146283. lajstromszámú szabadalom • Folytonos üzemű, közvetett fűtésű sütőkemence péktermékek előállítására

2 146.283 -4— füstcső kör, ill. ellipszis gelyén áthaladó alakú. A —3— boltozati téglák minimális falvastagsága a maximális hőátadást biztosítják. A téglák végei a betoncsövekhez hasonló horonnyal végződnek, a tökéletes zárást elősegítik. Az összeépítés samott habarcsba, a téglák hosszirányú váltakozó kötésé­vel történik. A téglák külső oldalain hagyott 15/30 mm —6— hornyokban 16 mm 0 gömb vas —7— vonóvasak­kal összekötendők. A végső anyák alá 8 mm-es kazánlemezből 100/100 cm-es alátét helyezendő. A boltozat hosszirányban a samottfalazat tetején —8— azbeszt-zsinóron fekszik fel, azáltal a dile­táció az egész boltozatban egységesen biztosított. A —9— boltvállak pedig a —10— vasfegyverzet­nek támaszkodnak. A három —1— sütőtér is egymástól teljesen függetlenítve úgy nyer elhelyezést, hogy a —11— harmadik sütőtér a —12— padlószintről kezelhető, és egy-egy ajtó szélesség az eltolódás vízszintes irányban is. A —11— harmadik ajtó aljának ma­gassága egyezik a normál gőzkemence második ajtó nívómagasságával 128 cm, így a harmadik sütőtér vízszintes síkjának elméleti középvonala . 145 cm, kezelése kényelmes. Az egymás felett elhelyezett sütőterek légmen­tes elzárását a hazai jellegű péktermékek kisütése követeli meg. A hazai péktermékeknél, tekintve, hogy a tészta összeállítása nagyobb % liszt, és kevesebb % víz > folyékony élesztő adagolásával történik, mint külföldön, a sütési folyamat kezde­tén 8—10 percen át 350 C° hőfokot, ún. hitzet igényel. Ezen hőfokkal egyidejűleg telített pára­tartalmat kell biztosítani, mivel a hőfok hatására a tészta belsejében az élesztő által keletkezett bu­borékok terjednek, a tészta tömege duzzad, fej­lődik, és szükséges, hogy a felszíne terjedni tud­jon, nyúljon, és ne repedezzen össze. Olyan rendszerű sütőkemencékben, ahol az egy­más feletti sütőterek függőleges irányban össze­függnek csatornarendszer által, ahol a forró pára, gőz (svöll) felfelé terjedve a legfelső sütőtérben felszökik, hazai jellegű péktermék nem süthető. Tűztere: szén-, gáz-, gázolaj-fűtésre is beállít­ható. Széntüzelés esetén rostély épül be levegő aláfújatáshoz, csatornával. A primer levegő a hamuajtón keresztül jut a tüzelőrács alá, majd an­nak nyílásain keresztül a tűzbe. Hazai szeneknél ajánlatos a —13— szekunder levegőcsatornát is beépíteni, ami a meleg levegő áramlását a tűzhöz, az éghető gázok teljes elégetését biztosítja. A fűtése a —14— tüzelőrácson történik. A forró füst a vázlaton feltüntetett boltozati —4— füst­csatornákon előrefut, majd az —5— fordulópont után pedig visszafelé áramlik a kéménybe. Az egyes csősorokba (alsó, középső, felső) a be­áramlás a tüzelő végfalon elhelyezett karral —15— öntött vas terelőlemezekkel szabályozható. Menet közben az egyes kemencék hőfoka tetszés szerint változtatható, pl. beállítható 1 db kemence hitzre, 2 pedig umlackra stb. A —4— csatornák mindkét oldalon kinyitott —16— tisztítónyílásokon, megemelhető —16— mellvason keresztül tisztíthatók, és átlátással ellen­őrizhetők. A távozó füst még egy —17— 350 literes boyler, és egy 30—40 literes, alacsony nyomású gőz­boyler fűtését is szolgálhatja. Mindkét boyler biz­tosítószeleppel is ellátható' A gőzboylerból a cső­vezetéken keresztül jut a pára a sütőterekbe. A csapok kezelése a sütőkonyha felőli homlokfalról történik. Így a pára a kisütéshez biztosított. Az esetleges páratöbblet eltávozását pedig a kéménybe vezető távnyitású 2—2 db —18— tiplicső segíti elő. Esetleges szakaszos' üzemeltetéskor ugyanezen két nyitott tiplin keresztül a kemencetér közvetlenül is fűthető. A kemenceajtók nyitása kapcsolja a villanyt, a svöll-ajtókat lábpedál emeli. A belső és tűzzel érintkező felületek samott­téglából épülnek. A külső hőszigetelő falak két­oldalról, elölről és felülről thermolit-téglából. A folytonos üzemű, közvetett fűtésű sütőke­mence : Megépíthető régi kemencék helyén épületbe­ruházás nélkül, vidéken és fővárosban egyaránt. Kizárólagosan hazai nyersanyagból készíthető. Az üzemi higiénia követelményeinek teljesen megfelel. Munkavédelmi szempontból előnye, hogy az eddig használatos három sütőterű kemencéknél sokkal alacsonyabb, így a magasító pódium telje­sen kiküszöbölhető. Ugyanolyan folytonos üzemű, mint az eddig használatos gőzkemencék, de robbanásveszély nél­kül. Ugyanakkor az előállítási költsége a magyar kemencék előállítási költségét nem haladja meg. Hazai, alacsony fűtőértékű barnaszenekkel fűt­hető. A kemenceblokk I. és U. vasfegyverzet közé épül. Az egyik végfalba a sütőkonyha felől a —19— vetőajtók és —20— világítóházak helyezkednek el, valamint a csatornák tisztítónyílásai. A másik végfalba a fűtőház felőli —21— tüzelő-, hamuajtó, tisztítónyílások, —14— tüzelőrács és felül a boyler épül be. A (herd) —22— sütőfelület 28 SK samott-téglá­ból készül, vagy az eddig gőzkemencékben haszná­latos monierlapoktból. Szabadalmi igénypont: Folytonos üzemű, közvetett fűtésű sütőkemence, azzal jellemezve, hogy a kemence egyik végéről nyíló, egymástól független és egymás felett elren­dezett sütőterei, és a kemence másik végében levő tűztérből nyíló, a sütőterektől független tereket képező füstjáratai vannak. 8 rajz A kiadásért felel a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 594587. Terv Nyomda, Budapest V., Balassi Bálint utca 21-23.

Next

/
Thumbnails
Contents