146240. lajstromszámú szabadalom • Gázfejlesztő, tüzelő és fűtőberendezés

146.: .Evégből az —1— akna felső részéből négy darab 29— cső indul ki, melyekbe egy-egy —30— szabályozó tolattyú van iktatva, és amelyek a hengerköpeny alakú —31— térbe torkollnak. A gáz a —31— tér alján áramlik a —26— fúvókákba. A salaktüzelő berendezésben keletkező füstgázok négy darab —32— füstcsövön és a —33— tüzelő­anyag-tárolón át a feltüntetett nyilak szerint, ko­rommentesen, a szabadba távoznak. Minthogy ez a távozás a —6— ventillátor nyomása alatt tör­ténik, a füstgázok eltávolításához nincs szükség kéményre, ami a találmány egyik előnye. A füst­gázok a —33— tárolóban levő tüzelőanyago't már kissé előmelegítik. Az előmelegített tüzelőanyagot a kör alakú —34— zsiliplemez kihúzásával a —33— tároló alsó részébe bocsátjuk, ahol az további elő­melegítésben részesül és ahonnan azt a kívülről kezelhető kúpos —35— fenékszelep leeresztésével ejtjük az —1— aknába. A —6— ventillátor a levegőt —36— körcsator­nába szívja be, mely —37— bebocsátó nyílásokkal áll összeköttetésben. A —36— körcsatorna és a —37— nyílásoktól sugárirányban hozzá vezető —38— csatornák a —39— vasbeton mennyezetbe vannak ágyazva, melyet fent —40— szigetelő ré­teg, lent pedig —41— samott réteg határol. Az egyesített berendezést kívülről —42— ikersejt­téglafal övezi. A —31— teret kívülről —43— szi­getelő' réteg, belülről pedig —44— samottréteg határolja. A fűtőberendezést —45— vasbeton osz­lopok támasztják alá (2. ábra). Az egész egyesí­tett berendezés —46— beton alapzaton nyugszik. Az ismertetett berendezés működése a követ­kező. A gázfejlesztés megindításához az —1— aknát 30—40 cm vastagságban valamely gyorsan gázo­sodé, jobb minőségű szénnel töltjük fel, ezt be­gyújtjuk és a belőle keletkezett gázzal kezdjük meg a szén átízzása után betöltött silányabb anyag előmelegítését, a —15— kaparószalagon át beve­zetett levegővel pedig annak kiégetését. Miután a termelt gáz bizonyos nyomást elért, az a —26— fúvókákon át a levegővel együtt beáramlik a —23— szénsalak-égető terekbe. A gáz-levegő ke­veréket a fúvókák külső —47— zárólapjának félreforgatása után bedugott izzó kanóccal meg­gyújtjuk. Miután a salak a —23— terekben meg­gyulladt, a bevezetett gáz mennyiségét csökkent­hetjük, amennyiben a berendezést úgy valósítot­tuk meg. hogy az a berendezésen kívül felhasznál­ható gáztömeget v is termeljen, pl. háztartási cé­lokra. A salakégető terekben az elégés akkor tö­kéletes, ha a befúvott gáznak és e gázzal bedúsí­tott izzó salakból fejlődő gáznak égésterméke a berendezésből színtelen füstgáz alakjában távozik. A betöltött salak szemnagysága borsó és dió nagy­sága között változhatik. A salakot földnedvesen töltjük az égési térbe. A találmány természetében rejlik, hogy a be­rendezés egyes alkatelemeinek elrendezése, száma, 1 A kiadásért felel: a Közgaz 0 3 kialakítása, anyaga a találmány keretén belül sokféleképpen módosítható. így pl. a szénsalak­égető térbe a vízcsövek helyett kiégetendő kerá­miai anyagokat helyezhetünk és így a berende­zést tégla, cserép stb. égetésére használhatjuk. Szabadalmi igénypontok: 1. Berendezés éghető gáz fejlesztésére, főleg kis fűtőértékű szilárd tüzelőanyagokból, azzal jelle­mezve, hogy az elgázosító aknát (1) belülről ki­felé haladó sorrendben hűtővízköpeny, gázköpeny és légköpeny veszi körül, melyek közül a hűtő­vízköpeny (2) alulról az előmelegítő övezet magas­ságáig, a gázköpeny (3) és a légköpeny (4) pedig az akna (1) felső végéig terjed, ahol is egy vagy több egymás fölötti síkban körös-körül elrende­zett • keverőfúvókák (5) az aknából a gázköpenyen át vett éghető gázt, valamint ventillátor (6) által a légköpenyen át betáplált előmelegítő levegőt egymással összekeverve juttatnak az akna elő­melegítő övezetébe. 2. Az 1. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a ventillátor (6) az égéshez szükséges levegőt mozgórostélyként működő, vízzárral (16) ellátott kaparószalagon (15) át alulról juttatja az elgázosító aknába (1). 3. Berendezés szénsalak eltüzelésére, különösen az 1. vagy 2. igénypont szerinti gázfejlesztő be­rendezésekből vett éghető gáz felhasználásával, jellemezve a szénsalak égési terébe éghető gáz és égési levegő keverékét alulról bevezető szervekkel, pl. egyenletesen elosztott keverőfúvókákkal (26). 4. Berendezés víz melegítésére vagy vízgőz fej­lesztésére a 3. igénypont szerinti tüzelőberendezés segítségével, jellemezve a szénsalak égési terében elrendezett vízcsövek rendszerével. 5. Egyesített gázfejlesztő és szénsalaktüzelő be­rendezés, azzal jellemezve, hogy az 1. vagy 2. igénypont szerint kialakított gázfejlesztő beren­dezést sugárirányban, egyenletes elosztásban el­rendezett függélyes vízcsőfalak (20) veszik körül, melyek között szegmens alakú égési terek (23) vannak az eltüzelendő szénsalak felvételére, ahol is a 3. igénypont szerinti keverőfúvókák (26) a gázfejlesztő berendezés aknájából (1) vett éghető gáznak és a ventillátorral (6) betáplált égési leve­gőnek keverékét juttatják az égési terekbe (23). 6. Az 5. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, jellemezve az égési terekben (23) keletkező füstgázokat első előmelegítés végett a gázfejlesztő akna (1) tüzelőanyag-tárolójába (33) juttató füst­csövekkel (32) és a füstgázokat a tüzelőanyagtáro­lóból közvetlenül a szabadba juttató nyílásokkal. 7. Az 5. vagy 6. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, jellemezve vasbeton mennyezettel (39), melyben légvezető csatornák (38, 36) vannak a ventillátor (6) által rajtuk keresztül beszívott környezeti levegő előmelegítésére. rajz ;i és Jogi Könyvkiadó igazgatója 594582. Terv Nyomda, Budapest V., Balassi Bálint utca 21-23

Next

/
Thumbnails
Contents