146263. lajstromszámú szabadalom • Eljárás az I-szpiramicin biokémiai átalakítására II- és III-szpiramicinné

o Megjelent: 1960. március 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEIRÄS 146.263 SZÁM 12. o. 25. OSZTÁLY — UI—34. ALAPSZÁM Eljárás az I-szpiramicin biokémiai átalakítására II- és III-szpiramicinné Société des Usines Chimiques Rhone—Poulenc cég, Párizs (Franciaország) Feltalálók: Ninet Léon gyógyszerész, Párizs, dr. Verrier Jean mérnök (Ecole Polytechnique) Boulogne sur Seine A bejelentés napja: 1958. augusztus 26. Franciaországi elsőbbsége: 1958. február 25. A jelen találmány tárgyát a II- és III-szpiramicin előállítási eljárásának tökéletesítése képezi. Ismeretes, hogy a „spiramycin" nevű antibiotikum, amely három igen közeli rokon tulajdonságokat mutató alkotórészből, az I-, a II- és a III-szpiramicinből áll, egy Streptomyces-faj, a Streptomyces ambofaciens megfelelő tápközegben történő tenyésztése útján állítható elő; e Streptomyces-faj egy minta-törzse letételre került az NRRL peoriai (Illinois állam, Amerikai Egyesült Államok) intézetében, ahol ez a törzs az NRRL 2420 nyilvántartási jelzőiszámot kapta. E háromfajta szpiramicin pontos szerkezete még nem ismeretes teljes bizonyossággal, azt azonban tudjuk (Paul és Tchelitscheff, Bull. Soc. Chim. France, 1957. 443. old.), hogy a II- és a Ill-szpiramicin az I-szpiramicinnek az acilezett, ill. propionilezett származéka. Ismeretes az is, hogy a II- és a III-szpiramicin kristályosítható anyagok, ami megkönnyítheti tisztításukat, és fontos előnyt jelent e termékek gyógyszerként történő alkalmazása szempontjából. A II- és III-szpiramicin másik előnye, hogy ezek a szpir amicin-f aj ták kevésbé toxikusak, amint ez az alábbi táblázatból látható; ebben a táblázatban a háromféle szpiramicinnek azok az adagjai vannak feltüntetve, amelyek az illető adaggal subcutan kezelt egerek 50%-ának elhullását okozzák (LD50 g/kg s. a): Termék LD50

g/kg s, c. I-szpir amicin 1,01 II-szpiramicin 1,52 III-szpiramicin 2,04 Emellett a II- és a III-szpiramicin mikroorganizmusok elleni aktivitása in vitrö és in vivo legalábbis egyenlő az I-szpiramicinéval. Azt találtuk — és ez képezi a jelen találmány tárgyát —, hogy a Streptomyces ambofaciens vagy ennek mutánsai megfelelő körülmények között tenyésztve nemcsak arra képesek, hogy létrehozzák a szpiramicin háromféle módosulatát, hanem arra is, hogy az I-szpiramicint enzimes acetilezési, ill. propionilezési folyamat útján II-szpiramicinné, ül. III-szpiramicinné alakítsák át. Meg tudtuk pontosan állapítani azt is, hogy milyen tényezők segítik elő az I-szpiramicin átalakítását II- vagy III-szpiramicinné, és így lehetőségünk nyílt arra, hogy ezt az átalakítást a különféle tényezők megfelelő szabályozása útján gyakorlatilag előnyös módon folytassuk le. A jelen találmány gyakorlati megvalósítására célszerűen olyan körülmények között tenyésztjük a Streptomyces ambofaciens mikroorganizmust, amelyek lehetővé teszik e mikroorganizmusok fejlődését és egyidejűleg az enzimrendszer kialakulását. Célszerű emellett kihasználni a kultúrának a kívánt átalakulás számára szükséges körülmények között tartása során megszerzett átalakító-képességét is. Ebből a célból a S. ambofaciens mikroorganizmust olyan tápközegben tenyésztjük, amely már kezdetben tartalmazza az átalakítandó I-szpiramicint, valamint mindazokat a tényezőkét, amelyek az enzimrendszer termeléséhez és az I-szpiramicinnek e rendszer által II- és III-szpiramicinné való átalakításához szükségesek. A találmány szerinti eljárás gyakorlati kivitele szempontjából azonban különösen előnyösnek bizonyult az olyan eljárás, amelynek során a S. ambofaciens mikroorganizmust az eljárás első szakaszában acilező enzimrendszer kialakítása számára kedvező feltételek mellett tenyésztjük. Az eljárás második szakaszában azután hasznosítjuk a mikroorganizmusokban kifejlődött átalakító képességet, oly módon, hogy ' micéliumaikat I-szpiramicin és az ennek átalakításához szükséges egyéb anyagok — acetil- vagy propionilgyök szolgáltatására al-