146240. lajstromszámú szabadalom • Gázfejlesztő, tüzelő és fűtőberendezés
146.: .Evégből az —1— akna felső részéből négy darab 29— cső indul ki, melyekbe egy-egy —30— szabályozó tolattyú van iktatva, és amelyek a hengerköpeny alakú —31— térbe torkollnak. A gáz a —31— tér alján áramlik a —26— fúvókákba. A salaktüzelő berendezésben keletkező füstgázok négy darab —32— füstcsövön és a —33— tüzelőanyag-tárolón át a feltüntetett nyilak szerint, korommentesen, a szabadba távoznak. Minthogy ez a távozás a —6— ventillátor nyomása alatt történik, a füstgázok eltávolításához nincs szükség kéményre, ami a találmány egyik előnye. A füstgázok a —33— tárolóban levő tüzelőanyago't már kissé előmelegítik. Az előmelegített tüzelőanyagot a kör alakú —34— zsiliplemez kihúzásával a —33— tároló alsó részébe bocsátjuk, ahol az további előmelegítésben részesül és ahonnan azt a kívülről kezelhető kúpos —35— fenékszelep leeresztésével ejtjük az —1— aknába. A —6— ventillátor a levegőt —36— körcsatornába szívja be, mely —37— bebocsátó nyílásokkal áll összeköttetésben. A —36— körcsatorna és a —37— nyílásoktól sugárirányban hozzá vezető —38— csatornák a —39— vasbeton mennyezetbe vannak ágyazva, melyet fent —40— szigetelő réteg, lent pedig —41— samott réteg határol. Az egyesített berendezést kívülről —42— ikersejttéglafal övezi. A —31— teret kívülről —43— szigetelő' réteg, belülről pedig —44— samottréteg határolja. A fűtőberendezést —45— vasbeton oszlopok támasztják alá (2. ábra). Az egész egyesített berendezés —46— beton alapzaton nyugszik. Az ismertetett berendezés működése a következő. A gázfejlesztés megindításához az —1— aknát 30—40 cm vastagságban valamely gyorsan gázosodé, jobb minőségű szénnel töltjük fel, ezt begyújtjuk és a belőle keletkezett gázzal kezdjük meg a szén átízzása után betöltött silányabb anyag előmelegítését, a —15— kaparószalagon át bevezetett levegővel pedig annak kiégetését. Miután a termelt gáz bizonyos nyomást elért, az a —26— fúvókákon át a levegővel együtt beáramlik a —23— szénsalak-égető terekbe. A gáz-levegő keveréket a fúvókák külső —47— zárólapjának félreforgatása után bedugott izzó kanóccal meggyújtjuk. Miután a salak a —23— terekben meggyulladt, a bevezetett gáz mennyiségét csökkenthetjük, amennyiben a berendezést úgy valósítottuk meg. hogy az a berendezésen kívül felhasználható gáztömeget v is termeljen, pl. háztartási célokra. A salakégető terekben az elégés akkor tökéletes, ha a befúvott gáznak és e gázzal bedúsított izzó salakból fejlődő gáznak égésterméke a berendezésből színtelen füstgáz alakjában távozik. A betöltött salak szemnagysága borsó és dió nagysága között változhatik. A salakot földnedvesen töltjük az égési térbe. A találmány természetében rejlik, hogy a berendezés egyes alkatelemeinek elrendezése, száma, 1 A kiadásért felel: a Közgaz 0 3 kialakítása, anyaga a találmány keretén belül sokféleképpen módosítható. így pl. a szénsalakégető térbe a vízcsövek helyett kiégetendő kerámiai anyagokat helyezhetünk és így a berendezést tégla, cserép stb. égetésére használhatjuk. Szabadalmi igénypontok: 1. Berendezés éghető gáz fejlesztésére, főleg kis fűtőértékű szilárd tüzelőanyagokból, azzal jellemezve, hogy az elgázosító aknát (1) belülről kifelé haladó sorrendben hűtővízköpeny, gázköpeny és légköpeny veszi körül, melyek közül a hűtővízköpeny (2) alulról az előmelegítő övezet magasságáig, a gázköpeny (3) és a légköpeny (4) pedig az akna (1) felső végéig terjed, ahol is egy vagy több egymás fölötti síkban körös-körül elrendezett • keverőfúvókák (5) az aknából a gázköpenyen át vett éghető gázt, valamint ventillátor (6) által a légköpenyen át betáplált előmelegítő levegőt egymással összekeverve juttatnak az akna előmelegítő övezetébe. 2. Az 1. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a ventillátor (6) az égéshez szükséges levegőt mozgórostélyként működő, vízzárral (16) ellátott kaparószalagon (15) át alulról juttatja az elgázosító aknába (1). 3. Berendezés szénsalak eltüzelésére, különösen az 1. vagy 2. igénypont szerinti gázfejlesztő berendezésekből vett éghető gáz felhasználásával, jellemezve a szénsalak égési terébe éghető gáz és égési levegő keverékét alulról bevezető szervekkel, pl. egyenletesen elosztott keverőfúvókákkal (26). 4. Berendezés víz melegítésére vagy vízgőz fejlesztésére a 3. igénypont szerinti tüzelőberendezés segítségével, jellemezve a szénsalak égési terében elrendezett vízcsövek rendszerével. 5. Egyesített gázfejlesztő és szénsalaktüzelő berendezés, azzal jellemezve, hogy az 1. vagy 2. igénypont szerint kialakított gázfejlesztő berendezést sugárirányban, egyenletes elosztásban elrendezett függélyes vízcsőfalak (20) veszik körül, melyek között szegmens alakú égési terek (23) vannak az eltüzelendő szénsalak felvételére, ahol is a 3. igénypont szerinti keverőfúvókák (26) a gázfejlesztő berendezés aknájából (1) vett éghető gáznak és a ventillátorral (6) betáplált égési levegőnek keverékét juttatják az égési terekbe (23). 6. Az 5. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, jellemezve az égési terekben (23) keletkező füstgázokat első előmelegítés végett a gázfejlesztő akna (1) tüzelőanyag-tárolójába (33) juttató füstcsövekkel (32) és a füstgázokat a tüzelőanyagtárolóból közvetlenül a szabadba juttató nyílásokkal. 7. Az 5. vagy 6. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, jellemezve vasbeton mennyezettel (39), melyben légvezető csatornák (38, 36) vannak a ventillátor (6) által rajtuk keresztül beszívott környezeti levegő előmelegítésére. rajz ;i és Jogi Könyvkiadó igazgatója 594582. Terv Nyomda, Budapest V., Balassi Bálint utca 21-23