkentését. A találmány oly érintésvédelmi földelési rendszer lakóépületekhez, melyre az a jellemző, hogy va­lamely ház fémből való vízcsőhálózatának csövei egymással és egyéb a házon belül levő fémcsövek­kel, illetve a szomszédos vagy közeli háztelkeken levő fémcsőhálózattal fémesen vannak összekötve. Ez az összekötés a nagyobb kiterjedésű fémtár­gyakkal, pl. a központi fűtés csővezetékével is megtörténhet. így párhuzamosan kapcsolt földe­lési rendszert kapunk, melynek eredő ellenállása kisebb, mint az egyes földelések s villamos ellen­állása. Ennek előnye még az is, hogy a rendszer­ben résztvevő egyes földelések meghibásodása esetén a közös fémes összekötés folytán, a többi földelés még mindig jó érintésvédelmet biztosít. A találmány értelmében a védő-földelő1 csőrend­szer úgy van kivitelezve, azaz úgy van mére­tezve, illetve a csőhálózatnak annyi csöve van külön közös fémes vezetővel egymással össze­kötve, amennyi a földelések villamos ellenállásá­nak eredőjét előre meghatározott érték alá csök­kenti. Ezek az összekötések hasonlíthatatlanul keve­sebb fémfelhasználást igényelnek annál, mint amennyi fémmennyiség az utcai vagy bekötő­csövekhez kellene, ha azok fémből készülnének, vagy pedig, ha külön e célra létesített védőfölde­íéseket kellene alkalmazni. Ugyanakkor a rend­szer ellenőrzése, illetve a fémes összeköttetések fenntartása egyszerűbb és megbízhatóbb. A találmányt közelebbről még a csatolt rajz alapján is magyarázzuk, mely annak példakép­peni kiviteli alakját szemlélteti: A —14— utcai táposőből ágaznak le a —15— bekötőcsövek, melyek újabban villamos szem­pontból szigetelőanyagból készülnek. A —16— vízmérő készülék és —17— főelzárócsap után következik a —18— alapcső, azaz elosztócső, mely már fémből készült és a földbe van fektetve. Eb­ből ágaznak ki a —19— felszálló csövek. A rajz szerint az —1, 3, 5, 7, 9, 11, 13— házak —18— alapcsövei —20— összekötő vezetékkel vannak fé­mesen egymásisal összekötve és ez a —20— talál­mány szerinti fémes vezeték teszi lehetővé, hogy az egész rendszer eredő villamos ellenállása lénye­gesen kisebb legyen, mint az egyes házakban levő vízcsőhálózat földelési ellenállása. Ez teszi egyáltalán alkalmassá az egész rendszert megbíz­ható érintésvédelmi földelés felhasználására.

Next

/
Thumbnails
Contents