146266. lajstromszámú szabadalom • Radióaktív izotopos tömörség vizsgáló szonda

Megjelent: 1960. március 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 146.266. SZÁM 5. a. 1—19. OSZTÁLY — VE—304. ALAPSZÁM Rádióaktív izotópos tömörségvizsgáló szonda Véssey Ede vegyész, Budapest A bejelentés napja: 1958. július 17. A találmány eszköz, melynek működése a gammafotonok anyagban történő szóródásán alapul s amellyel tömörség mérhető. Külföldön ismeretesek ilyen elven működő szondatípusok. Ismert, hasonló elven működő szondatípus a találmány szerinti megoldástól abban különbözik, hogy a) egyes típusok ütve működtetnek. Ezek olyan kihegyezett végű vascsövek, melyeknek alsó végében ugyanolyan rendszerű sugárforrás és jelfogó készülék van beépítve mint az általam benyújtott találmány szondájában. Ez a mérőberendezés mind a benne levő GM cső, mind pedig az előerősítő elektronika révén rázkódásra, ütésre igen érzékeny és könnyen tönkremegy. Ha az ilyen beverő vasszondát a talaj 1—2 m mélységébe szándékozunk beütni, a jelfogó berendezés könnyen tönkremegy. Ezért nagyobb mélységekbe az ilyen típusú szonda nem is alkalmazható. b) Más szondatípusok a mérendő talajokat stb. béléscsővel fúrják meg. E béléscsövek 1—1,5 m-es darabokból csavarhatók össze. Ebbe a béléscsőbe engedik le a belső, jelfogó berendezés szempontjából a javaslattal azonos összeállítású szondát, amelynek átmérője úgy van kalibrálva, hogy a béléscsőben éppen elférjen. Ennek hátrányai, hogy költséges talajfúrás szükséges, mérésnél a béléscső vas, vagy fémfala, annak egyenetlenségei — különösen az illeszkedéseknél — zavarnak. A szonda középpontos elhelyezkedése körülményesen biztosítható, a verve lehajtott béléscsövek deformálódnak és maguk körül fellazítják a talajt, vagy más vizsgált anyagot. A fenti hátrányok elkerülhetők a találmány szerinti megoldással, mely nem ütve működik és nem alkalmaz béléscsövet, hanem kiképzési formájánál fogva közvetlenül a zavartalan talajba, vagy más mérendő anyagba (hányókba, rakatokba stb.) fúrható. A külső felületén fúróspirálnak kiképzett tömörségmérő szonda készítésének és működésének ismertetésére példaképpen bemutatok egy rajzot, amely egy ilyen típusú készüléket ábrázol. A rajzot, melyet jelen bejelentésemhez mellékeltem, jelzőszámokkal láttam el, amelyekre ismertetésemben a következőkben hivatkozom. A készülék működése a következő: ki- és becsavarással állítható izotóp tartó —1— tokba helyezett sugáraktív preparátumból a —2— ólomárnyékolások által meghatározott térszögben gammafotonok lépnek ki. E fotonok a megfúrt anyagban szóródnak és arra jellemző mértékben, intenzitással jutnak a —3— mérőcsőre, amely lehet GM cső, vagy szcintilláló számláló. A számláló és a preparátum között elhelyezett ólomárnyékolás akadályozza meg azt, hogy a sugárforrásból kilépő gammafotonok szóródás nélkül juthassanak a számlálóra. A számlálócső —4— foglalatba van helyezve, belső vége —12— gurniszivacs-párnának ütközik. A számlálóból érkező impulzusokat egy —5— előerősítő berendezés (pl. katodfalloweres) erősíti fel. Az erősítő táplálására és az impulzusok vezetésére —6— kábelek szolgálnak. E kábelek a mérőszonda lefúrása után, a mérés megkezdésekor a mérőkészülékbe (scaler, ratemeter stb.) kötendők. Az előerősítő szereléke, továbbá a kábelek —7— tartótárcsára vannak rögzítve. E tárcsához és a számlálócső foglalatához egymással szemben két szalagvas van hozzácsavarozva, amelyek vége a —4— foglalaton túlnyúlva rögzíti és merevíti a —3— számlálócsövet. A —7— tárcsához —8— tömítő gumikarika illeszkedik. A —3, 4, 5, 6, 7, 8— szerelvények össze vannak építve és a fúróból együttesen kihúzhatók. A fúró forgatására —9—• fúrócsőiszárakat alkalmazunk, amelynek belsejében helyezkedik el a —6— kábel. A kívánt mérési mélységnek megfelelő számú és hosszúságú fúrócső-szár csavarható össze. A legfelső fúrócső-szár vége haj tokárral forgatható. A —10— fúróspirállal csatlakozó —9— fúrócső-szár becsavarásakor a —8— gumikarika összenyomódik, miáltal lég- és vizzáróan tömíti a csatlakozást. A fúróspirál anyaga, falvastagsága, a spirálmenet emelkedése, szélessége, menetszáma, a fúróspirál hossza a vizsgálatra kerülő anyag műszaki jellemzőinek megfelelően választandó meg. A —11— fúróspirál hegye lecsavarható, így a sugárforrás helyére illeszthető, a szórásviszonyok megfelelő' alakulásához szükséges helyzet beállítható. A preparátum